A NASA vezetője szerint a Mars a fő cél

A NASA vezetője, Charles Bolden szerdán bejelentette az amerikai szenátoroknak, hogy az amerikai emberes űrrepülésnek még mindig az a legfőbb célja, hogy asztronautákat küldjön a Marsra

A szakember megvédte az űrügynökség új űrtervét a költségvetési meghallgatáson felmerült kritikákkal szemben. "Hitem szerint, a Mars a Naprendszer emberi feltérképezésének alapvető célja” – mondta a szenátus Kereskedelmi, Tudományos és Közlekedési albizottságának.  

Ám a NASA az elkövetkező tíz évben valószínűleg nem rendelkezik majd az ehhez szükséges technológiával. Itt lép be a képbe a NASA 2011-es költségvetési-kérelme – magyarázza. A büdzsé megveti az alapot az emberes Hold-, aszteroida- és Mars-repülésekre úgy, hogy olyan technológiákra fókuszál, melyek az alacsony Föld körüli pályán túli űr gyorsabb feltérképezéséhez szükségesek.

Ám Bolden megjegyzései nem adtak magyarázatot a kritikusoknak. A bizottság tagjai és a szakemberek kritikája abból táplálkozott, hogy az új büdzsékérelem hatékonyan törölte a NASA Constellation programját, melynek égisze alatt, az asztronautákat a Holdra visszajuttatni képes, új rakétákat és űrhajókat fejlesztettek. 

Az űrsikló utódja nélkül a NASA elveszíti tehetséges mérnökeit a létszámcsökkentés és lemorzsolódás miatt, mely veszélyt jelent Amerika vezető szerepére az emberes űrrepülésben – mondta a bizottságnak Robert Gibson, korábbi űrsikló-parancsnok. "Az űrsikló idén esedékes nyugdíjazásával, és amennyiben azt követi a kormány javaslatának kivitelezése, az Amerikai Egyesült Államok nem lesz többé űrutazó nemzet” – jegyezte meg Gibson, aki 1996-os nyugdíjazása előtt öt űrsikló-küldetésben vett részt. 

Míg Bolden szerint a Mars a cél, a NASA-nak és az Obama kormánynak publikálnia kell a jövőbeli célokat érintő hivatalos vázlatot. A hivatalos űrterv elkészítése a szakemberek szerint hónapokat ölelhet fel. A NASA 2011-es költségvetési kérelme – melyet február elsején tettek közzé – 19 milliárd dollárt adna jövőre az űrügynökségnek. Ez némi növekedés a 2010-es büdzséhez képest, valamint felöleli a Nemzetközi Űrállomás 2020-ig történő élettartam-meghosszabbítását, emellett pénzalapokat űrtechnológiai fejlesztésekre és alapvető tudományos kutatásokra.   

Ám Obama költségvetése a NASA űrsikló-programjának őszi nyugdíjazását is biztosítja. Az űrsiklóknak a NASA fejlesztette űrhajókkal történő cseréje helyett, a költségvetés 6 milliárd dollárt tesz félre a következő öt évre, hogy támogassa a kereskedelmi űrhajók fejlesztését, melyek fel tudják vinni az űrbe az amerikai asztronautákat. Az egyik floridai szenátor - Bill Nelson - egyetértett azzal, hogy Obama elnöknek és a NASA-nak muszáj egyértelmű célokat kitűzni. De szerinte az űrügynökségnek azon is ügyködnie kellene, hogy biztosítsa, az asztronauták biztonságát nem áldozzák fel a gyorsabban és olcsóbban kifejleszthető, kereskedelmi űrhajókért.  

A NASA három öregedő űrsiklója a tervek szerint szeptemberben megy nyugdíjba a négy utolsó missziót követően. Ezután az amerikai asztronauták az orosz Szojuz űrhajóra támaszkodhatnak majd, hogy elérjék az ISS-t, az űrsikló-program és az új űrhajó elkészülte közötti hiátusban.