A méhfarkasok antibiotikummal védik lárváikat

A baktériumok és rovarok közti efféle szimbiózis valószínűleg sokkal elterjedtebb az állatvilágban, mint hinnénk

A méhfarkasok szokatlan szimbiózissal védik lárváikat a kórokozóktól: német kutatók megfigyelése szerint a csápjaikban élő baktériumok hatékony antibiotikum-koktélt termelnek, amellyel utódaikat védik.

A darazsak egy csoportját képező méhfarkasok földalatti fészkeiben uralkodó fülledt meleg ideális körülményeket nyújt a baktériumok és gombák szaporodásához, amelyek veszélyeztethetik a felnövekvő lárvákat és a táplálékkészleteket. Az elsősorban méhekkel táplálkozó közönséges méhfarkas (Philanthus triangulum) ezért sajátos stratégiát dolgozott ki a veszélyes kórokozók ellen. Szimbiózisban él a Streptomyces nemzetségbe tartozó egyik baktériumfajjal, amely kilenc különböző antibiotikum elegyét állítja elő - állapították meg a jénai Max Planck Kémiai Ökológiai Intézet és a Regensburgi Egyetem kutatói.

A koktél a manapság baktériumok ellen bevetett kombinációs készítményekhez hasonlóan fejti ki hatását - írták a Nature Chemical Biology című szaklapban a Der Spiegel című német lap szerint (www.spiegel.de). - Ezáltal a darazsak a mikroorganizmusok igen széles skálája ellen szereznek védettséget.

A méhfarkasok nőstényei csápjaik bizonyos mirigyeiben tenyésztik az antibiotikum-termelő baktériumokat, amelyeket a lárvákat körülvevő sejt felszínén terítenek szét; onnan aztán az utódok felszívják "koktélt", majd beleszövik kokonjaik selymébe. A kilenc hatóanyag így pontosan odakerül, ahova kell: a kokon külsejére. A rovarok ezáltal biztosítják a lehetséges kórokozók elleni védelmet, ugyanakkor minimalizálják az esetleges mellékhatások kockázatát.

A baktériumok és rovarok közti efféle szimbiózis valószínűleg sokkal elterjedtebb az állatvilágban, mint hinnénk. A most felfedezett hatóanyagok vizsgálata pedig akár még a humán orvoslás számára is hasznot hozhat - remélik a kutatók.