A földi élővilág fele a felszín alatt rejtőzhet
Forrás: hirado.hu/PhysOrg |
2010. március 10. szerda 15:55 |
Míg a csillagászok az égboltot figyelik a külső űr életformái után kutatva, a biológusok azt a szerteágazó élővilágot vizsgálják, mely a Föld felszíne alatt rejlik
A kutatók becslései szerint, a bolygónkon élő lények közel fele rejtve él az óceánokban vagy azok alatt, kőzetekben, talajban, fagyökerekben, bányákban, olajkutakban, tavakban vagy víztározókban a kontinenseken. Ezt nevezik „felszín alatti bioszférának”, egy sötét világnak, ahol a nap és a csillagok nem ragyognak. Egyesek szerint ez a Föld pincéje.
"A Föld lakható zónája több száz vagy ezer méternyi mélységbe nyúlik” – ismertette Katrina Edwards mikrobiológus az Amerikai Geofizikai Egyesület decemberi konferenciáján San Franciscóban. "Az ezen környezetben élő organizmusok összességében talán ugyanakkora tömeggel rendelkeznek, mint a bolygó felszínén élő összes élőlény, emellett kulcsfontosságúak lehetnek a főbb környezeti, mezőgazdasági és ipari problémák megoldásában”. A geológusok például azon gondolkodnak, hogy a világ többlet szén-dioxidját – fő üvegházhatású gáz – a tengerfenék alatt lévő hasadékok világot behálózó rendszerében tárolják-e.
(Fotó: NASA)
A kutatók szerint a „földön belüli élet” kutatása kiegészíti a csillagászok „földön kívüli élet" utáni kutatását más csillagok és bolygók körül. Az E.T. utáni hajsza itthon kezdődik. "Vizsgálatunkban tanulmányozzuk és megismerjük, hogy a mély bioszféra fontos az univerzum bármely más szegletében történő élet utáni kutatáshoz és annak eredetéhez” – mondja Edwards. "Alapvetően ez is az élet észleléséről szól. Belső terünk természetes tesztelő terület az űrhöz”.
A felszín alatti élet megismerésének előmozdítása érdekében, tengergeológusok három fúróhajós expedíciót készülnek indítani, hogy lyukakat fúrjanak a tengerfenékbe, és hosszú távú tudományos „megfigyelő állomásokat” telepítsenek, melyek kábelek és műholdak segítségével állnak kapcsolatban a szárazföldi laboratóriumokkal.
Júliusban a nemzetközi Integrált Óceánfúró Program kiküldi high-tech fúróhajóját – JOIDES Resolution – a Csendes-óceán északkeleti részéhez, a Kanada partjánál lévő Juan de Fuca hátsághoz. Októberben a hajó a Csendes-óceán déli részén lévő óriás örvényhez indul, mely Új-Zéland és Hawaii között helyezkedik el. A következő évben áthalad a Panama-csatornán, hogy a Közép-Atlanti hátság egyik völgyében – North Pond - fúrjon le.
Fisher, a Juan de Fuca expedíció vezető kutatója szerint, az idén nyárra tervezett fúrás fejezi be a hat obszervatóriumot felölelő hálózatot a Csendes-óceán északi részének fenekén. Kiválasztott helyekre megfestett folyadékokat pumpálnak be, így a kutatók a felszín alatti „csőhálózatok” útvesztőjén keresztül követni tudják a vízfolyamot és a mikrobákat. Ezekről a mélyóceáni víztározókról úgy hiszik, annyi vizet tartalmaznak, mint amennyit a Föld összes folyója. "Olyan lesz, mintha azt akarnánk meghatározni, hogyan működik otthoni vízvezetékrendszerünk abból, hogy mintát veszünk a csapvízből” – magyarázza.
A felszín alatti bioszféra kutatása fényt vethet a földi élet eredetére, és más bolygókon az élet valószínűségére. "A tengerfenék alatt látható feltételek hasonlítanak azokhoz, melyek talán a korai Földön álltak fenn” – mondja Fisher. Hasonló kondíciók uralkodhatnak, vagy állhattak fenn a Marson, vagy a Jupiter holdjain. "Nagyon valószínű, hogy amennyiben a Marson van élet, szintén a mély bioszférában van, ahol a hőmérsékleti értékek elég magasak ahhoz, hogy megtarthassák a folyékony vizet” – mondja John Parnell skót geológus.
A csendes-óceáni örvényhez vezető expedíciót Steven D'Hondt oceanográfus vezeti majd. A JOIDES Resoluton hét lyukat fúr majd a tengerfenékbe, hogy ott tanulmányozhassák a mikrobiális életet. Az egyik cél annak meghatározása lesz, vajon a mélytengeri vegyületek – mint hidrogén és kén -, melyek nem függenek a Naptól érkező energiától a Föld felszínén, fenn tudják-e tartani a földalatti mikrobákat.
Edwards vezeti majd a 2011-es expedíciót a Közép-Atlanti hátsághoz, ahol négy lyukat fúrnak. Az egyik cél kideríteni, az atlanti mikrobák különböznek-e csendes-óceáni rokonaiktól, vagy pedig ugyanazok az élőlények vándorolnak az egész bolygón.