Fókuszba kerültek az evolúciós genetikai kapcsolatok

A kutatók egyre közelebb állnak ahhoz, hogy az összes gerinces élőlény genetikai származását feltérképezzék, ám a gerinces családfa halakat felölelő ágai számos részletet nélkülöznek a többiekhez képest – sugallja egy új kutatás

A BMC Biology tudományos folyóiratban a kutatók bejelentették, hogy a családfa teljes madár és emlős ágai már lassan elérhetőek. Ám más gerinces élőlények genetikai leszármazása – különösen a tengeri fajoké – rendkívül alultanulmányozott. 

A filogenetika – az evolúció ágszerű mintázata – megismerése számos tudományágat segíthet információkkal a behatoló fajok kontrollálásától kezdve az új vakcinák kifejlesztésig - mondja Robert Thomson a vizsgálat vezetője. "Számtalan olyan terület van, ahol a filogenetikai fontos szerepet játszik a mai tudományban”.

Az amerikai Állami Egészségügyi Intézet által fenntartott, GenBank adatbázisban 1993 óta rögzített, szekvenált DNS segítségével, a kutató és kollégája, H. Bradley Shaffer létrehozta a gerincesek családfáját. Mintegy 12 ezer gerinces fajtól származó 210 ezer DNS töredéket elemezték. 

A fa emlősöket és madarakat érintő részén az elágazási rendszer mintegy 40 százalékát felfedték – írják a tanulmányban. Ám a kapcsolatoknak csak mindössze 15 százalékát ismerik a sugarasúszójú halak között, melyek az összes élő gerinces faj több mint felét teszik ki és felölelik a tokhalat, lepényhalat, heringet és sügért. A kétéltűek és a pikkelyes hüllők – mint gyíkok és kígyók – közötti kapcsolatok is egyre inkább előtérbe kerülnek, már 30 százalékos a feltárás. A cetfélék – bálnák, delfinek és barna delfinek – elég szépen fel vannak térképezve, családfájuk 61 százaléka készen van.  

Három technológiai innováció vezetett a folyamat felerősödéséhez – mondja David Hillis, texasi kutató. Ezek a genetikai adatok gyűjtésének erőteljes ösztönzése, az információt elemző algoritmusok fejlődése és a feldolgozásukhoz szükséges jobb számítógépek.

Az evolúciós kapcsolatok megismerése a biológiában prediktív képességet hoz létre – jegyzi meg. Például egy olyan növény közeli rokonai, melyről ismeretes, hogy a rákkutatásban hasznos összetevőket tartalmaz, jó kiinduló pontok lehetnek még több ilyen komponens keresésére.  

Az olyan területekkel ellentétben, mint a kémia, ahol minden egyes hidrogénatom ugyanazon módon működik, mint minden más hidrogén atom, a biológiában „az egységek egyike sem független vagy helyettesíthető” – mondja Hillis. "Akár a géneket, sejteket vagy fajokat nézzük, különböznek egymástól, de az evolúciós történelmet tekintve rokoni kapcsolatban állnak”.