Titokzatos vonalakat találtak Brazíliában

A perui Nazca-vonalakhoz hasonló titokzatos vonalakat találtak Brazília északi részén is, és egyre többet sikerült belőlük felfedezni

Az alakzatokat csak a levegőből lehet kivenni, olyan nagyok. A tudósok sokáig úgy tartották, hogy a 13. század előtt ott nem volt civilizáció. A vizsgálatok szerint egyes vonalak azonban 2000 évesek is lehetnek.

A megfékezhetetlen erdőirtás miatt és a legmodernebb műholdas technikáknak köszönhetően egyre többet sikerül feltárni azokból a különös geoglifákból, vagyis földbe nyomódott vonalakból, amelyeket Brazília és Észak-Bolívia határán, az esőerdők helyén fedez ek fel. A tudósoknak még akkor is öröm ez, ha óriási tévedésükre világít rá. Sokáig úgy gondolták, hogy a spanyol és portugál hódítók XV. századi érkezése előtt ezen a területen nem alakultak ki civilizációk. De úgy tűnik, hogy mégis.

A legkorábbi vonalak 2000 évesek lehetnek, a legfrissebbek pedig a 13. században keletkeztek, két-háromszáz évvel azelőtt, hogy Pedro Alvares Cabral portugál felfedező megérkezett Brazíliába - mondja Alceu Ranzi, az acrei egyetem paleontológusa. A legszélesebb lenyomat 11 méteres, többségük egy-két méter mély. Az első régészeti próbafeltárások során edénytöredékek és csiszolókövek is előkerültek. Emberi településre utaló egyéb nyomok azonban nem.

"Ebből gondoljuk, hogy főleg vallási szertartásokat végeztek itt, nem pedig lakóterület volt - mondja a szakember.

A tudósoknak egyelőre elképzelésük sincs, milyen civilizáció nyomaira leltek rá. Annyi bizonyos, hogy noha a most felfedezett kultúrával körülbelül egy időben, onnan alig 200 kilométerre nyugatra éltek az inkák, semmi sem utal arra, hogy kapcsolatban állt volna velük. Ugyanígy nincs nyoma, hogy Amazónia titokzatos népe ismerte volna a most felfedezett vonalakhoz hasonló perui Nazca-vonalak készítőit.