Obama törölte a Hold-programot

Barack Obama amerikai elnök 2011-es költségvetési javaslata véget vet a NASA ötéves erőfeszítésének, hogy asztronautákat küldjön vissza a Holdra, és az űrügynökséget kiemelkedőbb célokkal látja el, szigorú határidők nélkül

A cél, hogy ismét embert küldjenek földi pályán túlra. A költségvetési javaslat - melyet hétfőn ismertetett az amerikai elnök - törli a NASA Constellation programját, mely az Orion űrhajó és Ares rakéták létrehozását célozta az új Hold-missziókhoz, és eddig mintegy 9 milliárd dolláros befektetést követelt meg. A javaslat emellett 19 milliárd dolláros támogatást kér a NASA számára 2011-re, mely némi növekedést jelent a 2010-es 18,3 milliárd dollárról.

A javaslat azonban további támogatást tartalmaz a Nemzetközi Űrállomás (ISS) élettartamának meghosszabbítására legalább 2020-ig, és hat milliárd dollárt ajánl öt éven át, hogy támogassa a kereskedelmi alapú űrhajó-fejlesztést, mellyel a NASA asztronautáit fel lehetne vinni az űrben. Az űrügynökség megmaradt három űrsiklója a tervek szerint idén megy nyugdíjba.   

A költségvetés bejelentésére a NASA Columbia űrsiklója tragédiájának - 2003. február 1. -  hetedik évfordulóján került sor. A balesetben hét asztronauta vesztette életét a Földre visszatérés során, az űrsikló pedig darabokra szakadt. Emellett mindössze néhány nappal követte a Challenger űrsikló 24. évfordulóját. Az 1986. január 28-én történt katasztrófában szintén hét asztronauta halt meg. 

A NASA vezetője, Charles Bolden – korábbi űrsikló parancsnok – szerint, míg a költségvetés törli az űrsiklókat leváltó űrhajó fejlesztését célzó programot, nem hagyja figyelmen kívül a biztonságot, hogy új, magánúton fejlesztett űrhajókat fogadjon be az űrhajósok szállítására. A szakember szerint mindez kikövezi az utat a „21. századi űrprogram számára. "Senki sem törődik jobban a biztonsággal, mint én. Négyszer repültem az űrsiklókon, két tragédia során vesztettem el barátokat. Ezek a járművek biztonságosak lesznek. Teljesítik majd a kritikus NASA követelményeket, ösztönzik az ipari innovációt, és felszabadítják az űrügynökséget, hogy bátrabb, előre tekintőbb munkát végezzen, mely a Földön túli felderítéshez szükséges”.

(Fotó: NASA/Kim Shiflett) 

Bolden szerint a NASA már új egyezményeket kötött számos kereskedelmi űrrepüléssel foglalkozó céggel, hogy ezeket az erőfeszítéseket ösztönözni tudja. Az űrügynökség és a Fehér Ház Tudományos és Technológiai Hivatala azt tervezi, hogy kedden tesz bejelentést az ilyen irányú megegyezésekről. "Az új irányvonal óriási változás” – mondja Bolden. "De nem tér el a NASA irányelveitől, Amerikát még erősebbé teszi. Lehetővé teszi, hogy többet nyerjünk a kereskedelmi szektor találékonyságából, és mélyebb kötelékeket építsünk ki nemzetközi partnereinkkel”.

Az új tervnek természetesen vannak ellenzői, különösen azokban az államokban, melyek hagyományos módon a NASA főbb erőfeszítései otthonául szolgálnak. Alabama, Florida és Texas - azok az államok, melyek legtöbbet invesztáltak a Constellation-be - politikusai hevesen tiltakoztak a navaslat ellen. Texas például a NASA Johnson Űrközpontjának otthona, ahol az asztronauták az űrmissziókra készülnek fel, és az Irányító központok az űrsikló-flottát és a Nemzetközi Űrállomást felügyelik.  

(Fotó: NASA) 

A 2005-ben bejelentett Constellation program célja az űrsikló-flotta idei nyugdíjazása, és az új kapszula alapú űrjárművekkel – Orion – történő helyettesítése. Ezeket úgy tervezték, hogy az Ares I rakétákon induljanak az űrbe. A nehezebb terheket pedig az Ares V vitte volna fel. A George W. Bush elnök által 2004-ben bejelentett Hold-terv célja az volt, hogy 2020-ra ismét asztronautákat juttasson égi kísérőnkre. A program mintegy 100 milliárd dollárba került volna, durván annyiba, mint az ISS jelenlegi ára. A program törlése több mint 2 milliárdos lezárási költséggel jár.  

Tavaly a Lockheed Martin korábbi vezetője, Norman Augustine vezette, független szakértői bizottság átnézte a NASA Hold-terveit, és kiderítette, hogy a programot komoly alulfinanszírozás és késlekedések jellemzik. A NASA a bizottság szerint 2028-ig nem tudna visszajutni a Holdra, aztán pedig nem lenne pénze, hogy kifejlessze a landoló egységet. A bizottság számos opciót tárt az elnök elé, melyek között a kereskedelmi szektor fejlesztette űrhajók is szerepet kaptak, és a NASA jelenlegi űrrepülési tervének törlése azért, hogy bátrabb expedíciókat célozhasson a Holdra, aszteroidákra és a Marsra.

(Fotó: NASA) 

A NASA helyettes vezetője, Lori Garver szerint az új költségvetés megköveteli, hogy alaposan átvizsgálják a NASA űrrepülési programtervét. A javaslat mintegy 349 millió dollárt tesz félre a létfontosságú technológiai fejlesztésekre és tesztprogramokra, 183 milliót irányoz elő az ISS 2020-ig tartó támogatására. Az űrállomás az eredeti tervek szerint 2016-ig működött volna, egy évvel korábban állt volna le, mint az Augustine-bizottság szerint a NASA új Orion űrhajója készen állt volna az űrhajósok szállítására.  

Az új költségvetés 3,1 milliárd dollárt tesz félre a jobb, nehézterhet szállítani képes rakéták fejlesztésére, és a korszerűbb hajtómű-technológiára, hogy gyorsabban és messzebb juthassanak el a Naprendszerben. Garver szerint az új program visszaadja az űrügynökségnek a Naprendszert. Garver és Bolden egyelőre nem jelentettek be részleteket az új űrhajókkal, speciális célpontokkal, vagy potenciális időtervekkel kapcsolatban az új emberes missziókra alacsony Föld körüli pályán túlra. Garver azonban elmondta, amennyiben a NASA 2011-es költségvetését jóváhagyják, az űrügynökség jóval 2028 előtt teljesíteni tudja a bizottság által javasolt célokat. A NASA azt reméli, hogy a kereskedelmi szektor fejlesztette űrhajók 2016-ra készen állnak.

(Fotó: NASA) 

Obama 2011-es költségvetés javaslata a NASA számára az űrügynökségen belül egyéb területeket is kiemel, melyek az utóbbi években az emberes küldetésre fókuszálás miatt el lettek hanyagolva. A javaslat 170 millió dollárt ajánl fel, hogy helyettesítsék a NASA elveszett, szénmegfigyelő -Orbiting Carbon Observatory – szondáját, mely a klímaváltozást vizsgálta volna, ám tavaly a kilövés során megsemmisült. Mintegy 3,2 milliárd dollár járna tudományos kutatásokra és missziókra, beleértve a Hubble Űrteleszkóp lehetséges utódját is. 146 millió – 20 milliós növekedéssel – dollárt különítettek el a 2011-es javaslatban, hogy támogassák az oktatást és a közvélemény tájékoztatását. A cél az érdeklődés felkeltése a tudományok, technológia, matematika és űr iránt a fiatalok és a közvélemény között.