Kerekasztal-beszélgetés Franz Kafkáról
2010. február 12. 08:58
Februárban a Szombat című folyóirat egy egész számot szentel a prágai születésű írónak, kedden pedig a Bálint házban beszélgetnek a hagyatékáról
Oldal nyomtatása
Szövegméret növelése
Szövegméret csökkentése
Oldal továbbküldése
Kié Franz Kafka (1883-1924), a prágai születésű író és milyen hatása van a kortárs irodalomra? - erről tartanak kerekasztal-beszélgetést kedden a Bálint Zsidó Közösségi Házban abból az alkalomból, hogy a Szombat című folyóirat Kafkának szenteli februári számát, benne az író magyarul először olvasható eszmefuttatásával a jiddis nyelvről.
Szántó T. Gábor író, a Szombat főszerkesztője az MTI kérdésére elmondta, hogy a szerkesztőség régóta gyűjti a Kafkáról szóló anyagokat, a beszélgetés időszerűségét pedig az adja, hogy vita bontakozott ki Izrael és Németország között a Kafka-hagyatékról.
Az író jó barátja, Max Brod, aki maga is egyéni hangú elbeszélő volt, sok kiadatlan és kiadott kéziratot vitt magával Csehország német megszállásakor, 1939-ben Palesztinába, Németország pedig azért ragaszkodik a hagyatékhoz, mert Kafka németül írt.
Max Brod azt akarta elérni, hogy a hagyaték maradjon Izraelben. 1968-ban meghalt és végrendeletében titkárnőjére, Esther Hofféra hagyta a Kafka-kéziratokat azzal, hogy majd adja át azokat az izraeli államnak. Meghalt az asszony is, két lányára szállt a hagyaték, ők nem akarják átadni azt az államnak, s most pereskednek, mert a jeruzsálemi Nemzeti Könyvtár bírósági eljárást kezdeményezett ellenük visszamenőleg is, anyjuk ugyanis törvénytelenül adta el külföldön A per kéziratát - írta Novák Attila Kafka mint nemzeti vagyon? című tanulmányában.
A folyóiratban először jelent meg magyarul Franz Kafka elmélkedése a jiddis nyelvről. 1912-ben Prágában szerepelt a lembergi jiddis színház Jichok Löwy varsói színész vezetésével és Kafka a színjáték előtt előadást tartott a jiddis nyelvről. Ezt a szöveget Max Brod felesége jegyezte le, s így került a külföldi Kafka-kiadásokba.
A Szombat két újrafordított szöveget is közöl Kafkától: az egyik A mi zsinagógánkban című novella, a másik a jiddis színházról szóló beszámolója és Löwy monológja, amelyet Kafka jegyzett le.
Olvasható és szó lesz a kedd esti beszélgetésen Kafka szerelmi levelezéséről, amelyet Felice Bauerrel folytatott, és a résztvevők megtárgyalják Franz Kafka identitásproblémáit, ugyanis az író prágai születésű, német anyanyelvű zsidó volt, de kiválóan beszélte a cseh nyelvet, mint hivatalának nyelvét s közben állandó konfliktusa volt autoriter apjával.