A Hold északi pólusánál is vízjeget találtak
Forrás: hirado.hu/Space.com |
2010. március 02. kedd 09:02 |
A NASA hétfőn bejelentette, hogy a Hold északi pólusánál több millió tonna vízjeget tartalmazó hatalmas zsebeket találtak, melyek újabb holdi régiót nyitnak meg a potenciális felfedezés előtt az asztronauták és robotszondák számára
Az indiai Hold-szondán helyett kapott NASA radarkészülék legalább 600 millió tonna vízjégre talált bizonyítékot a holdi északi pólus krátereinek alján. Ez így újabb holdi vízjég tartalék, mely fontos forrás lehet az oxigén és rakéta üzemanyag előállítására, mellyel egy jövőbeli hold-bázist lehet segíteni – állítják a NASA kutatói.
Több mint negyven krátert – melyek átmérője 2 kilométertől a 15 kilométerig terjed – találtak vízjéggel, melyet a NASA Mini-SAR radarkészüléke érzékelt az indiai Chandrayaan-1 Hold-szonda fedélzetén. A jeget az állandóan árnyékos kráterekben találták meg a Hold északi pólusánál. Hasonló, állandóan éjszakai feltételek figyelhetőek meg a Hold déli pólusánál is, ahol a vízjég jelenlétét tavaly erősítették meg. Mivel ezek a régiók soha nem látnak napfényt, a víz korlátlan ideig fagyott állapotban maradhat.
Tavaly szeptemberben a NASA és más kutatók megerősítették a vízjég jelenlétét a Hold déli pólusánál, emellett vízmolekulák nyomait a holdi felszín nagy területein. Számos űrszonda – többek között az indiai Chandrayaan-1, mely az új eredményeket produkáló radarkészüléket vitte fel – talált bizonyítékot a víz jelenlétére. Októberben a NASA két becsapódó egységet küldött a déli pólus egyik kráterébe azon kísérlet során, hogy vízjég-felhőt hozzon érte, és keringő egységek, más szondák, valamint földi megfigyelő állomások segítségével méréseket csináljon. Az ezt követő elemzés során kiderült, jelentős mennyiségű víz és vízgőz volt jelen a törmelékfelhőben – állítja a NASA.
A Chandrayaan-1 szondán utazó, NASA Mini-SAR készülék több mint negyven, vízjeget tartalmazó krátert talált az északi pólusnál. A vörös körök friss krátereket jeleznek, a zöld körök szabálytalan krátereket jeleznek. (Fotó: NASA)
"A számos mérés és a holdi missziók készülékeinek adatai azt mutatják, hogy a Holdon víz kialakulása, mozgása, lerakódása és visszatartása zajlik” – mondta Paul Spudis, a Mini-SAR radar fő kutatója, a houstoni Hold- és Bolygókutató Intézet találkozóján. "Az új felfedezések azt mutatják, a Hold sokkal érdekesebb és vonzóbb tudományos, felderítési célpont, mint korábban gondoltuk”. A kutatás részletei a Geophysical Research Letters tudományos folyóiratban látnak majd napvilágot.
A vízjég lenyűgöző eredmény a Holdon, mivel természetes erőforrásként szolgálhat a jövőbeli missziók asztronautái számára. A jeget ivóvízzé lehet olvasztani, vagy alkotóelemeit oxigénné és hidrogénné lehet szétválasztani annak érdekében, hogy lélegezhető levegőt, vagy rakéta üzemanyagot állítsanak elő – mondta korábban az űrügynökség. A NASA azt tervezte, hogy 2020-ra ismét embereket küld az objektumra Constellation programja keretében. A program során fejlesztették az új Altair Hold-modulokat, valamint az Orion űrhajót és az Ares rakétákat.
(Fotó: ISRO)
Ám a szakemberek úgy döntöttek, hogy a program alulfinanszírozott, és ütemterve mögött kullog. Februárban Barack Obama elnök elrendelte a Constellation törlését, és a kereskedelmi űrhajók fejlesztésére fókuszálást annak érdekében, hogy asztronautákat küldhessenek orbitális pályára. A döntés célje, hogy felszabadítja a NASA-t és komolyabb felderítési missziókra fókuszáljon. Charles Bolden, a NASA vezetője múlt héten kongresszusi meghallgatásán elmondta, az asztronauták számára a végső cél a Mars. Ám elmondása szerint, a Hold még mindig nagyon jó közbülső cél, mely kiindulópontként szolgálhat a távolabbi űrcélok számára.
A Chandrayaan-1 Mini-SAR radarja az egyik NASA hozzájárulás volt az indiai szondán, mely a másik készüléket, a Hold ásványtartalmát vizsgáló készüléket - Moon Mineralogy Mapper – is felszállította. A Mini-SAR másik verziója – a Mini-RF – a NASA LRO - Lunar Reconnaissance Orbiter – szondáján utazik.
India 2008 októberében indította Chandrayaan-1 szondáját, mely 11 készüléket szállított, hogy orbitális pályáról figyelje meg a Holdat. Ez volt India első Hold-szondája, mely becsapódási egységet is felvitt, amelyet 2008 novemberében engedtek le. Az űrszonda 2009 augusztusában hallgatott el, miután egy hirtelen meghibásodás miatt megszakadt kommunikációja a Földdel. India már tervezi utódját, a Chandrayaan-2-őt. A név szanszkritul azt jelenti „holdi hajó”. Az új misszió a tervek szerint 2013-ban indulhat.