Támogatással tovább működhetnének az űrsiklók

A NASA űrsikló-programjának vezetője kedden elmondta, az űrügynökség technikailag folytathatná három, öregedő űrsiklójának reptetését a 2010-re tervezett nyugdíjazást követően is, amennyiben ezt Barack Obama elnök és a törvényhozók elrendelik

Mindössze némi pénzügyi támogatásra lenne ehhez szükség. Az űrsikló-program vezetője, John Shannon szerint, a NASA mintegy 200 millió dollárt költ havonta a programra. Évente körülbelül 2,4 milliárd dollárra lenne szükség ahhoz, hogy az űrsiklókat 2010 után is használni tudják.  

A NASA jelenlegi tervei szerint ősszel nyugdíjazná űrsiklóit, miután az utolsó négy küldetés is lement. A következő misszió a Discovery-re vár, mely a tervek szerint április ötödikén indul létfontosságú ellátmánnyal és tartalék alkatrészekkel a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). 

A flotta nyugdíjazása az amerikai űrsikló-repülések több mint 29 évének vetne véget, és a NASA-t amerikai űrhajó nélkül hagyná.   Egyes amerikai szenátorok és kongresszusi tagok szeretnék elérni, hogy az űrsikló-programot meghosszabbítsák. Múlt héten az egyik texasi szenátor törvényjavaslatot nyújtott be, hogy hivatalosan is halasztást kérjen az űrsiklók számára.  

(Fotó: NASA) 

Februárban Barack Obama elnök 2011-es költségvetési javaslatában a Constellation program törlését javasolta, melynek égisze alatt fejlesztenék az űrsiklók utódait, az Orion űrkapszulát és az Ares rakétákat. Helyette azt kérte a NASA-tól, hogy több támogatást nyújtson a magáncégeknek a kereskedelmi űrhajók fejlesztésében, melyek révén asztronauták juthatnak fel az ISS-re.   A 2011-es költségvetési javaslat legalább 2020-ig meghosszabbítaná az űrállomás élettartamát, és mintegy 6 milliárd dollárt tenne félre, hogy ösztönözze a kereskedelmi űrhajó fejlesztéseket. Az elnök április 15-én speciális találkozót tart, ahol megvitatják az amerikai emberes űrrepülést érintő terveit.

Shannon szerint, a NASA már most rendelkezik egy külső üzemanyagtartállyal, és két szilárd üzemanyagú rakétával legalább egy további misszióhoz a megmaradt négy mellett. Ez a tartály és rakétái jelenleg mentőmisszió számára vannak félretéve abban az esetben, ha a NASA utolsó küldetései komoly problémákba ütköznének, ám felhasználhatóak a további felszerelések és hasznos teher űrállomásra szállítására, amennyiben ezt jóváhagyják. 

(Fotó: NASA) 

A NASA már elkezdte lezárni az űrsikló-program néhány részét, ám amennyiben arra utasítják, újra kezdheti a folyamatokat. Új vizsgálatot is indított, hogy kommunikálhasson beszállítóival, és kiderítse, mi elérhető és mire lehet még szükség, hogy az űrsikló programot meghosszabbíthassák. Emellett ott van még az űrsiklók újbóli hitelesítésének kérdeése is a 2010 utáni repülésekre. 

A flotta – mely a Discovery-t, az Atlantist és az Endeavourt öleli fel – nyugdíjazását érintő döntés a Columbia űrsikló 2003-as tragikus elvesztése után született meg. A katasztrófa során mind a hét asztronauta meghalt, az űrsikló felrobbant. Egy vizsgálati bizottság azt javasolta, hogy a NASA újfent bizonyítsa, űrsiklói a nyugdíjazás után is biztonságosak lesznek a folytatólagos repülésekhez. Az ügynökség azt tervezte, hogy a siklókat kivonja a forgalomból, és a biztonságosabb, kapszula alakú űrhajót és az új rakétákat veti be helyettük.  

(Fotó: NASA) 

Shannon szerint már 2005 óta folynak tanulmányok arról, hogyan lehetne legjobban véghezvinni az újbóli kiértékelési folyamatot. A NASA repülésszakértőkkel – mint a légierő B-52-es bombázó programja - is felvette a kapcsolatot hosszú távú programokra, hogy meghatározza azokat az új módszereket, melyekkel kiértékelheti az űrsiklókat. A szakértőkkel történt találkozást követően 23 további vizsgálati pontot illesztett be az űrsiklók állapotát érintő ellenőrzésekbe.  

Shannon szerint mintegy kétévnyi hiátus lenne, ha az üzemanyag tartályok további fejlesztését megrendelnék és aközött, mire a következőt leszállítanák. Ez a lyuk pedig lecsökkenthető, ha jobban szétosztják a megmaradt missziókat.