Híradó - Több mint internet!

Aktuális > Magyarország választ 2010 

.

A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint a választójog általános és egyenlô, a szavazás közvetlen és titkos. Annak érdekében, hogy a választójog gyakorlása, a választási, népszavazási és népi kezdeményezési eljárás demokratikus és megfelelô biztosítékokkal övezett legyen, az Országgyűlés a következô törvényt alkotja:

ELSÔ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

ALAPVETÔ SZABÁLYOK

A törvény célja

1. § E törvény célja, hogy a választópolgárok, a jelöltek és a jelölô szervezetek, valamint a választási szervek egységes, áttekinthetô és egyszerű eljárási szabályok alapján, törvényes keretek között gyakorolhassák a választásokkal kapcsolatos jogaikat.

A törvény alkalmazási köre

2. § E törvényt kell alkalmazni:

a) az országgyűlési képviselôk választására,

b) a helyi önkormányzati képviselôk és polgármesterek, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjainak a választására,

c) az országos és a helyi népszavazásra,

d) az országos és a helyi népi kezdeményezésre, továbbá

e) azokra a választási eljárásokra, amelyekre e törvény alkalmazását jogszabály elrendeli [az a)-e) pontban foglaltak együtt: választás].

A választási eljárás alapelvei

3. § A választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevôknek érvényre kell juttatniuk az alábbi alapelveket:

a) a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása,

b) önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban, a szavazásban,

c) esélyegyenlôség a jelöltek és a jelölô szervezetek között,

d) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás,

e) jogorvoslat lehetôsége és pártatlan elbírálása,

f) a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása.

Általános szabályok

4. § (1) A választást legkésôbb 72 nappal a szavazás napja elôtt kell kitűzni.

(2) Ha a szavazást a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti, a választási bizottság a megismételt szavazást a megismételtetett szavazás napját követô hetedik napra tűzi ki.

(3) Az e törvényben meghatározott határidôk jogvesztôk, azok - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - a határidô utolsó napján 16 órakor járnak le.

(4) A napokban megállapított határidôket a naptári napok szerint kell számítani.

5. § A választások elôkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásának költségeit - az Országgyűlés által megállapított mértékben - a központi költségvetésbôl kell biztosítani. E pénzeszközök felhasználásáról az Állami Számvevôszék tájékoztatja az Országgyűlést.

II. FEJEZET

A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁS NYILVÁNOSSÁGA

6. § (1) A választási bizottságok működése és tevékenysége, valamint a választási bizottságok rendelkezésére álló adatok - törvényben megállapított kivétellel - nyilvánosak. A választási eljárás nyilvánossága nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fűzôdô jogokat.

(2) A választás eredményét rögzítô jegyzôkönyvek másolatát ingyenesen kell a jelölô szervezetek és független jelöltek rendelkezésére bocsátani. A választás számítógépes adatait azonos feltételekkel, díjfizetés ellenében bárki igényelheti.

(3) A választással kapcsolatos tudnivalókról (így a szavazás helyérôl és idejérôl, a jelöltekrôl, a névjegyzék kifüggesztésérôl, a szavazás módjáról, a választás eredményérôl) az illetékes választási iroda közleményt ad ki.

(4) A választási bizottság tagjainak és a választási iroda vezetôjének nevét, a választási szervek hivatali helyiségének címét a helyben szokásos módon, illetôleg az országgyűlési egyéni választókerületi és a területi választási bizottság tagjainak nevét a fôvárosi, megyei közgyűlés hivatalos lapjában is, az Országos Választási Bizottság adatait pedig a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

(5) A választási irodák gondoskodnak arról, hogy a választópolgárok a választási tudnivalókról, a szavazás módjáról általános tájékoztatást és kérdéseikre felvilágosítást kapjanak.

(6) A szavazás napján a választás befejezése elôtt a választási irodák a szavazók számáról és arányáról tájékoztatást adhatnak.

7. § A sajtó képviselôi jelen lehetnek a választási bizottságok munkájánál, tevékenységüket azonban nem zavarhatják.

8. § (1) A szavazást megelôzô nyolcadik naptól a szavazás befejezéséig a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményét nem szabad nyilvánosságra hozni.

(2) A szavazás napján közvélemény-kutatás az alábbi feltételekkel végezhetô:

a) a közvélemény-kutatás csak névtelen lehet, és az önkéntességen alapulhat,

b) a közvélemény-kutatók abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, nem léphetnek be, a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatják, csak a szavazóhelyiségbôl kilépôket kérdezhetik meg.

III. FEJEZET

VÁLASZTÓKERÜLETEK, SZAVAZÓKÖRÖK

9. § (1) A választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy választókerületenként a lakosság száma megközelítôen azonos legyen.

(2) A választókerületek kialakításánál figyelemmel kell lenni a nemzetiségi, vallási, történelmi, földrajzi és egyéb helyi sajátosságokra is.

10. § (1) A szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását, valamint a szavazóhelyiségek címét a helyi választási iroda vezetôje állapítja meg úgy, hogy egy szavazókörre mintegy hatszáz, legfeljebb azonban ezerkétszáz választópolgár jusson, de minden településen legyen legalább egy szavazókör. A szavazókörök kialakítását érintô változásokat a helyi választási iroda vezetôje folyamatosan figyelemmel kíséri, és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(2) A két vagy több szavazókörrel rendelkezô településen ki kell jelölni azt a szavazókört, ahol azok a választópolgárok szavazhatnak, akiknek lakcíme a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabály értelmében csak az adott település megnevezését tartalmazza. Ha a településen két vagy több választókerület van, a helyi választási iroda vezetôje az általa kisorsolt választókerületbe tartozó szavazókört jelöl ki.

11. § A választás kitűzésétôl a szavazás napjáig nem lehet település, választókerület és szavazókör határát, sorszámát, továbbá település elnevezését, utcanevet, házszámot és helyrajzi számot megváltoztatni.

IV. FEJEZET

A VÁLASZTÓJOGOSULTSÁG NYILVÁNTARTÁSA

A névjegyzék

12. § A helyi választási iroda vezetôje a választás kitűzését követôen a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai és a választójoggal nem rendelkezô nagykorú polgárok nyilvántartása alapján szavazókörönként összeállítja a választójoggal rendelkezô polgárok névjegyzékét, és azon a változásokat folyamatosan átvezeti.

13. § (1) A névjegyzékbe fel kell venni azokat a választójoggal rendelkezô személyeket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye (a továbbiakban: lakcím) a szavazókörben van.

(2) A névjegyzéket úgy kell összeállítani, hogy alkalmas legyen a fôváros, a megye, a település, illetôleg a választókerület, a szavazókör és a választópolgár azonosítására. A névjegyzék tartalmazza a választópolgár:

a) családi és utónevét (nôk esetén leánykori családi és utónevét is),

b) személyi azonosítóját,

c) lakcímét,

d) névjegyzékbeli sorszámát,

e) az azonos nevű és lakcímű választópolgárok születési idejét, ennek azonossága esetén egyéb természetes személyazonosító adatát.

A névjegyzék közszemlére tétele

14. § (1) A névjegyzéket a szavazás napja elôtt 60 nappal - nyolc napra - közszemlére kell tenni, és ennek idejét a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A választópolgárokat a névjegyzékbe vételükrôl legkésôbb a szavazás napja elôtti 58. napig értesítô megküldésével kell tájékoztatni.

(2) Az értesítô tartalmazza a választópolgár családi és utónevét, lakcímét, személyi azonosítóját, névjegyzékbeli sorszámát, egyéb technikai adatokat, a szavazás helyét és idejét, továbbá a szavazással kapcsolatos egyéb tudnivalókat.

(3) A közszemlére tett névjegyzék a személyi azonosítót nem tartalmazhatja.

(4) A helyi választási iroda vezetôje a névjegyzék, az értesítôk és az ajánlószelvények technikai elkészítésével megbízhat másik helyi választási irodát, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás területi rendszerének üzemeltetôjét vagy központi hivatalát. Az értesítô és az ajánlószelvény kiküldésérôl a helyi választási iroda vezetôje gondoskodik. Az értesítô és az ajánlószelvény kiküldésével jelölô szervezet vezetôje vagy tagja nem bízható meg.

(5) Az értesítô és az ajánlószelvény kézbesítését a helyi választási iroda vezetôje ellenôrzi.

(6) Az a választópolgár, aki nem kapja meg az értesítôt és az ajánlószelvényt, azokat a helyi választási irodától igényelheti.

A névjegyzék módosítása

15. § (1) A helyi választási iroda vezetôje

a) a névjegyzékbôl törvénysértôen kihagyott,

b) a névjegyzék elkészítése után választójogot szerzett, valamint

c) a választójogát visszanyert

választópolgárt utólag felveszi a névjegyzékbe, és errôl a választópolgárt értesítô megküldésével tájékoztatja.

(2) A helyi választási iroda vezetôje törli a névjegyzékbôl azt, aki meghalt, aki elvesztette választójogát, illetôleg akit lakcímének megváltozása miatt más szavazókör névjegyzékébe vettek fel.

(3) A módosított névjegyzék a polgármesteri hivatalban a szavazást megelôzô második napig megtekinthetô.

16. § (1) Ha a választópolgár a lakcímét a névjegyzék elkészítése után megváltoztatta, az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetôje - a bejelentkezéssel egyidejűleg - felveszi a névjegyzékbe, és errôl értesítô átadásával tájékoztatja.

(2) A helyi választási iroda vezetôje haladéktalanul értesíti a korábbi lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetôjét a névjegyzékbôl való törlés érdekében. A korábbi lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetôje hivatalból tájékoztatja az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetôjét arról, hogy a polgár

a) a névjegyzékben szerepelt, vagy

b) a választójoggal nem rendelkezô nagykorú polgárok nyilvántartásában szerepelt, továbbá annak okáról, vagy

c) a 89. § vagy a 104. § szerinti igazolást kapott, vagy

d) sem a névjegyzékben, sem a választójoggal nem rendelkezô nagykorú polgárok nyilvántartásában nem szerepelt.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetben a korábbi lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetôje a polgárt törli a névjegyzékbôl, illetôleg a választójoggal nem rendelkezô nagykorú polgárok nyilvántartásából.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetôje a polgárt törli a névjegyzékbôl, felveszi a választójoggal nem rendelkezô nagykorú polgárok nyilvántartásába, és errôl a polgárt értesíti.

(5) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetôje a választópolgárt törli a névjegyzékbôl, és errôl a polgárt értesíti.

(6) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt esetben az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetôje a választójog fennállását a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalával történô egyeztetés alapján állapítja meg.

A választójoggal nem rendelkezô nagykorú polgárok nyilvántartása

17. § (1) A választójog megállapítása céljából az a)-c) pontban megjelölt szervek a választójoggal nem rendelkezô nagykorú polgárok (2) bekezdés szerinti adataiban bekövetkezett változásokat folyamatosan közlik a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalával az alábbiak szerint:

a) a gondnoksági ügyben eljáró gyámhivatal a cselekvôképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezésrôl, illetôleg a gondnokság alá helyezés megszüntetésérôl,

b) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága a bűntetteseket nyilvántartó szerv útján a közügyektôl eltiltó jogerôs ítélet hatálya alatt álló személyekrôl,

c) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága a szabadságvesztés-büntetésüket töltô, valamint a büntetôeljárásban jogerôsen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt álló polgárokról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közlés tartalmazza a polgár:

a) családi és utónevét (nôk esetén leánykori családi és utónevét is),

b) személyi azonosítóját,

c) a választójog gyakorlásából való kizárásának okát, kezdetét és megszűnésének várható idôpontját.

(3) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a választójoggal nem rendelkezô nagykorú polgárok nyilvántartását az (1) bekezdés szerint rendelkezésre bocsátott adatokkal karbantartja; a karbantartást a személyazonosító és lakcímadatok tekintetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból való rendszeres adatátvétellel biztosítja.

(4) Ha a polgár választójogosultságát visszanyerte vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alól kikerült, adatait a nyilvántartásból törölni kell. A választójoggal nem rendelkezô nagykorú polgárok nyilvántartásából törölt polgár adatait a törléstôl számított hat hónapig meg kell ôrizni.

18. § (1) A választójoggal nem rendelkezô nagykorú polgárok nyilvántartását az azt kezelô szerv az egyéb nyilvántartásaitól - a névjegyzék kivételével - elkülönítetten kezeli, és az csak a választójog megállapításának céljára használható fel, abból adat más célra nem szolgáltatható.

(2) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a választójoggal nem rendelkezô nagykorú polgárok nyilvántartásából a választások lebonyolításához, valamint a népszavazás-kezdeményezést és a népi kezdeményezést aláírók adatainak hitelesítéséhez a választási bizottság, a választási iroda és a bíróság, továbbá a népiülnök-választási eljárásban a polgármester részére teljesíthet adatszolgáltatást.

(3) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a jelöltek választójogát a választójoggal nem rendelkezô nagykorú polgárok nyilvántartása és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján ellenôrzi, és a választójog hiányáról az illetékes választási bizottságot haladéktalanul értesíti.

(4) A megválasztott képviselôk választójogát a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a választójoggal nem rendelkezô nagykorú polgárok nyilvántartása és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján ellenôrizheti; a választójog hiányáról az illetékes választási bizottságot haladéktalanul értesíti.

19. § A választójoggal nem rendelkezô nagykorú polgárok nyilvántartása a helyi, a területi, illetôleg a központi személyiadat- és lakcímnyilvántartással - a választással érintett választókerület lakosságát érintôen - a választás kitűzésének napjától a választás végleges eredményének közzétételéig a választójog megállapítása céljából összekapcsolható. Az összekapcsolást a választással összefüggô jogorvoslati határidôk letelte után haladéktalanul meg kell szüntetni.

20. § A választójoggal nem rendelkezô nagykorú polgárok nyilvántartása nem nyilvános, abba csak az érintett személy, a bíróság, a választási bizottság és a választási iroda tagjai tekinthetnek be.

V. FEJEZET

VÁLASZTÁSI SZERVEK

A választási bizottságok

21. § (1) A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsôdleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

(2) Választási bizottságok:

a) a szavazatszámláló bizottság,

b) a helyi választási bizottság,

c) az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság,

d) a területi választási bizottság,

e) az Országos Választási Bizottság.

(3) A választási bizottság a működésének tartama alatt hatóságnak, a tagja pedig hivatalos személynek minôsül.

(4) A választási bizottság tagjai a szavazást követô napon mentesülnek a jogszabályban elôírt munkavégzési kötelezettség alól, és erre az idôre átlagbér illeti meg ôket, amelyet a munkáltató fizet. A munkáltató a választási szerv tagját megilletô bér megtérítését a szavazást követô öt napon belül igényelheti a választási bizottság mellett működô választási irodától, a szavazatszámláló bizottság esetén a helyi választási irodától.

A választási bizottságok tagjai

22. § (1) A 24. § és a 25. §, továbbá a 27. § (3)-(4) bekezdésének kivételével a választási bizottságnak csak a választókerületben - a helyi választási bizottságnak csak a településen - lakcímmel rendelkezô választópolgár lehet tagja.

(2) A választási bizottságnak nem lehet tagja a köztársasági elnök, állami vezetô, közigazgatási hivatal vezetôje, képviselô, megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jegyzô, fôjegyzô, választási iroda tagja, a választási bizottság illetékességi területén működô közigazgatási szerv köztisztviselôje, valamint a választókerületben induló jelölt.

(3) Nem lehet a választási bizottság választott tagja a (2) bekezdésben foglaltakon túl a választókerületben jelöltet állító jelölô szervezet tagja, valamint a választókerületben induló jelölt hozzátartozója sem.

(4) Az olyan választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek.

23. § (1) A szavazatszámláló bizottság három tagját és szükséges számban póttagokat a települési önkormányzat képviselô-testülete az országgyűlési képviselôk általános választásának kitűzését követôen, legkésôbb a szavazás napja elôtti 20. napon választja meg; személyükre a helyi választási iroda vezetôje tesz indítványt. Az egy szavazókörrel rendelkezô településen nem választanak külön szavazatszámláló bizottságot [31. § (2) bek. l) pont].

(2) A helyi választási bizottság három - az egy szavazókörrel rendelkezô településen öt - tagját és szükséges számban póttagokat a települési önkormányzat képviselô-testülete az önkormányzati képviselôk és polgármesterek általános választásának kitűzését követôen, legkésôbb a szavazás napja elôtti 51. napon választja meg; személyükre a helyi választási iroda vezetôje tesz indítványt.

(3) Az országgyűlési egyéni választókerületi, illetôleg a területi választási bizottság három-három tagját és szükséges számban póttagokat a fôvárosi, megyei közgyűlés választja meg; személyükre a területi választási iroda vezetôje tesz indítványt.

(4) Az Országos Választási Bizottság öt tagját és szükséges számban póttagokat az Országgyűlés választja meg; személyükre - a pártok javaslataira is figyelemmel - a belügyminiszter tesz indítványt.

(5) A (3)-(4) bekezdés szerinti választási bizottságok választott tagjait az országgyűlési képviselôk általános választásának kitűzését követôen, legkésôbb a szavazás napja elôtti 51. napon kell megválasztani.

24. § Ha a szavazatszámláló bizottság vagy a helyi választási bizottság tagjainak megválasztására - az alacsony lakosságszám vagy az összeférhetetlenségi szabályok miatt, illetôleg azért, mert a képviselô-testület a működésében akadályozott - a törvényben elôírt határidôig nem került sor, a tagokat a területi választási bizottság a helyi választási iroda vezetôjének indítványára haladéktalanul megbízza.

25. § (1) A választási bizottságoknak - a 23. §-ban említetteken felüli - további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet, illetôleg listát állító jelölô szervezet, illetôleg a független jelölt bízza meg.

(2) A választási bizottságok megbízott tagjait a szavazás napját megelôzô 16. napig a választási bizottság elnökénél kell bejelenteni.

26. § (1) A választási bizottság választott tagjainak megbízatása a - 23. §-ban meghatározott - következô általános választásra létrehozott választási bizottság alakuló üléséig tart.

(2) A választási bizottság megbízott tagjának megbízatása - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a választás végleges eredményének közzétételével szűnik meg.

(3) Az Országos Választási Bizottságba az Országgyűlés alakuló ülésén képviselôcsoportot alakító pártok által a 25. § szerint megbízott tagok megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott idôpontig, illetôleg a képviselôcsoport megszűnéséig tart. Azok a pártok, amelyek a 25. § szerint nem bíztak meg tagot az Országos Választási Bizottságba, de az Országgyűlésben képviselôcsoportot alakítottak, az Országos Választási Bizottságba egy-egy tagot bízhatnak meg, akiknek a megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott idôpontig, illetôleg a képviselôcsoport megszűnéséig tart.

(4) A választási bizottság tagjának megbízatása az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túl megszűnik:

a) ha a megbízatás törvényes feltételei megszűntek,

b) ha a választási bizottság megállapította tagjának összeférhetetlenségét,

c) lemondással,

d) a megbízatás visszavonásával.

27. § (1) Ha a választási bizottság választott tagja meghalt, vagy megbízatása a 26. § (4) bekezdésében meghatározott okból megszűnt, helyébe a póttag lép. Póttag hiányában a települési önkormányzat képviselô-testülete, illetôleg a fôvárosi, megyei közgyűlés vagy az általuk kijelölt bizottságuk, az Országos Választási Bizottság esetében az Országgyűlés új tagot választ.

(2) Ha a választási bizottság megbízott tagja meghalt, vagy megbízatása a 26. § (4) bekezdésében meghatározott okból megszűnt, helyébe a jelölô szervezet, a független jelölt, illetôleg a képviselôcsoport új tagot bízhat meg.

(3) A 24. § szerint kell eljárni, ha az ott meghatározott okból nem került sor a szavazatszámláló bizottság vagy a helyi választási bizottság új tagjának megválasztására.

(4) Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma kevesebb mint öt, a helyi választási iroda vezetôje a póttagok vagy más szavazatszámláló bizottság tagjai közül a bizottságot kiegészíti. Ha ilyen módon nincs lehetôség a szavazatszámláló bizottság kiegészítésére, akkor arról a területi választási iroda vezetôje gondoskodik más település szavazatszámláló bizottságának esküt tett tagjai vagy póttagjai megbízásával.

28. § (1) A választási bizottság tagjai az illetékes polgármester, a fôvárosi fôpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, illetôleg az Országgyűlés elnöke elôtt esküt tesznek. Az eskü szövegét az 1. számú melléklet állapítja meg.

(2) A választási bizottság - tagjai megválasztását és eskütételét követôen - alakuló ülést tart. Az alakuló ülésen a választott tagok közül megválasztja elnökét és annak helyettesét.

(3) A választási bizottságot az elnök képviseli. Ha a választási bizottságnak nincs elnöke vagy az elnök a tevékenységében akadályozott, az elnöki feladatokat a helyettese látja el.

(4) A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak, azzal az eltéréssel, hogy a megbízott tagok részére nem jár tiszteletdíj.

A választási bizottság döntése

29. § (1) A választási bizottság testületként működik, döntéséhez a tagok többségének jelenléte és a jelen levô tagok többségének azonos tartalmú szavazata szükséges. Szavazni igennel vagy nemmel lehet.

(2) A választási bizottság döntését indokolással ellátott határozatba kell foglalni. A kisebbségi véleményt is - indokaival együtt - jegyzôkönyvben kell rögzíteni.

Szavazatszámláló bizottság

30. § (1) A szavazatszámláló bizottság legalább öt tagból áll.

(2) A szavazatszámláló bizottság

a) ellenôrzi a szavazóhelyiséget, levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás törvényes lebonyolításáról,

b) dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben,

c) megszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a szavazókörben a szavazás eredményét,

d) indítványozza az illetékes választási bizottságnak a szavazás szavazóköri eredményének megsemmisítését, ha olyan törvénysértést észlel, amely azt érdemben befolyásolta,

e) a szavazás eredményérôl jegyzôkönyvet állít ki.

Helyi választási bizottság

31. § (1) A helyi választási bizottság legalább három, az egy szavazókörrel rendelkezô településen legalább öt tagból áll.

(2) A helyi választási bizottság:

a) dönt a jelöltek, a listák, a jelölô szervezetek nyilvántartásba vételérôl, illetôleg elutasításáról,

b) kisorsolja a listák sorszámát,

c) jóváhagyja a település szavazólapjainak adattartalmát,

d) dönt a benyújtott kifogásról,

e) megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta,

f) egyenlô szavazatszám esetén kisorsolja, hogy melyik jelölt szerez mandátumot,

g) megállapítja és közzéteszi a választási eredményt,

h) kiadja az illetékességi körébe tartozó képviselôknek és polgármesternek a megbízólevelet,

i) kitűzi az idôközi választást, és megállapítja annak naptár szerinti határnapjait,

j) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkezô szerv döntését,

k) kitűzi a helyi kisebbségi önkormányzati választást,

l) az egy szavazókörrel rendelkezô településen ellátja a szavazatszámláló bizottság feladatait is.

Országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság

32. § (1) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság legalább három tagból áll.

(2) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság

a) dönt a jelöltek, jelölô szervezetek nyilvántartásba vételérôl, illetôleg elutasításáról,

b) jóváhagyja a választókerület szavazólapjainak adattartalmát,

c) dönt a benyújtott kifogásról,

d) megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta,

e) megállapítja és közzéteszi a választási eredményt,

f) kiadja az országgyűlési egyéni választókerületi képviselônek a megbízólevelet,

g) kezdeményezi az Országos Választási Bizottságnál idôközi választás kitűzését,

h) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkezô szerv döntését.

Területi választási bizottság

33. § (1) A területi választási bizottság legalább három tagból áll.

(2) A területi választási bizottság

a) dönt a listák és az azon levô jelöltek, a jelölô szervezetek nyilvántartásba vételérôl, illetôleg elutasításáról,

b) kisorsolja a listák sorszámát,

c) jóváhagyja a választókerület szavazólapjainak adattartalmát,

d) dönt a benyújtott kifogásról,

e) megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta,

f) megállapítja és közzéteszi a választási eredményt,

g) kiadja az illetékességi körébe tartozó képviselôknek a megbízólevelet,

h) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkezô szerv döntését.

Országos Választási Bizottság

34. § (1) Az Országos Választási Bizottság legalább öt tagból áll.

(2) Az Országos Választási Bizottság

a) állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; az állásfoglalás ellen jogorvoslatnak helye nincs; az állásfoglalást a Magyar Közlönyben közzé kell tenni,

b) dönt a listák és az azokon szereplô jelöltek, a jelölô szervezetek nyilvántartásba vételérôl, illetôleg elutasításáról,

c) kisorsolja a listák sorszámát,

d) jóváhagyja az országos népszavazás szavazólapjainak adattartalmát,

e) dönt a benyújtott kifogásról,

f) megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta,

g) megállapítja, hogy mely jelölô szervezetek érték el a törvényben meghatározott mértékű %-os szavazathatárt,

h) megállapítja, hogy az országosan összesített töredékszavazatok alapján az országos listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot,

i) kiadja a mandátumot szerzett képviselôknek a megbízólevelet,

j) megállapítja és közzéteszi a választás országosan összesített eredményét,

k) kitűzi az idôközi országgyűlési képviselôválasztást, és megállapítja annak naptár szerinti határnapjait,

l) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkezô szerv döntését,

m) beszámol az Országgyűlésnek az országgyűlési képviselôk, valamint az önkormányzati képviselôk és polgármesterek általános választásáról, továbbá az országos népszavazásról,

n) eljár mindazokban az ügyekben, melyeket törvény a hatáskörébe utal.

A választási irodák

35. § (1) A választási irodák a választások elôkészítésével, szervezésével, lebonyolításával, a választópolgárok, a jelöltek és a jelölô szervezetek pártsemleges tájékoztatásával, választási adatkezeléssel, a technikai feltételek megteremtésével, a törvényes feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának ellenôrzésével összefüggô állami feladatot ellátó szervek.

(2) Minden választási bizottság mellett - kivéve a szavazatszámláló bizottságot - választási iroda működik. A szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda egy tagja jegyzôkönyvvezetôként működik.

(3) A helyi és az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetôje az illetékes jegyzô, a területi választási iroda vezetôje a fôjegyzô.

36. § (1) A választási iroda tagjait a választási iroda vezetôje, az Országos Választási Iroda vezetôjét és tagjait a belügyminiszter határozatlan idôre bízza meg.

(2) A választási iroda vezetôje a felettes választási iroda vezetôje elôtt esküt tesz. A választási iroda tagjai és az Országos Választási Iroda vezetôje megbízásukkor a megbízó elôtt tesznek esküt. Az eskü szövegét az 1. számú melléklet állapítja meg.

37. § (1) A választási iroda tagjává köztisztviselô és közalkalmazott bízható meg.

(2) A választási irodának nem lehet tagja képviselô, megyei közgyűlés elnöke, polgármester, választási bizottság tagja, a választókerületben jelöltként induló személy és annak hozzátartozója, valamint a választókerületben jelöltet állító jelölô szervezet tagja.

(3) Ha a választási iroda vezetôjével szemben kizárási ok merül fel, azt haladéktalanul köteles közölni a felettes választási iroda vezetôjével - az Országos Választási Iroda vezetôje a belügyminiszterrel -, aki kinevezi az iroda új vezetôjét. A választási iroda tagja a vele szemben felmerült kizárási okról a választási iroda vezetôjét köteles haladéktalanul tájékoztatni, aki ôt felmenti.

38. § (1) A választási iroda feladata:

a) hirdetményt tesz közzé a szavazás napjáról, a választással, a jelöléssel, a szavazással kapcsolatos tudnivalókról, továbbá az érvényes jelöléshez szükséges ajánlások számáról,

b) közzéteszi a választókerület jelöltjeinek, a jelölô szervezeteknek a nevét, illetôleg a független jelölés tényét,

c) közzéteszi a választási bizottságok tagjainak és a választási iroda vezetôjének nevét, a választási szervek hivatali helyiségének címét,

d) megszervezi a választási szervek tagjainak oktatását, biztosítja a választópolgárok pártsemleges tájékoztatását,

e) működteti a választások információs rendszereit,

f) ellátja a jelöltajánlások ellenôrzésével kapcsolatos technikai feladatokat,

g) működteti a választási csalást felderítô számítógépes programot,

h) ellátja a belügyminiszter rendeletében meghatározott más feladatokat.

(2) A választási iroda feladatkörében közszolgálati kiadványt, hirdetményt adhat ki.

39. § (1) A választási irodák szakmai tevékenységét a belügyminiszter az Országos Választási Iroda vezetôje útján irányítja.

(2) Az Országos Választási Iroda vezetôje a többi választási iroda vezetôje részére, a területi választási iroda vezetôje illetékességi területén az országgyűlési egyéni választókerületi és a helyi választási iroda vezetôje részére, az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetôje illetékességi területén a helyi választási iroda vezetôje részére az e törvényben meghatározott feladatainak ellátásával kapcsolatban közvetlen utasítást adhat.

(3) A polgármester, a képviselô-testület, illetôleg a közgyűlés és annak tisztségviselôje a választások elôkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok végrehajtására a választási iroda vezetôjének, tagjainak nem adhat utasítást.

VI. FEJEZET

VÁLASZTÁSI KAMPÁNY

Kampányidôszak

40. § (1) A választási kampány a választás kitűzésétôl a szavazást megelôzô nap 0 óráig tart.

(2) A szavazást megelôzô nap 0 órától a szavazás befejezéséig választási kampányt folytatni tilos (kampánycsend).

A kampánycsend megsértése

41. § A kampánycsend megsértésének minôsül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a jelölt vagy a jelölô szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás (szavazásra történô szervezett szállítás, étel-ital adása), pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát (a továbbiakban: plakát) elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton.

Plakát

42. § (1) A választási kampány végéig a jelölô szervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot. A plakát olyan sajtóterméknek minôsül, amely engedély és bejelentés nélkül elôállítható. Egyebekben a plakátra a sajtóról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.

(2) Plakát - a (3)-(6) bekezdésben meghatározott kivételekkel - korlátozás nélkül elhelyezhetô.

(3) Épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlô, illetôleg - állami vagy önkormányzati tulajdonban lévô ingatlan esetén - a vagyonkezelôi jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet.

(4) Egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát elhelyezését a helyi önkormányzat, a fôvárosban a fôvárosi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos.

(5) A választási kampányt szolgáló önálló hirdetôberendezés elhelyezésére a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.

(6) A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölô szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követô 30 napon belül köteles eltávolítani.

Gyűlés

43. § (1) A választási gyűlések nyilvánosak. A rend fenntartásáról a gyűlés szervezôje gondoskodik.

(2) A választási kampány céljára az állami és önkormányzati költségvetési szervek a jelöltek, jelölô szervezetek számára azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampányt folytatni, választási gyűlést tartani tilos, kivéve az ötszáznál kevesebb lakosú településen, feltéve, hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre.

Rádió- és televízióközvetítés

44. § (1) A kampányidôszakban a műsorszolgáltatók a jelölô szervezetek, illetôleg a jelöltek számára azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetést. A politikai hirdetéshez véleményt, értékelô magyarázatot fűzni tilos.

(2) A műsorszolgáltatók választási kampányban való részvételére egyebekben a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Adatszolgáltatás

45. § (1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a névjegyzékben szereplô választópolgárok családi és utónevét, valamint lakcímét a jelölteknek, jelölô szervezeteknek kérésükre, díjfizetés ellenében, azonos feltételek mellett a szavazás napja elôtti 20. napot követôen átadja. A szolgáltatás nem, életkor vagy lakcím szerinti csoportosításban is igényelhetô.

(2) A közszemlére tett névjegyzék másolatát a helyi választási iroda vezetôje a jelölt, jelölô szervezet által írásban bejelentett igény alapján díjfizetés ellenében, azonos feltételek mellett, a szavazás napja elôtti 20. napot követôen - legfeljebb szavazóköri bontásban - a jelölt, jelölô szervezet számára átadja.

(3) Az (1)-(2) bekezdés alapján teljesített adatszolgáltatás adatait kizárólag a választási kampány céljára lehet felhasználni. Egyéb célú felhasználásuk, jogosulatlan személynek, szervezetnek, más jelöltnek vagy jelölô szervezetnek történô átadásuk tilos. Az adatszolgáltatás adatait a szavazás napján meg kell semmisíteni, és az errôl készült jegyzôkönyvet három napon belül át kell adni az adatszolgáltatónak.

(4) A választási kampány céljára a helyi választási iroda vezetôjén, továbbá a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalán kívül a jelöltek, jelölô szervezetek számára más állami vagy önkormányzati szerv a saját nyilvántartásaiból személyes adatot nem szolgáltathat ki.

VII. FEJEZET

AJÁNLÁS

46. § (1) Jelöltet ajánlani ajánlószelvényen lehet. Az ajánlószelvényt az értesítôkkel együtt kell eljuttatni a választópolgároknak.

(2) Jelöltet ajánlhat az a választópolgár, akinek lakóhelye a választókerületben van.

(3) Jelöltet ajánlani a szavazást megelôzô 23. napig lehet.

(4) Az ajánlás nem vonható vissza.

47. § (1) Az ajánlószelvény tartalmazza a választás megnevezését, a választókerület nevét, illetôleg sorszámát, valamint a választópolgár családi és utónevét.

(2) Az ajánló választópolgár az ajánlószelvényre rávezeti lakcímét, személyi azonosítóját, saját kezű aláírását, az ajánlott személy családi és utónevét, valamint a jelölô szervezet nevét, illetôleg a független jelölés tényét.

48. § (1) Ajánlószelvényt az állampolgárok zaklatása nélkül - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - bárhol lehet gyűjteni.

(2) Nem gyűjthetô ajánlószelvény:

a) munkahelyen munkaidôben vagy munkaviszonyból, illetôleg munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben,

b) a fegyveres erôknél és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban levô személytôl a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben,

c) tömegközlekedési eszközön,

d) állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében.

(3) Az ajánlásért az ajánlónak vagy rá tekintettel másnak elônyt adni vagy ígérni, valamint az ajánlásért elônyt kérni, illetôleg elônyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos.

Közös jelölt

49. § (1) Közös jelöltet állítani csak olyan ajánlószelvények alapján lehet, amelyeken az adott közös jelöltet állító valamennyi jelölô szervezet neve fel van tüntetve.

(2) Ha több jelölô szervezet közösen állít jelöltet, a továbbiakban - a választás szempontjából - egy jelölô szervezetnek számítanak.

Érvénytelen ajánlás

50. § (1) Érvénytelen az az ajánlás, amelyet

a) nem a hivatalos ajánlószelvényen adtak le,

b) nem a 47. § (2) bekezdése szerint kitöltött ajánlószelvényen adtak le,

c) az ajánlási szabályok megsértésével gyűjtöttek.

(2) Aki ugyanazt a jelöltet többször ajánlotta, annak valamennyi ajánlása érvénytelen.

(3) Aki több jelöltet is ajánlott, annak valamennyi ajánlása érvénytelen.

A jelölô szervezet bejelentése

51. § (1) Azt a jelölô szervezetet, amely jelöltet vagy listát kíván állítani, bírósági bejegyzésének hiteles másolatával kell bejelenteni az alábbiak szerint:

a) ha a jelölô szervezet több megye, illetôleg a fôváros és valamely megye területén is jelöltet vagy listát kíván állítani, az Országos Választási Bizottságnál,

b) ha a jelölô szervezet csak egy megye, illetôleg a fôváros területén belül, de több országgyűlési egyéni választókerületben, illetôleg több településen kíván jelöltet állítani, a területi választási bizottságnál,

c) ha a jelölô szervezet csak egy országgyűlési egyéni választókerületben, illetôleg csak egy településen kíván jelöltet állítani, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnál, illetôleg a helyi választási bizottságnál.

(2) A bejelentett, illetôleg a nyilvántartásba vett jelölô szervezetekrôl az Országos Választási Iroda nyilvántartást vezet.

(3) Jelöltet, illetôleg listát csak az (1) bekezdés szerint bejelentett és az 55. § szerint nyilvántartásba vett jelölô szervezet állíthat.

A jelölt bejelentése

52. § (1) A jelöltet legkésôbb a szavazást megelôzô 23. napon az ajánlószelvények átadásával kell bejelenteni az illetékes választási bizottságnál.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a jelölt családi és utónevét, személyi azonosítóját, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy

a) választójoga van,

b) a jelölést elfogadja,

c) nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselôi vagy a polgármesteri megbízatással, illetôleg megválasztása esetén arról lemond.

(3) Ha a választókerületben két vagy több azonos családi és utónevű választópolgár kíván jelöltként indulni, a késôbb bejelentett személy köteles gondoskodni arról, hogy - betűjelzés vagy második utónév feltüntetésével - a korábban bejelentett jelölttôl megkülönböztethetô legyen.

A lista bejelentése

53. § (1) A listát a listaállításhoz szükséges számú jelölt, illetôleg lista bejelentését vagy nyilvántartásba vételét igazoló, az 55. § (1) bekezdése szerint kiállított igazolás átadásával kell bejelenteni.

(2) Az 52. § (2) bekezdésének rendelkezéseit a listán szereplô jelöltekre is alkalmazni kell.

(3) A listán szereplô jelöltek sorrendjét a jelölô szervezet határozza meg, azt a lista bejelentése után nem lehet módosítani. Ha valamelyik jelölt a listáról kiesett, helyére a listán soron következô jelölt lép.

Az ajánlások ellenôrzése

54. § (1) Az ajánlásokat az illetékes választási bizottságnak ellenôriznie kell.

(2) Az ajánlások ellenôrzése a számszerűség, a 46. § (2) bekezdésében és az 50. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában, valamint (2)-(3) bekezdésében foglaltak ellenôrzését, továbbá az ajánlószelvényt átadó választópolgárok azonosítását jelenti.

A jelölô szervezet, a jelölt és a lista nyilvántartásba vétele

55. § (1) A jelölô szervezet, a jelölt, illetôleg a lista bejelentésérôl a választási iroda, nyilvántartásba vételérôl a választási bizottság igazolást ad ki.

(2) Az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelô jelölô szervezetet, jelöltet, illetôleg listát - a bejelentését követô három napon belül - nyilvántartásba vesz.

56. § (1) A választási bizottság visszautasítja a jelölô szervezet nyilvántartásba vételét, ha a jelölô szervezet a törvényes feltételeknek nem felel meg.

(2) A választási bizottság visszautasítja a jelölt nyilvántartásba vételét, ha a jelölés a törvényes feltételeknek nem felel meg, vagy a jelölt a törvényben elôírt nyilatkozatait nem tette meg.

(3) A választási bizottság visszautasítja a lista nyilvántartásba vételét, ha a jelölés a törvényes feltételeknek nem felel meg.

A jelöltre vonatkozó rendelkezések

57. § Ha a választópolgárt egy jelölési fajtán belül több helyen is jelöltnek ajánlották, akkor legkésôbb a választást megelôzô 19. napig nyilatkoznia kell arról, hogy melyik jelölést fogadja el.

58. § A jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdése elôtt a jelölésrôl írásban lemondott, választójogát elvesztette, vagy meghalt. A kiesett jelölt nevét a jelöltek nyilvántartásából, illetôleg a szavazólapokról törölni kell.

Az ajánlással kapcsolatos adatok védelme

59. § (1) Az ajánlószelvényekrôl másolatot készíteni tilos. Nem tekinthetô másolatnak a jelölés érvényességének megállapítása céljából vezetett technikai nyilvántartás.

(2) A jelölésnek az ajánló személyre vonatkozó adatai nem nyilvánosak. A jelöléssel kapcsolatos kifogás esetén az ajánlószelvény adatait, valamint a technikai nyilvántartást az illetékes választási bizottság, a választási iroda és a bíróság ellenôrizheti.

(3) Az ajánlószelvényeket, valamint a technikai nyilvántartást az illetékes választási iroda a szavazás napján megsemmisíti.

(4) A jelölô szervezet jelölési jogosultságát a választási bizottság a bíróság által bejegyzett társadalmi szervezetek nyilvántartásában ellenôrizheti.

60. § A jelöltnek a be nem nyújtott ajánlószelvényeket a benyújtásukra rendelkezésre álló határidô lejártát követô három napon belül meg kell semmisítenie, s errôl jegyzôkönyvet kell készítenie. A jegyzôkönyvet három napon belül a választási bizottságnak át kell adni.

VIII. FEJEZET

SZAVAZÁS

A szavazás ideje és helye

61. § (1) Szavazni a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet. Ha a helyi körülmények indokolják, a helyi választási bizottság, illetôleg az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elrendelheti, hogy a szavazás 5 órakor kezdôdjék.

(2) Szavazni kizárólag személyesen, és - az e törvényben említett kivételekkel - csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet.

(3) A mozgásában gátolt választópolgárt szavazásának lehetôvé tétele érdekében - kérésére - a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja mozgóurnával felkeresi.

(4) A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni, és a szavazást nem lehet meghosszabbítani, vagy - rendkívüli esemény kivételével - szüneteltetni. Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság tagjainak a száma három alá csökken, vagy a szavazás elháríthatatlan külsô ok miatt lehetetlenné vált, a szavazást a jelenlévôk kötelesek azonnal felfüggeszteni, az urnát, továbbá az iratokat zárolni, és a felfüggesztés tényérôl a helyi választási iroda vezetôjét a szavazás törvényes folytatásának biztosítása érdekében haladéktalanul értesíteni.

62. § (1) A szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely a jelölt vagy a jelölô szervezet használatában van.

(2) Minden szavazóhelyiségben a szavazás zökkenômentes lebonyolításához szükséges számú, de legalább két szavazófülkét kell kialakítani. A szavazáshoz a szavazófülkében tollat kell elhelyezni.

(3) A szavazás céljára minden szavazóhelyiségben két vagy több urnát kell felállítani.

A szavazás megkezdése

63. § A választási iratok, nyomtatványok elhelyezését követôen a szavazás megkezdéséig a szavazatszámláló bizottság és a választási iroda tagjain kívül senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben.

64. § (1) A szavazatszámláló bizottság az urnák állapotát az elsôként szavazó választópolgár - aki a szavazatszámláló bizottság tagja nem lehet - jelenlétében a szavazás megkezdése elôtt megvizsgálja. A vizsgálat eredményét fel kell tüntetni a szavazási jegyzôkönyvben.

(2) Az urnákat az elsôként szavazó választópolgár jelenlétében úgy kell lezárni, hogy azokból az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani. Ezt követôen a szavazatszámláló bizottság az urnába ellenôrzô lapot helyez, amely tartalmazza az ellenôrzô lap elhelyezésének idôpontját, valamint a szavazatszámláló bizottság jelen levô tagjainak és az elsôként szavazó választópolgárnak az aláírását.

A szavazás módja

65. § (1) A szavazatszámláló bizottság elnöke felelôs azért, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségben és környékén a rendet fenntartsák; a rend fenntartására tett intézkedése mindenkire kötelezô.

(2) A szavazás idôtartama alatt a szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a választójog gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhatnak.

66. § (1) A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, illetôleg akit a szavazatszámláló bizottság a névjegyzékbe felvesz.

(2) A szavazatszámláló bizottság - a személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolvány alapján - megállapítja a szavazni kívánó személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben. A szavazatszámláló bizottság felveszi a névjegyzékbe azt a választópolgárt, aki

a) igazolással rendelkezik,

b) igazolja, hogy lakcíme a szavazókör területén van, feltéve, hogy nem szerepel a választójoggal nem rendelkezô nagykorú polgárok nyilvántartásában.

(3) A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki nem tudja személyazonosságát és lakcímét megfelelôen igazolni, illetôleg aki - törvényi feltételek hiányában - nem vehetô fel a névjegyzékbe. E személyekrôl a szavazatszámláló bizottság jegyzéket vezet.

67. § (1) Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapot, amelyet a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzôlenyomattal lát el.

(2) A szavazatszámláló bizottság szükség esetén - a választópolgár befolyásolása nélkül - megmagyarázza a szavazás módját.

(3) Ha egy jelölt kiesett a szavazólapok elkészítése után, e tényrôl a szavazatszámláló bizottság köteles a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen, valamint szükség szerint szóban tájékoztatni a választópolgárokat. A kiesett jelölt nevét a szavazólapon át kell húzni.

(4) A szavazólap átvételét a választópolgár a névjegyzéken saját kezű aláírásával igazolja. Az írásképtelen választópolgár helyett - e tény feltüntetésével - a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket.

68. § (1) A szavazólap kitöltéséhez szavazófülke áll a választópolgár rendelkezésére. A szavazófülke használatára a választópolgár nem kötelezhetô.

(2) A szavazólap kitöltésének ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében. Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetôleg akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, más választópolgár - ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes - segítségét igénybe veheti.

69. § (1) Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplô jelöltre, listára, népszavazási kérdésre (e fejezetben együtt: jelölt) lehet. A szavazólapok mintáit a 2-9. számú mellékletek állapítják meg.

(2) A jelöltre szavazni a jelölt neve alatti, feletti vagy melletti körbe tollal írt két, egymást metszô vonallal lehet.

(3) Érvénytelen az a szavazólap, amely

a) nincs ellátva a hivatalos bélyegzôlenyomattal,

b) a törvényben meghatározottnál több szavazatot tartalmaz.

(4) Érvénytelen az a szavazat, amelyet

a) a (3) bekezdés szerint érvénytelen szavazólapon adtak le,

b) nem a (2) bekezdés szerint adtak le,

c) kiesett jelöltre adtak le.

(5) A szavazat érvényességét - ha az egyéb feltételeknek megfelel - nem érinti, ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, a jelöltek sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét kihúzták, illetve nevet hozzáírtak.

70. § (1) A választópolgár a szavazólapot borítékba teszi, és a szavazatszámláló bizottság elôtt urnába helyezi.

(2) Ha a választópolgár a borítéknak az urnába történô helyezése elôtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, helyébe új lapot ad ki, és ezt a tényt a jegyzôkönyvben rögzíti. A bizottság a rontott szavazólap helyett újat - személyenként - csak egyszer adhat ki.

71. § (1) A szavazatszámláló bizottság elnöke 19 órakor a szavazóhelyiséget bezárja. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben vagy annak elôtérben tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezután a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja.

(2) A szavazás lezárása után szavazatot nem szabad elfogadni.

IX. FEJEZET

A SZAVAZATOK ÖSSZESÍTÉSE

A szavazatszámlálás

72. § (1) A szavazatszámláló bizottság jelen levô tagjai együttesen kötelesek összeszámlálni valamennyi szavazólapot.

(2) A szavazatszámláló bizottság elôször a fel nem használt, valamint a rontott szavazólapokat külön-külön kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetôleg betenni.

(3) A szavazatszámláló bizottság az urna felbontása elôtt ellenôrzi az urna sértetlenségét, felbontja az urnát, és meggyôzôdik az ellenôrzô lap meglétérôl, majd az urnában levô szavazólapok számát összehasonlítja a szavazókörben szavazók számával. A választás eredményének megállapításához az urnában levô szavazólapokat számba veszi, az urnába üresen dobott borítékokat figyelmen kívül hagyja.

(4) A szavazatszámláló bizottság ezt követôen külön csoportba helyezi és összeszámlálja az érvénytelen szavazólapokat. Az érvénytelenség okát a szavazólap hátoldalára rávezeti, és azt a szavazatszámláló bizottság jelen levô tagjai aláírják. Az érvénytelen szavazólapokat külön kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetôleg betenni. A kötegekre rá kell írni a szavazókör sorszámát és a kötegben levô szavazólapok számát.

(5) Ha a szavazatszámláló bizottság megállapítja, hogy az urnába olyan személy által leadott szavazólap került, aki az adott szavazókörben szavazati joggal nem rendelkezik, a jelöltekre leadott érvényes szavazatok közül - a jogosulatlanul szavazók száma szerint - jelöltenként egyet-egyet érvénytelennek nyilvánít.

(6) Az érvényes szavazólapokat jelöltenként külön-külön meg kell számolni, majd a (4) bekezdés szerint kell elvégezni a kötegelést. A kötegre jelöltenként külön-külön rá kell írni az érvényes szavazatok számát.

(7) Ha a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt által elért szavazatok számának különbsége az összes jelöltre leadott érvényes szavazatok egy százalékát nem haladja meg, vagy szavazataik között a különbség kisebb, mint az érvénytelen szavazatok száma, akkor a szavazatszámláló bizottság köteles az érvényes és érvénytelen szavazatokat ismételten megszámlálni. Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelôzô számlálás eredményével azonos nem lesz. A jegyzôkönyvben ezt az eredményt, valamint az ismételt számlálás tényét rögzíteni kell.

Az eredmény megállapítása

73. § (1) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálását követôen megállapítja a választás szavazóköri eredményét.

(2) Az illetékes választási bizottság a szavazatszámláló bizottságok jegyzôkönyvei alapján legkésôbb a szavazást követô napon összesíti a szavazatokat és megállapítja a választási eredményt.

Jegyzôkönyv

74. § (1) A szavazatok összeszámlálásáról és a szavazóköri, valamint a választási eredmény megállapításáról jegyzôkönyvet kell készíteni. Jegyzôkönyv ceruzával nem készíthetô.

(2) A jegyzôkönyveket három példányban kell kiállítani, melyeket a választási bizottság jelen levô tagjai aláírnak.

(3) A jegyzôkönyv egy-egy másolati példányát az illetékes választási bizottság - kérésükre - átadja a jelöltek jelen levô képviselôinek. Sokszorosítás után a választási bizottság elnöke a másolatot bélyegzôlenyomattal és aláírásával hitelesíti.

75. § (1) A szavazatszámláló bizottság a jegyzôkönyveket, választási iratokat, nyomtatványokat és szavazólapokat - az urnával együtt - haladéktalanul a helyi választási irodához szállítja.

(2) A jegyzôkönyvek egy példánya az illetékes választási irodában a szavazást követô három napon belül megtekinthetô.

(3) A szavazólapokat a polgármesteri hivatalban az illetékes választási bizottság tagjainak jelenlétében kell elhelyezni, és 90 napig meg kell ôrizni úgy, hogy illetéktelen személyek részére ne váljék hozzáférhetôvé. A választás eredményével összefüggô kifogás esetén az érintett szavazólapokat az ügy jogerôs lezárásáig kell megôrizni. 90 nap után a választási iratokat - a jegyzôkönyvek kivételével - meg kell semmisíteni.

(4) A jegyzôkönyvek elsô példányát 90 nap elteltével az illetékes levéltárnak át kell adni.

Adatlap

76. § (1) A szavazatszámláló bizottság jegyzôkönyvvezetôje a szavazatok elsô összeszámlálásának eredményérôl haladéktalanul adatlapot állít ki, amelynek adattartalmát soron kívül a helyi választási irodán, az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodán és a területi választási irodán keresztül az Országos Választási Irodához továbbítja.

(2) A választási irodák a választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat nyilvánosságra hozzák.

X. FEJEZET

JOGORVOSLATOK

A jogorvoslatok általános szabályai

77. § (1) A választási törvények megsértésére hivatkozva a jelölt, a jelölô szervezet és az érintett választópolgár, illetôleg jogi személy panaszt nyújthat be.

(2) A választási bizottság panaszt elbíráló és egyéb döntése ellen kifogást lehet benyújtani.

(3) A panaszt és a szavazatszámláló bizottság döntése elleni kifogást az annak elbírálására jogosult választási bizottsághoz kell benyújtani. Az egyéb kifogást a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz kell benyújtani, amely azt az iratokkal együtt legkésôbb a beérkezését követô napon felterjeszti az elbírálására jogosult választási bizottsághoz, illetôleg bírósághoz.

78. § (1) A panaszt és a kifogást (a továbbiakban együtt: kifogás) úgy kell benyújtani, hogy az legkésôbb a sérelmezett tevékenységtôl, illetôleg döntés meghozatalától számított három napon belül megérkezzen. A kifogást elbíráló választási bizottság, illetve bíróság a benyújtott kifogásról a beérkezésétôl számított három napon belül dönt.

(2) A kifogásnak tartalmaznia kell a törvénysértés bizonyítékainak megjelölését és a kifogás benyújtójának értesítési címét. A hiányosan benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

(3) A választási bizottság a kifogás elôterjesztôjét meghallgathatja. Ebben az esetben az ellenérdekű fél számára is lehetôvé kell tenni a személyes nyilatkozattételt.

(4) A bíróság a kifogásról nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelezô. A bíróság a kifogással megtámadott határozatot hozó választási bizottság képviselôjét, illetôleg a kifogás elôterjesztôjét meghallgathatja.

79. § (1) Ha a választási bizottság, illetôleg a bíróság a kifogásnak helyt ad

a) megváltoztatja a törvénysértô döntést, vagy

b) megsemmisíti a törvénysértô döntést, és a választási eljárást vagy annak egy részét megismételteti.

(2) A választási bizottság és a bíróság határozatát - annak meghozatala napján - az érintettekkel és az illetékes választási bizottsággal közölni kell. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

80. § (1) A szavazatszámláló bizottság hatáskörébe tartozó döntések [30. § (2) bek. a) és b) pont] ellen benyújtott kifogásról az illetékes helyi, illetve területi választási bizottság dönt. A választási bizottság döntése elleni kifogásról a fôvárosi, megyei bíróság dönt.

(2) A helyi választási bizottságnak az (1) bekezdés körébe nem tartozó döntése - beleértve a 31. § (2) bekezdés l) pontja alapján hozott döntést is - ellen benyújtott kifogásról az illetékes területi választási bizottság dönt. A területi választási bizottság döntése elleni kifogásról a fôvárosi, megyei bíróság dönt.

(3) A területi választási bizottságnak az (1)-(2) bekezdés körébe nem tartozó döntése ellen benyújtott kifogásról az Országos Választási Bizottság dönt.

(4) Az Országos Választási Bizottság döntése elleni kifogásról a Legfelsôbb Bíróság dönt.

81. § A jogorvoslat általános szabályait a névjegyzék összeállításával kapcsolatos, valamint a választási bizottság eredményt megállapító döntése elleni jogorvoslati eljárásokban a 82-85. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

 

A névjegyzék összeállításával kapcsolatos jogorvoslat

82. § (1) A névjegyzékbôl való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt a névjegyzék közszemlére tételének idôtartama alatt lehet kifogást benyújtani. Az a polgár, akit a névjegyzékbôl a 16. § (4) vagy (5) bekezdése szerint töröltek, az errôl szóló értesítés kézhezvételét követô három napon belül nyújthat be kifogást.

(2) A kifogást a helyi választási iroda vezetôjéhez kell benyújtani, aki a kifogásról három napon belül dönt. A kifogás elutasítását a választópolgár annak közlésétôl számított három napon belül kifogással támadhatja meg az illetékes helyi bíróságnál, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál. A bíróság egyesbíróként jár el.

(3) Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a névjegyzék módosítását, ellenkezô esetben a kifogást elutasítja.

83. § A helyi választási iroda vezetôjének döntését és a bíróság határozatát az érintettel és azzal, aki a kifogást benyújtotta, a bíróság határozatát a helyi választási iroda vezetôjével is közölni kell.

A választási bizottság eredményt megállapító döntése elleni jogorvoslat

84. § A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése [73. § (1) bek.] ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni kifogással együtt van helye.

85. § (1) A választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése [73. § (2) bek.] ellen

a) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértô voltára, vagy

b) a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére

hivatkozással lehet kifogást benyújtani úgy, hogy az legkésôbb a választási bizottság döntését követô napon a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz megérkezzen.

(2) A kifogás elbírálására jogosult választási bizottság a kifogásról legkésôbb a beérkezését követô napon dönt. A választási bizottság döntése elleni kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésôbb a választási bizottság döntését követô napon a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz megérkezzen. A bíróság a kifogásról legkésôbb a beérkezését követô napon dönt.

MÁSODIK RÉSZ

KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

XI. FEJEZET

AZ ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÔK VÁLASZTÁSA

86. § Az I-X. fejezet rendelkezéseit az országgyűlési képviselôk választásán a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A választási eljárás nyilvánossága

87. § (1) A választás második fordulójáról az illetékes választási bizottság a választópolgárokat közlemény, illetôleg hirdetmény útján tájékoztatja.

(2) A választások eredményét az Országos Választási Bizottság a sajtó útján nyilvánosságra hozza.

(3) Az országosan összesített végleges választási eredményt az Országos Választási Bizottság a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Választókerületek, szavazókörök

88. § A választókerületek kialakításának elvei:

a) az egyéni választókerület a fôváros, megye területén belül van,

b) a települési önkormányzat egész területe az egyéni választókerületen belül van; a fôvárosban az egyéni választókerület két vagy több fôvárosi kerületi önkormányzat területére is kiterjedhet; a fôvárosi kerület és a megyei jogú város két vagy több egyéni választókerületre is osztható,

c) az egyéni választókerület székhelye - lehetôség szerint - városban van,

d) a város és vonzáskörzete egy választókerületet is alkothat,

e) a területi választókerület a fôváros, illetôleg a megye területével azonos.

A választójogosultság nyilvántartása

89. § (1) Az a választópolgár, aki a szavazás napján lakcímétôl távol van, a lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetôjétôl kért igazolással azon település helyi választási irodájának vezetôjétôl - vagy a szavazás napján szavazatszámláló bizottságától - kérheti a névjegyzékbe való felvételét, ahol a szavazás napján tartózkodik. Az igazolás alapján a választópolgár azon a településen szavazhat, ahol tartózkodik.

(2) Az igazolás kiadásakor a lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetôje a választópolgárt egyidejűleg törli a névjegyzékbôl. Az igazolásban - a választópolgár nyilatkozata alapján - meg kell jelölni a települést, ahol a választópolgár szavazni kíván, és azt a névjegyzéken fel kell tüntetni. Az igazolás átvételét a választópolgár, illetôleg e célra szóló meghatalmazás alapján az általa megbízott személy az aláírásával elismeri.

(3) Az igazolás, valamint a személyazonosság és lakcím igazolására alkalmas igazolvány alapján a tartózkodási hely szerint illetékes helyi választási iroda vezetôje vagy a szavazatszámláló bizottság a választópolgárt külön nyilvántartásba veszi. Az igazolást és a külön nyilvántartást a választási iratok között meg kell ôrizni.

(4) Igazolást legkésôbb az elsô fordulót megelôzô második napon lehet kiadni. Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján lehet kérni. Az igazolás ajánlott levélben is kérhetô, feltéve, hogy az az illetékes helyi választási irodához legkésôbb az elsô fordulót megelôzô 5. napon megérkezik. A levélben meg kell jelölni a települést, ahol a választópolgár szavazni kíván. A levélben kért igazolást a választópolgár számára az általa megjelölt címre tértivevénnyel kell megküldeni.

(5) Az igazolás kiadásához az igazolást kérô a nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, annak a településnek a nevét, ahol a szavazás napján tartózkodik, továbbá azt köteles közölni, hogy az igazolást az elsô, a második vagy mindkét fordulóra kéri.

Választási szervek

90. § (1) Az országgyűlési képviselôk választásán az alábbi választási bizottságok működnek:

a) szavazatszámláló bizottság,

b) az egy szavazókörrel rendelkezô településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság,

c) országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság,

d) területi választási bizottság,

e) Országos Választási Bizottság.

(2) Az országgyűlési képviselôk választásán az alábbi választási irodák működnek:

a) helyi választási iroda,

b) egyéni választókerületi választási iroda,

c) területi választási iroda,

d) Országos Választási Iroda.

Választási kampány

91. § (1) Minden jelölô szervezet, amely a választásokon jelöltet állít, a jelöltállítással arányos központi költségvetési támogatásra jogosult. A független jelöltek a jelölô szervezetek jelöltjeivel azonos mértékű költségvetési támogatásban részesülnek. A költségvetési támogatásra országosan fordítható pénzeszköz összegét az Országgyűlés állapítja meg.

(2) Az egy jelöltre jutó támogatás meghatározásánál az egyéni választókerületi jelöltek számát, területi listán pártonként a jelöltek, de legfeljebb a megszerezhetô mandátumszámmal azonos számú jelöltek számát, valamint az országos listákon ténylegesen, de pártonként legfeljebb 58 jelölt számát kell alapul venni. Az egyéni választókerületben és listán, illetôleg területi és országos listán is jelölt személyt a jelölések számának megfelelôen kell figyelembe venni.

(3) A választásra fordítható költségvetési támogatás kiutalását a jelölô szervezetek részére egy összegben, a független jelöltek részére személyenként - az Országos Választási Bizottság döntése alapján az azt követô 5 napon belül - a Pénzügyminisztérium vagy az általa kijelölt pénzintézet végzi.

(4) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési támogatás kizárólag dologi költségek fedezésére szolgál. A támogatás felhasználásáról a jelölô szervezeteknek és a független jelölteknek a választást követô 30 napon belül el kell számolniuk a kifizetô helyen.

92. § (1) A független jelöltek, illetôleg a jelölô szervezetek a választásra a 91. §-ban foglalt költségvetési támogatáson felül jelöltenként legfeljebb egymillió forintot fordíthatnak. A figyelembe vehetô jelöltek számát a 91. § (2) bekezdése szerint kell megállapítani.

(2) Minden jelölô szervezetnek és független jelöltnek a választás második fordulóját követô 60 napon belül a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hoznia a választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegét, forrását és felhasználásának módját.

(3) A választásra fordított állami és más pénzeszközök felhasználását az Állami Számvevôszék a választás második fordulóját követô egy éven belül az országgyűlési képviselethez jutott jelölô szervezetek és független jelöltek tekintetében hivatalból, egyéb jelölô szervezetek és független jelöltek tekintetében más jelölt, jelölô szervezet kérelmére ellenôrzi. Az ellenôrzés iránti kérelmet a választás második fordulóját követô 3 hónapon belül lehet benyújtani. A kérelemhez bizonyítási indítványt kell csatolni.

(4) Az a jelölô szervezet, illetôleg független jelölt, amely, illetôleg aki az (1) bekezdésben foglalt szabályt megsértette, köteles a túllépés értékének kétszeresét 15 napon belül a központi költségvetés részére befizetni, és azt az elsô választók felkészítésére kell felhasználni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani.

93. § (1) Az országos közszolgálati műsorszolgáltatók az országos listát állító jelölô szervezetek, a körzeti közszolgálati műsorszolgáltatók a vételkörzetükben területi listát állító jelölô szervezetek, a helyi közszolgálati műsorszolgáltatók a vételkörzetükben induló egyéni választókerületi jelöltek politikai hirdetéseit a szavazást megelôzô 18. naptól legkésôbb a szavazást megelôzô 3. napig legalább egyszer ingyenesen közlik.

(2) A választási kampány utolsó napján az (1) bekezdésben megjelölt műsorszolgáltatók az (1) bekezdésben meghatározottak szerint, ingyenesen közzéteszik a jelölô szervezetek, illetôleg jelöltek által készített politikai hirdetéseket.

Ajánlás

94. § A területi listát és az azon szereplô jelölteket legkésôbb a szavazást megelôzô 20. napon, az országos listát és az azon szereplô jelölteket legkésôbb a szavazást megelôzô 19. napon kell bejelenteni.

95. § (1) A listák kapcsolását, a kapcsolt listák sorrendjét és a kapcsolt listákon szereplô jelöltek mandátumhoz jutási sorrendjét legkésôbb a szavazást megelôzô 18. napon lehet bejelenteni. A listakapcsolásra vonatkozó bejelentést a választási bizottság nyilvánosságra hozza.

(2) A listák sorrendjének kisorsolásakor a kapcsolásban részt vevô listákat együtt kell sorsolni; a kapcsolásban részt vevô listák - az (1) bekezdés szerint bejelentett sorrendnek megfelelôen - egymás utáni sorszámot kapnak.

(3) A közös jelöltek és a közös területi listák töredékszavazatainak megosztását legkésôbb a szavazást megelôzô 18. napon lehet bejelenteni. A bejelentést a választási bizottság nyilvánosságra hozza.

(4) A közös lista állításával egyidejűleg be kell jelenteni, hogy az egyes jelölteket melyik jelölô szervezet állította.

Szavazás

96. § (1) Külön szavazólap szolgál az egyéni választókerületi jelöltre és külön szavazólap a területi listára történô szavazáshoz.

(2) Az egyéni választókerület szavazólapja ábécé sorrendben tartalmazza a jelöltek hivatalosan használt családi és utónevét, az 52. § (3) bekezdése szerinti megkülönböztetô jelzést, valamint a jelölô szervezetek nevét, illetôleg a független jelölés tényét.

(3) A területi listás szavazólap a választási bizottság által kisorsolt sorrendben tartalmazza a jelölô szervezetek nevét. A szavazólapon - a jelölô szervezet által bejelentett sorrendben - fel kell tüntetni a listán induló jelöltek közül az elsô öt jelölt nevét, valamint az esetleges listakapcsolás tényét.

(4) Valamennyi szavazólapon a jelölô szervezet neve mellett a jelölô szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését, jelképének, illetôleg jelvényének fekete-fehér színű lenyomatát.

(5) Közös jelölt, illetôleg közös lista állítása esetén valamennyi jelölô szervezet nevét fel kell tüntetni a szavazólapon.

A szavazatok összesítése

97. § A szavazatszámlálásra és a jegyzôkönyvek elkészítésére vonatkozó szabályokat az egyéni választókerületi és a területi listás szavazólapok tekintetében külön-külön kell alkalmazni.

98. § (1) A szavazóköri jegyzôkönyveket az országgyűlési egyéni választókerületi, illetôleg a területi választási bizottsághoz kell továbbítani.

(2) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a szavazatszámláló bizottságok jegyzôkönyvei alapján összesíti a szavazatokat, és megállapítja a választás választókerületi eredményét, amelyet jegyzôkönyvben rögzít. A jegyzôkönyvet az Országos Választási Bizottsághoz kell továbbítani.

(3) Az Országos Választási Bizottság a területi választási bizottságok jegyzôkönyvei alapján, azok beérkezését követôen megállapítja a százalékos határt és azt, hogy mely területi listák juthatnak mandátumhoz; errôl haladéktalanul értesíti a területi választási bizottságokat, amelyek megállapítják a területi választókerületi választás eredményét, amelyet jegyzôkönyvben rögzítenek.

(4) Az Országos Választási Bizottság az egyéni választókerületi és a területi választási bizottságok jegyzôkönyvei alapján, azok beérkezését követôen összesíti az egyéni választókerületi jelöltekre és a listákra leadott töredékszavazatokat, és megállapítja, hogy ezek alapján az országos listák jelöltjei közül kik jutottak mandátumhoz.

Jogorvoslat

99. § (1) A szavazatszámláló bizottság hatáskörébe tartozó döntések [30. § (2) bek. a) és b) pont] - beleértve a helyi választási bizottságnak a 31. § (2) bekezdésének l) pontja alapján hozott döntését is - ellen benyújtott kifogásról az illetékes egyéni választókerületi, illetôleg területi választási bizottság dönt. A választási bizottság döntése elleni kifogásról a fôvárosi, megyei bíróság dönt.

(2) Az egyéni választókerületi választási bizottságnak az (1) bekezdés körébe nem tartozó döntése ellen benyújtott kifogásról az illetékes területi választási bizottság dönt. A területi választási bizottság döntése elleni kifogásról a fôvárosi, megyei bíróság dönt.

XII. FEJEZET

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELÔK ÉS POLGÁRMESTEREK, VALAMINT A HELYI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK TAGJAINAK VÁLASZTÁSA

100. § Az I-X. fejezet rendelkezéseit a helyi önkormányzati képviselôk és polgármesterek, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjainak választásán (a továbbiakban együtt: önkormányzati választások) a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Választókerületek, szavazókörök

101. § Választókerület:

a) a megyei közgyűlés tagjai választásának tekintetében a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú települések együttesen, illetôleg a 10 000-nél több lakosú települések együttesen, a megyei jogú városok nélkül,

b) a fôpolgármester és a fôvárosi közgyűlés tagjai választásának tekintetében a fôváros,

c) a polgármester választása, a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település települési önkormányzati képviselôinek választása, valamint a helyi kisebbségi önkormányzati képviselôk választása tekintetében a település,

d) a 10 000-nél több lakosú település települési önkormányzati képviselôinek egyéni választókerületi választása tekintetében az e célra kialakított választókerület.

102. § (1) Az egyéni választókerületek sorszámát és területét a helyi választási iroda vezetôje a választás évének január 1-jei lakosságszáma alapján állapítja meg.

(2) A helyi választási iroda vezetôje döntése ellen a döntést követô három napon belül a területi választási iroda vezetôjéhez lehet kifogással fordulni, ha a településen belül az egyéni választókerületeket úgy alakították ki, hogy az egyes választókerületek lakosságának a száma aránytalan. A kifogásról a területi választási iroda vezetôje három napon belül dönt. További jogorvoslatnak helye nincs.

A választójogosultság nyilvántartása

103. § A bevándorolt nem magyar állampolgárokról a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala vagy területi szerve a névjegyzék összeállításához adatokat szolgáltat.

104. § (1) Ha a választópolgár a lakóhelyén túl tartózkodási hellyel is rendelkezik, a lakóhelye szerint illetékes helyi választási iroda vezetôjétôl kért igazolással a tartózkodási helye szerint illetékes helyi választási iroda vezetôjétôl - vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságtól - kérheti a névjegyzékbe való felvételét. Az igazolás alapján a választópolgár a tartózkodási helyén szavazhat.

(2) Az igazolás kiadásakor a lakóhely szerint illetékes helyi választási iroda vezetôje a választópolgárt egyidejűleg törli a névjegyzékbôl. Az igazolásban - a választópolgár nyilatkozata alapján - meg kell jelölni a tartózkodási helyet, ahol a választópolgár szavazni kíván, és azt a névjegyzéken fel kell tüntetni. Az igazolás átvételét a választópolgár, illetôleg e célra szóló meghatalmazás alapján az általa megbízott személy az aláírásával elismeri.

(3) Az igazolás és a személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány alapján a tartózkodási hely szerint illetékes helyi választási iroda vezetôje vagy a szavazatszámláló bizottság a választópolgárt külön nyilvántartásba veszi. Az igazolást és a külön nyilvántartást a választási iratok között meg kell ôrizni.

(4) Igazolást legkésôbb a szavazást megelôzô második napon lehet kiadni. Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján lehet kérni. Az igazolás ajánlott levélben is kérhetô, feltéve hogy az az illetékes helyi választási irodához legkésôbb a szavazást megelôzô 5. napon megérkezik. A levélben meg kell jelölni a tartózkodási helyet, ahol a választópolgár szavazni kíván. A levélben kért igazolást a választópolgár számára az általa megjelölt címre tértivevénnyel kell megküldeni.

(5) Az igazolás kiadásához az igazolást kérô a nevét, személyi azonosítóját és lakcímét köteles közölni.

Választási szervek

105. § (1) Az önkormányzati választásokon az alábbi választási bizottságok működnek:

a) szavazatszámláló bizottság,

b) helyi választási bizottság,

c) területi választási bizottság,

d) Országos Választási Bizottság.

(2) Az önkormányzati választásokon az alábbi választási irodák működnek:

a) helyi választási iroda,

b) országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda,

c) területi választási iroda,

d) Országos Választási Iroda.

Választási kampány

106. § (1) A helyi közszolgálati műsorszolgáltatók a szavazást megelôzô 15. naptól a választást megelôzô 3. napig a jelölés, illetve a listaállítás arányában legalább egyszer ingyenesen közlik a jelölô szervezetek, továbbá a polgármesterjelöltek politikai hirdetését. Ez a jogosultság valamennyi független jelöltet együttesen, a jelölésük arányában illeti meg.

(2) A választási kampány utolsó napján az országos közszolgálati műsorszolgáltatók közreadják annak a nyolc jelölô szervezetnek a választási összefoglalóját, amelyek országos összesítésben a legtöbb képviselô- és polgármesterjelöltet állították. A közös jelölteket és listákat a jelölés arányában kell figyelembe venni.

Ajánlás

107. § (1) A megyei lista ajánlására a VII. fejezet jelöltajánlásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelôen alkalmazni.

(2) A kompenzációs listát, valamint az azon szereplô jelölteket legkésôbb a szavazást megelôzô 20. napon, a fôvárosi listát, valamint az azon szereplô jelölteket legkésôbb a szavazást megelôzô 19. napon kell bejelenteni.

108. § Ha a kislistás vagy a vegyes választási rendszerben a jelölt kisebbségi jelöltként indul, e tényt az ajánlószelvényen és a szavazólapon fel kell tüntetni.

109. § (1) A helyi választási bizottság a vegyes választási rendszerben kisebbségenként külön-külön kisebbségi kompenzációs listára vesz valamennyi, az egyéni választókerületben akár független kisebbségi jelöltként, akár kisebbségi jelölô szervezet jelöltjeként indult jelöltet.

(2) A kisebbségi jelölô szervezetek, illetôleg a kisebbségi jelöltek közös kompenzációs listát is indíthatnak, amelyet a választást megelôzô 18. napig jelenthetnek be a helyi választási bizottságnál.

(3) Az egyéni választókerületi kisebbségi jelölt írásban közölheti a helyi választási bizottsággal, hogy nem kíván a kisebbségi kompenzációs listán indulni.

Szavazás

110. § (1) Külön-külön szavazólap szolgál

a) a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településen a kislistás, a polgármester-, a helyi kisebbségi önkormányzati és a megyei listás választásra,

b) a 10 000-nél több lakosú településen az egyéni választókerületi, a polgármester-, a helyi kisebbségi önkormányzati és - a megyei jogú város kivételével - a megyei listás választásra,

c) a fôvárosban az egyéni választókerületi, a polgármester-, a fôpolgármester-, a helyi kisebbségi önkormányzati, valamint a fôvárosi listás választásra.

(2) A települési kislistás, az egyéni választókerületi, a helyi kisebbségi önkormányzati és a polgármester-választás szavazólapja ábécé sorrendben tartalmazza a jelöltek hivatalosan használt családi és utónevét, a 52. § (3) bekezdése szerinti megkülönböztetô jelzést, valamint a jelölô szervezetek nevét - a jelölô szervezet kérésére annak rövidítését is -, illetôleg a független jelölés tényét. A kisebbséget képviselô jelölt kívánságára a nevét, illetôleg a jelölô szervezet nevét a szavazólapnak a kisebbség anyanyelvén is tartalmaznia kell.

(3) A helyi kisebbségi önkormányzati szavazólap a jelöltek nevét kisebbségenként tartalmazza. Az egyes kisebbségek a választási bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek a szavazólapon.

(4) A fôvárosi és a megyei listás szavazólap a választási bizottság által kisorsolt sorrendben tartalmazza a jelölô szervezetek nevét. A szavazólapon - a jelölô szervezet által bejelentett sorrendben - fel kell tüntetni a listán induló jelöltek közül az elsô öt jelölt nevét.

(5) A fôvárosi és a megyei listás szavazólapon, továbbá a polgármester szavazólapján a jelölô szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölô szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését, jelképének, illetôleg jelvényének fekete-fehér színű lenyomatát.

(6) Közös jelölt és közös lista esetén a szavazólapon valamennyi jelölô szervezet nevét fel kell tüntetni.

111. § A szavazatszámláló bizottság felveszi a névjegyzékbe azt a választópolgárt, aki a 104. § szerinti igazolást átadta.

A szavazatok összesítése

112. § A kislistás és a helyi kisebbségi önkormányzati választás tekintetében az érvényes szavazatokat jelöltenként külön-külön meg kell számolni. Az érvényes és érvénytelen szavazatot egyaránt tartalmazó szavazólapokat külön kell kötegelni. A kötegre jelöltenként külön-külön rá kell írni az érvényes szavazatok számát.

113. § (1) A helyi, illetôleg a területi választási bizottság a szavazatszámláló bizottságok jegyzôkönyvei alapján összesíti a szavazatokat, és megállapítja a választás eredményét.

(2) A települési kislistás és a helyi kisebbségi önkormányzati választás eredményérôl összesítô jegyzôkönyv, a vegyes választási rendszer egyéni választókerületi eredményérôl választókerületenként külön-külön jegyzôkönyv, listás eredményérôl, valamint a fôvárosi listás választás eredményérôl és a polgármester választásáról külön jegyzôkönyv készül. A megyei közgyűlési tagok választási eredményérôl választókerületenként összesítô jegyzôkönyvet kell készíteni.

(3) Csak a polgármester-választás, a fôpolgármester-választás, valamint a fôvárosi, megyei közgyűlési tagok választásának nem hivatalos eredményérôl kell adatlapot kiállítani.

A helyi kisebbségi önkormányzati választás kitűzése

114. § (1) A helyi kisebbségi önkormányzati választást a helyi választási bizottság tűzi ki. A választást legkésôbb 45 nappal a települési önkormányzati választást megelôzôen, azzal azonos napra kell kitűzni.

(2) A helyi kisebbségi önkormányzati választás kitűzését írásban lehet kezdeményezni a települési önkormányzati választás kitűzését követô 10 napon belül. A kezdeményezés iratmintáját a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény melléklete tartalmazza.

Idôközi választás

115. § (1) Az idôközi választást az ok felmerülésétôl számított 30 napon belül az illetékes választási bizottság tűzi ki. Idôközi választást az önkormányzati általános választást megelôzô, valamint az azt követô 6 hónapon belüli idôpontra nem lehet kitűzni. Az idôközi választásra az általános választás szabályait kell alkalmazni.

(2) Ha a megyei, a kompenzációs vagy a fôvárosi listáról megválasztott képviselô kiesik, helyére a jelölô szervezet a megüresedéstôl számított 30 napon belül jelentheti be az új jelöltet az illetékes választási bizottsághoz.

(3) Ha a választást a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti, az illetékes választási bizottság a megismételt választást a megismételtetett választást követô 30 napon belülre tűzi ki.

XIII. FEJEZET

ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁS

116. § Az I-X. fejezet, valamint a 89. § rendelkezéseit az országos népszavazáson a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A népszavazás kezdeményezése

117. § Az Országos Választási Bizottság a jogszabályi feltételeknek megfelelô aláírásgyűjtô ívet a benyújtásától számított 30 napon belül hitelesíti.

118. § (1) Az aláírásgyűjtésre a 46. § (2) és (4) bekezdése, a 48. §, az 50. § (1) bekezdésének c) pontja és (2) bekezdése, valamint az 54. §, az 59. § és a 60. § rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel megfelelôen alkalmazni kell.

(2) Valamennyi aláírásgyűjtô ívet a népszavazásra javasolt kérdéssel kell kezdeni. Az aláírásoknak a kérdéssel azonos oldalon kell szerepelniük.

(3) Az aláírásgyűjtô íveken a saját kezű aláírás mellett - az aláírás hitelességének ellenôrzése céljából - fel kell tüntetni a kezdeményezô olvasható családi és utónevét, lakcímét, valamint személyi azonosítóját.

(4) Az aláírásgyűjtô ívet az aláírást gyűjtô polgár az aláírásával látja el.

119. § (1) Az aláírások ellenôrzése az érvényesnek tekinthetô aláírások számának statisztikai és matematikai módszerekkel történô megállapítását jelenti a népszavazás-kezdeményezést aláíró választópolgárok adatainak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, továbbá a választójoggal nem rendelkezô nagykorú polgárok nyilvántartása adatainak felhasználásával. Ha az alkalmazott statisztikai és matematikai módszer nem valószínűsíti a kellô számú érvényes aláírás meglétét, akkor az aláírások ellenôrzését az aláírások tételes vizsgálatával kell folytatni mindaddig, amíg a kezdeményezés érvényessége vagy érvénytelensége kétséget kizáróan meg nem állapítható.

(2) Az aláírások ellenôrzése során a kezdeményezést benyújtók képviselôje jelen lehet.

(3) Az aláírások ellenôrzését a kezdeményezés benyújtásától számított 45 napon belül kell lefolytatni.

120. § (1) Ha az aláírások ellenôrzése során alapos gyanú merül fel meghatározott aláírások eredetiségét illetôen, és az ilyen aláírások érvényessége vagy érvénytelensége befolyásolja a kezdeményezés érvényességét, az Országos Választási Bizottság a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala vagy területi szerve, illetôleg a helyi választási iroda vezetôje útján a személyazonosságot is ellenôrizheti.

(2) A személyazonosság (1) bekezdésben foglalt ellenôrzése esetén az aláírások ellenôrzésének határideje 30 nappal meghosszabbodik.

121. § Az aláírásgyűjtô íveket az aláírások ellenôrzését, illetôleg a jogorvoslati eljárás befejezését követô 30 nap elteltével meg kell semmisíteni.

A népszavazás elrendelése és kitűzése

122. § (1) A népszavazást legkésôbb 35 nappal a szavazás napja elôtt kell kitűzni.

(2) A népszavazást az (1) bekezdés szerinti idôközön belülre is ki lehet tűzni, ha más kérdésben a köztársasági elnök már korábban népszavazást tűzött ki, annak idejéig legalább 20 nap van hátra, és az újabb kérdésben történô népszavazás egyidejű megtartása a szavazás lebonyolításának törvényességét nem veszélyezteti.

(3) A népszavazás elrendelésérôl és a népszavazás idôpontjának kitűzésérôl szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

123. § A népszavazáson a névjegyzéket a szavazás napja elôtt 18 nappal kell közszemlére tenni. A választópolgárokat a névjegyzékbe vételükrôl legkésôbb a szavazás napja elôtti 16. napig kell értesítô megküldésével tájékoztatni.

Választási szervek

124. § (1) A népszavazáson az alábbi választási bizottságok működnek:

a) szavazatszámláló bizottság,

b) az egy szavazókörrel rendelkezô településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság,

c) területi választási bizottság,

d) Országos Választási Bizottság.

(2) A népszavazáson az alábbi választási irodák működnek:

a) helyi választási iroda,

b) országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda,

c) területi választási iroda,

d) Országos Választási Iroda.

125. § (1) A választási bizottságokba - az Országos Választási Bizottság kivételével - a kezdeményezést benyújtók választási bizottságonként egy közös megbízottat, továbbá a kezdeményezés benyújtásában részt nem vevô, de országgyűlési képviselôcsoporttal rendelkezô pártok egy-egy megbízottat küldhetnek.

(2) Az Országos Választási Bizottság tagjaként a kezdeményezést benyújtó, de országgyűlési képviselôcsoporttal nem rendelkezô szervezetek egy közös képviselôt bízhatnak meg.

Szavazás

126. § (1) A szavazás, az eredmény megállapítása és a jogorvoslat során a népszavazásra feltett minden kérdést külön-külön kell figyelembe venni.

(2) Több kérdés esetén a kérdéseket a népszavazás elrendelésének sorrendjében, folyamatos sorszámozással ellátva kell a szavazólapon feltüntetni.

A szavazatok összesítése

127. § (1) A 72. § alkalmazása során jelöltön választ kell érteni.

(2) Ha a szavazólapon több kérdés szerepel, a szavazólapon leadott érvényes szavazatokat kérdésenként külön-külön kell megszámlálni. Ha a választópolgár egy kérdésen belül több válaszra szavazott, e szavazatai érvénytelenek, ez azonban nem érinti a szavazólap érvényességét. Az érvényes és érvénytelen szavazatot egyaránt tartalmazó szavazólapokat külön kell kötegelni. A kötegre kérdésenként és azon belül válaszonként külön-külön rá kell írni az érvényes szavazatok számát.

128. § A népszavazás eredményét a szavazatszámláló bizottságok jegyzôkönyvei alapján, azok beérkezését követôen az Országos Választási Bizottság állapítja meg.

129. § A népszavazás eredményérôl az Országos Választási Bizottság írásban tájékoztatja a köztársasági elnököt és az Országgyűlés elnökét, valamint közleményt tesz közzé a Magyar Közlönyben.

Jogorvoslat

130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtô íven szereplô kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást az Alkotmánybíróság soron kívül bírálja el.

(2) Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja.

(3) A szavazatszámláló bizottság hatáskörébe tartozó döntések [30. § (2) bek. a) és b) pont] - beleértve a helyi választási bizottságnak a 31. § (2) bekezdésének l) pontja alapján hozott döntését is - ellen benyújtott kifogásról az illetékes területi választási bizottság dönt. A területi választási bizottság döntése elleni kifogásról a fôvárosi, megyei bíróság dönt.

XIV. FEJEZET

ORSZÁGOS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

131. § Az országos népi kezdeményezés során a 117-121. § és a 130. § rendelkezéseit kell megfelelôen alkalmazni.

XV. FEJEZET

HELYI NÉPSZAVAZÁS

132. § Az I-X. fejezet, valamint a 118. §, a 119. §, a 121. §, a 122. § (1) bekezdése, a 123. §, a 126. § és a 127. § rendelkezéseit a helyi népszavazáson az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A népszavazás kezdeményezése

133. § (1) Az aláírásgyűjtô ívek egy példányát az aláírásgyűjtés megkezdése elôtt - hitelesítés céljából - be kell nyújtani a helyi választási iroda vezetôjéhez, megyei, fôvárosi ügyben a területi választási iroda vezetôjéhez.

(2) A helyi, illetôleg a területi választási iroda vezetôje a jogszabályi feltételeknek megfelelô aláírásgyűjtô ívet a benyújtásától számított 15 napon belül hitelesíti. Meg kell tagadni az aláírásgyűjtô ív hitelesítését, ha

a) a kérdés nem tartozik a képviselô-testület, illetôleg a közgyűlés hatáskörébe;

b) a kérdésben nem lehet helyi népszavazást tartani;

c) ugyanabban a kérdésben egy éven belül népszavazást tartottak;

d) az aláírásgyűjtô ív nem felel meg a 118. §-ban foglalt követelményeknek.

134. § (1) A népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezést az aláírásgyűjtô ív hitelesítését követô egy hónapon belül egyszer lehet benyújtani a polgármesterhez, illetôleg a közgyűlés elnökéhez (e fejezetben együtt: polgármester). A pótlólag benyújtott, a kezdeményezést kiegészítô aláírások érvénytelenek.

(2) A határidô elmulasztása esetén a helyi, illetôleg a területi választási bizottság az aláírásokat nem ellenôrzi.

135. § Az aláírások ellenôrzésérôl a helyi, illetôleg a területi választási bizottság gondoskodik.

136. § (1) Ha az aláírások ellenôrzése során alapos gyanú merül fel meghatározott aláírások eredetiségét illetôen, és az ilyen aláírások érvényessége vagy érvénytelensége befolyásolja a kezdeményezés érvényességét, a helyi, illetôleg a területi választási bizottság a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, illetôleg a helyi választási iroda vezetôje útján a személyazonosságot is ellenôrizheti.

(2) A személyazonosság (1) bekezdés szerinti ellenôrzése esetén az aláírások ellenôrzésének határideje 30 nappal meghosszabbodik.

137. § (1) A helyi, illetôleg a területi választási bizottság elnöke az aláírások ellenôrzésének eredményérôl haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert.

(2) Az aláírásgyűjtô íveket az aláírások ellenôrzését, illetve a jogorvoslati eljárás befejezését követô 30 nap elteltével meg kell semmisíteni.

A népszavazás elrendelése és kitűzése

138. § A polgármester a népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezést a 137. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás kézhezvételét, nem állampolgári kezdeményezés esetén a benyújtását követô legközelebbi ülésnapon bejelenti.

139. § A népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezésrôl a polgármester bejelentését követô 30 napon belül dönteni kell.

140. § Ha a népszavazás elrendelésére irányuló állampolgári kezdeményezést késve nyújtották be, vagy az aláírások ellenôrzésének eredményeként a helyi, illetôleg a területi választási bizottság azt állapította meg, hogy az érvényes aláírások száma nem éri el az önkormányzati rendeletben meghatározott számot, a kezdeményezést a polgármester elutasítja.

141. § A népszavazás idôpontját a képviselô-testület, illetôleg a fôvárosi, megyei közgyűlés (e fejezetben együtt: képviselô-testület) a népszavazás elrendelésével egyidejűleg tűzi ki.

142. § A népszavazás elrendelésérôl és a népszavazás idôpontjának kitűzésérôl szóló határozatot az önkormányzat hivatalos lapjában, illetve a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

Választási szervek

143. § (1) A helyi népszavazáson az alábbi választási bizottságok működnek:

a) szavazatszámláló bizottság,

b) helyi választási bizottság,

c) területi választási bizottság,

d) fôvárosi, megyei ügyben az Országos Választási Bizottság is.

(2) A helyi népszavazáson az alábbi választási irodák működnek:

a) helyi választási iroda,

b) országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda,

c) területi választási iroda,

d) fôvárosi, megyei ügyben az Országos Választási Iroda is.

144. § A szavazatszámláló bizottságba és a helyi, illetôleg fôvárosi vagy megyei ügyben a területi választási bizottságba a kezdeményezést benyújtók választási bizottságonként egy közös megbízottat, továbbá a kezdeményezés benyújtásában részt nem vevô, de a képviselô-testületben képviselôcsoporttal rendelkezô jelölô szervezetek egy-egy megbízottat delegálhatnak.

A szavazatok összesítése

145. § (1) A népszavazási eredményt a szavazatszámláló bizottságok jegyzôkönyvei alapján a helyi, illetôleg fôvárosi vagy megyei ügy esetén a területi választási bizottság állapítja meg.

(2) A helyi népszavazáson nem kell adatlapot kiállítani.

Jogorvoslat

146. § A helyi, illetôleg a területi választási iroda vezetôjének a népszavazás-kezdeményezés aláírásgyűjtô íveinek hitelesítésével kapcsolatos döntése ellen a helyi bírósághoz, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz lehet kifogást benyújtani.

XVI. FEJEZET

HELYI NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

147. § A helyi népi kezdeményezés során a 118. §, a 119. §, a 133-140. § és a 146. § rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

148. § A helyi, illetôleg a területi választási iroda vezetôje akkor tagadja meg az aláírásgyűjtô ív hitelesítését, ha

a) a kérdés nem tartozik a képviselô-testület hatáskörébe,

b) az aláírásgyűjtô ív nem felel meg a 118. §-ban foglalt követelményeknek.

HARMADIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XVII. FEJEZET

ÉRTELMEZÔ RENDELKEZÉSEK

149. § E törvény alkalmazásában

a) állami vezetô: a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelôsségérôl szóló törvény hatálya alá tartozó személy,

b) fôjegyzô: a fôvárosi fôjegyzô, a megyei fôjegyzô,

c) független jelölt: az a jelölt, akit nem jelölô szervezet állít,

d) hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, az örökbefogadó és a nevelôszülô, az örökbefogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona, testvére, valamint a testvér házastársa,

e) jegyzô: a települési jegyzô, a körjegyzô,

f) jelölési fajta: az országgyűlési képviselôk választásán az egyéni választókerületi, a területi listás, az országos listás jelölés; a helyi önkormányzati képviselôk és polgármesterek választásán a polgármester-/fôpolgármester-, a kislistás, az egyéni választókerületi, a kompenzációs listás, a megyei/fôvárosi listás, a kisebbségi kislistás jelölés,

g) jelölô szervezet: a pártok működésérôl és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett párt, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezet; a közös jelöltet, listát állító jelölô szervezetek egy jelölô szervezetnek számítanak,

h) képviselô: az országgyűlési képviselô, a települési önkormányzat képviselô-testületének tagja, a megyei közgyűlés tagja, a fôvárosi közgyűlés tagja, a helyi kisebbségi önkormányzat tagja,

i) kezdeményezést benyújtók: népszavazás állampolgári kezdeményezése, valamint népi kezdeményezés esetén azok a szervezetek, illetve magánszemélyek, amelyek, illetve akik a kezdeményezést benyújtották,

j) kisebbségi jelölt: valamely - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény szerinti - nemzeti vagy etnikai kisebbség képviseletét vállaló független jelölt, illetôleg a kisebbségi szervezet jelöltje,

k) kisebbségi szervezet: olyan társadalmi szervezet, amely - a bírósági bejegyzés szerint - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott nemzeti vagy etnikai kisebbséget képvisel,

l) plakát: választási falragasz, hirdetés, felirat, szórólap, vetített kép, zászló, embléma a hordozóanyagtól függetlenül,

m) polgármester: a település polgármestere, Budapest fôpolgármestere,

n) település: a község, a város, a megyei jogú város, a fôvárosi kerület,

o) választási kampány: választási program ismertetése, jelölt, lista, jelölô szervezet népszerűsítése, választási gyűlés szervezése, plakát elhelyezése, önkéntesek igénybevétele.

XVIII. FEJEZET

A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA

Hatálybalépés

150. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

Átmeneti rendelkezés

151. § (1) Az e törvény hatálybalépése elôtt kitűzött választás, továbbá elrendelt népszavazás lebonyolítására a választás kitűzésének, illetôleg a népszavazás elrendelésének idôpontjában hatályban lévô rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévô, népszavazás elrendelésére irányuló, illetôleg népi kezdeményezés esetén e törvény 117. §-át nem kell alkalmazni.

Felhatalmazás

152. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az országgyűlési egyéni és területi választókerületek sorszámát, székhelyét és területét megállapítsa.

153. § (1) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) a névjegyzék és választójoggal nem rendelkezô nagykorú polgárok nyilvántartása, valamint a választókerületek és a szavazókörök kialakítása elôkészítésének rendjét,

b) a választási eljárás határidôit és határnapjait,

c) a választási irodák feladatait és tagjainak képzését; az országos, területi, helyi választási irodák közötti hatáskörmegosztást,

d) a választásokkal összefüggô állami feladatok számítástechnikai, szavazatösszesítési rendjének megszervezését, technikai lebonyolítását,

e) az értesítô, az ajánlószelvény, az aláírásgyűjtô ív mintáját, a választási jegyzôkönyvek, adatlapok és egyéb nyomtatványok mintáit, példányszámát és továbbításának rendjét,

f) a választási eredmény országosan összesített adatainak körét,

g) a választási költségek normatíváit, tételeit, elszámolási és belsô ellenôrzési rendjét.

(2) A belügyminiszter a rendeletében a határidôt, határnapot a törvényben meghatározott határidôt, határnapot közvetlenül megelôzô vagy követô munkanapra állapíthatja meg, ha a határidô vagy határnap egyébként heti pihenônapra vagy munkaszüneti napra esne.

(3) A belügyminiszter az országgyűlési és a helyi önkormányzati képviselôk és polgármesterek általános választásával, valamint az országos népszavazással kapcsolatos állami feladatok megszervezésérôl és lebonyolításáról beszámol az Országgyűlésnek.

154. § A belügyminiszter a választás állami feladatainak ellátására jogi személlyel szerzôdést köthet a biztonsági követelmények biztosításával. Nem köthetô szolgáltatási szerzôdés a névjegyzék és a választójoggal nem rendelkezô nagykorú polgárok nyilvántartásának összeállítására, az ajánlások ellenôrzésére, továbbá a kétszer-többször szavazás ellenôrzésére.

Hatályukat vesztô rendelkezések

155. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az országgyűlési képviselôk választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 4. §-ának (3) bekezdésébôl a "továbbá a választókerületek kialakításának elveit" szövegrész, 5. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata, (2) bekezdésének második, harmadik és ötödik mondata, (3) bekezdésének harmadik mondata, 6. §-a, IV-X. fejezete, 46. §-ának (2) bekezdése, 49. §-a, 51. §-a, 52. §-ának a) és e)-j) pontja, 53-55. §-a, valamint 1. és 5-17. számú melléklete,

b) a Vjt. módosításáról szóló 1990. évi II. törvény,

c) a Vjt. módosításáról és kiegészítésérôl szóló 1994. évi III. törvény 2. §-a, 3. §-ának (2) bekezdése, 6-32. §-a, 34-38. §-a, 39. §-ának (5)-(6) bekezdése, valamint 1. és 5-16. számú mellékletei,

d) a Vjt. módosításáról szóló 1994. évi XXV. törvény,

e) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 153. §-a,

f) az adóazonosító jel, a Társadalombiztosítási Azonosító Jel és a személyi azonosító használatával kapcsolatos törvények módosításáról szóló 1996. évi LXVI. törvény 22-24. §-a és 41. §-ának (6) bekezdése,

g) a helyi önkormányzati képviselôk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Övjt.) II. fejezete, 10. és 12. §-a, IV. és V. fejezete, 25. §-ának (1) és (4) bekezdése, 26. §-a (1) bekezdésének negyedik mondata és (2)-(5) bekezdése, 27. §-ának (3)-(4) bekezdése, 28. §-a, 30. §-ának (2), (3) és (5) bekezdése, VII. fejezete, 42. §-a (2) bekezdésének elsô és második mondata, (3) bekezdése, 46/A. §-a (1) bekezdésének második mondatából az "a 27. § (1) bekezdés alapján" szövegrész, 48. §-ának (2)-(3) bekezdése, 50/A. §-ának (1) és (3) bekezdése, 50/C. §-a (1) bekezdésének második mondata és (4) bekezdésébôl az "a 28. § (4) bekezdés szerinti" szövegrész, 50/D. §-a, XII. fejezete, 53. §-ának (2) bekezdése és (3) bekezdésébôl az "- a megüresedéstôl számított 30 napon belül az illetékes választási bizottsághoz -" szövegrész, 54/A. §-ának b), c), e)-j), o), r)-t), w)-z) pontja, 56. §-a, 57. §-ának a), b) és f) pontja, 58. §-a, 59. §-ának (1) bekezdése, 60-62. §-a, valamint 1., 2. és 6. számú melléklete,

h) az Övjt. módosításáról szóló 1994. évi LXII. törvény 2-4. §-a, 6. §-a, 8-18. §-a, 20-27. §-a, 38. §-a, 40. §-ának (1) bekezdése és 41. §-a,

i) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 45. §-ának (3)-(5) bekezdése, 47. §-ának (3) bekezdése, 49. §-a (2) bekezdésének második mondata, 50. §-ának (1) bekezdése és 51. §-a,

j) a személyazonosító jel helyébe lépô azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz. tv.) 32. §-ának l) pontja és 36. §-ának m) pontja.

Módosuló rendelkezések

156. § A Vjt. 7. §-ának (1) bekezdése az alábbi rendelkezéssel egészül ki:

"A választópolgár egy jelöltre szavazhat."

157. § A Vjt. 8. §-ának (1) bekezdése az alábbi rendelkezéssel egészül ki:

"A választópolgár egy listára szavazhat."

158. § A Vjt. 47. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"47. § (1) Az országgyűlési képviselôk választásának második fordulóját - az elsô forduló kitűzésével egyidejűleg - az elsô fordulót követô 14. napra kell kitűzni.

(2) A választást úgy kell kitűzni, hogy sem az elsô, sem a második forduló ne essen nemzeti ünnepre vagy munkaszüneti napra, illetôleg az azokat megelôzô vagy követô napra."

159. § A Vjt. 48. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"48. § (1) Az idôközi választást - a 47. §-ban foglaltaknak megfelelôen - az Országos Választási Bizottság tűzi ki.

(2) Nem lehet idôközi választást tartani az általános választások évében."

160. § A Vjt. 4. számú mellékletében párton, illetôleg párt választási listáján listát kell érteni.

161. § Az Övjt. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) A választópolgár jelölési fajtánként csak egy jelöltet, illetôleg listát ajánlhat."

162. § Az Övjt. 42. §-ának (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(5) Szavazategyenlôség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlô számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot."

163. § (1) Az Övjt. 50. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) A vegyes választási rendszerben kisebbségenként külön-külön kisebbségi kompenzációs listára kell venni valamennyi, az egyéni választókerületben akár független kisebbségi jelöltként, akár kisebbségi jelölô szervezet jelöltjeként indult jelöltet. A kisebbségi jelölô szervezetek, illetôleg a kisebbségi jelöltek közös kompenzációs listát is indíthatnak."

(2) Az Övjt. 50. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(3) Az egyéni választókerületi kisebbségi jelölt írásban lemondhat a kisebbségi kompenzációs listás jelöltségrôl."

164. § Az Övjt. 50/C. §-ának (3) bekezdése az alábbi rendelkezéssel egészül ki:

"(3) A szavazólapon a választópolgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány tagja a kisebbségi önkormányzatnak lehet."

165. § Az Övjt. 55. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"55. § A választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja ne essen nemzeti ünnepre, illetôleg az azt megelôzô vagy követô napra."

166. § Az Övjt. 59. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) A települési és a helyi kisebbségi önkormányzat képviselô-testülete tagjai számának meghatározásához a lakosság számát a szavazás napját megelôzô 60. napon a személyiadat- és lakcímnyilvántartás helyi szervének adatai alapján kell megállapítani."

167. § A Büntetô Törvénykönyvrôl szóló 1978. évi IV. törvény 211. §-ának a) pontja helyébe a következô rendelkezés lép, valamint a következô b) ponttal egészül ki; a jelenlegi b)-f) pontjának jelölése c)-g) jelölésre változik:

"a) a jelölési eljárás szabályait megszegve erôszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást,

b) népszavazás vagy népi kezdeményezés indítványozása érdekében erôszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez aláírást,"

168. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 110. §-a a következô (2) bekezdéssel egészül ki, és a § jelenlegi szövege az (1) bekezdés számozást kapja:

"(2) A 96. § a) pontja szerinti területszervezési döntést nem lehet végrehajtani az országgyűlési képviselôk, valamint a helyi önkormányzati képviselôk és polgármesterek általános választásának évében, egyébként pedig a választás kitűzésétôl a szavazás napjáig terjedô idôszakban."

169. § A Szaz. tv. 34. §-a (1) bekezdésének helyébe a következô rendelkezés lép:

"(1) A polgár a személyi azonosítóját a népszavazási kezdeményezés, népi kezdeményezés támogatására aláírást, illetôleg a választási eljárásban jelöltajánlást gyűjtô szervnek és polgárnak kezdeményezési, jelöltállítási jogának gyakorlásakor köteles átadni."

170. § A Szaz. tv. 36. §-ának d) pontja helyébe a következô rendelkezés lép:

"d) a népszavazási kezdeményezést, népi kezdeményezést szervezô az összegyűjtött aláírásoknak az Országos Választási Bizottság elnöke, illetôleg a polgármester (fôpolgármester) részére történô átadásakor;"

1. számú melléklet az 1997. évi C. törvényhez

A választási szervek, választási irodák tagjai által tett eskü szövege

"Én ...................................................................... esküszöm, hogy az Alkotmány és a választásra, népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit megtartom és megtartatom. Tisztemet és megbízatásomat Hazám javára, legjobb tudásom szerint, lelkiismeretesen teljesítem.

(Az eskütevô meggyôzôdése szerint)

Isten engem úgy segéljen!"

2. számú melléklet az 1997. évi C. törvényhez

(Az országgyűlési egyéni választókerület szavazólapjának mintája.)

SZAVAZÓLAP

Országgyűlési képviselô választása

......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)

..................................... megye

................................ számú választókerület

Érvényesen szavazni csak egy jelöltre lehet!

(jelölt neve)	O	(jelölô szervezet neve)
(jelölt neve)	O	(jelölô szervezet neve)
(jelölt neve)	O	(jelölô szervezet neve)
(jelölt neve)	O	független jelölt
(jelölt neve)	O	(jelölô szervezet neve)
(jelölt neve)	O	(jelölô szervezet neve)
(jelölt neve)	O	(jelölô szervezet neve)

A jelöltre szavazni a neve melletti körben elhelyezett egymást metszô két vonallal lehet, például:

(A szavazólapon a jelölô szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölô szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését, jelképének, illetve jelvényének fekete-fehér színű lenyomatát is. Közös jelölt esetén a szavazólapon valamennyi jelölô szervezet nevét fel kell tüntetni.)

3. számú melléklet az 1997. évi C. törvényhez

(Az országgyűlési területi választókerület szavazólapjának mintája.)

SZAVAZÓLAP

Országgyűlési képviselôk választása

......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)

................................ (megye neve/Budapest)

Érvényesen szavazni csak egy listára lehet!

1.	2.	3.
(Pártjelvény helye)	(Pártjelvény helye)	(Pártjelvény helye)
O	O	O
(jelölô szervezet neve)	(jelölô szervezet neve)	(jelölô szervezet neve)
(jelölt neve)	(jelölt neve)	(jelölt neve)
(jelölt neve)	(jelölt neve)	(jelölt neve)
(jelölt neve)	(jelölt neve)	(jelölt neve)
(jelölt neve)	(jelölt neve)	(jelölt neve)
(jelölt neve)	(jelölt neve)	(jelölt neve)

3.	4.	X.
(Pártjelvény helye)	(Pártjelvény helye)	(Pártjelvény helye)
O	O	O
(jelölô szervezet neve)	(jelölô szervezet neve)	(jelölô szervezet neve)
(jelölt neve)	(jelölt neve)	(jelölt neve)
(jelölt neve)	(jelölt neve)	(jelölt neve)
(jelölt neve)	(jelölt neve)	(jelölt neve)
(jelölt neve)	(jelölt neve)	(jelölt neve)
(jelölt neve)	(jelölt neve)	(jelölt neve)

A listára szavazni a jelölô szervezet neve felett lévô körben elhelyezett egymást metszô két vonallal lehet, például:

(A szavazólapon a jelölô szervezet neve mellett a jelölô szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését, jelképének, illetve jelvényének fekete-fehér színű lenyomatát is. Közös lista esetén a szavazólapon valamennyi jelölô szervezet nevét fel kell tüntetni.)

4. számú melléklet az 1997. évi C. törvényhez

(A helyi önkormányzati választás kislistás szavazólapjának mintája.)

SZAVAZÓLAP

Helyi önkormányzati képviselôk választása

......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)

..................................... megye

................................ számú választókerület

Érvényesen szavazni legfeljebb..... jelöltre lehet!

(jelölt neve)	O	(jelölô szervezet neve)
(jelölt neve)	O	(jelölô szervezet neve)
(jelölt neve)	O	(jelölô szervezet neve)
(jelölt neve)	O	független jelölt
(jelölt neve)	O	(jelölô szervezet neve)
(jelölt neve)	O	(jelölô szervezet neve)
(jelölt neve)	O	(jelölô szervezet neve)

A jelöltekre szavazni a nevük melletti körben elhelyezett egymást metszô két vonallal lehet, például:

(A szavazólapon a jelölô szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölô szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését is. Közös jelölt esetén a szavazólapon valamennyi jelölô szervezet nevét fel kell tüntetni.

Ha a választási szerv a jelöltet nemzeti vagy etnikai kisebbségi jelöltként veszi nyilvántartásba, akkor a kisebbség nevét a szavazólapon fel kell tüntetni. A kisebbségi jelölt, illetve a kisebbségi jelölô szervezet kívánságára a jelölt, illetve a kisebbségi jelölô szervezet, valamint a kisebbség nevét a szavazólapon a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni.)

5. számú melléklet az 1997. évi C. törvényhez

(A helyi önkormányzati választás egyéni választókerületi szavazólapjának mintája.)

SZAVAZÓLAP

Helyi önkormányzati képviselô választása

......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)

............................................... (település neve)

................................ számú választókerület

Érvényesen szavazni csak egy jelöltre lehet!

(jelölt neve)	O	(jelölô szervezet neve)
(jelölt neve)	O	(jelölô szervezet neve)
(jelölt neve)	O	(jelölô szervezet neve)
(jelölt neve)	O	független jelölt
(jelölt neve)	O	(jelölô szervezet neve)
(jelölt neve)	O	(jelölô szervezet neve)
(jelölt neve)	O	(jelölô szervezet neve)

A jelöltre szavazni a neve melletti körben elhelyezett egymást metszô két vonallal lehet, például:

(A szavazólapon a jelölô szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölô szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését is. Közös jelölt esetén a szavazólapon valamennyi jelölô szervezet nevét fel kell tüntetni.

Ha a választási szerv a jelöltet nemzeti vagy etnikai kisebbségi jelöltként veszi nyilvántartásba, akkor a kisebbség nevét a szavazólapon fel kell tüntetni. A kisebbségi jelölt, illetve a kisebbségi jelölô szervezet kívánságára a jelölt, illetve a kisebbségi jelölô szervezet, valamint a kisebbség nevét a szavazólapon a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni.)

6. számú melléklet az 1997. évi C. törvényhez

(A polgármester-, illetve fôpolgármester-választás szavazólapjának mintája.)

SZAVAZÓLAP

Polgármester/Fôpolgármester választása

......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)

............................................... (település neve)

Érvényesen szavazni csak egy jelöltre lehet!

(jelölt neve)	O	(jelölô szervezet neve)
(jelölt neve)	O	(jelölô szervezet neve)
(jelölt neve)	O	(jelölô szervezet neve)
(jelölt neve)	O	független jelölt
(jelölt neve)	O	(jelölô szervezet neve)
(jelölt neve)	O	(jelölô szervezet neve)
(jelölt neve)	O	(jelölô szervezet neve)

A jelöltre szavazni a neve melletti körben elhelyezett egymást metszô két vonallal lehet, például:

(A szavazólapon a jelölô szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölô szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését is. Közös jelölt esetén a szavazólapon valamennyi jelölô szervezet nevét fel kell tüntetni.)

7. számú melléklet az 1997. évi C. törvényhez

(A fôvárosi/megyei közgyűlés listás választása szavazólapjának mintája.)

SZAVAZÓLAP

A fôvárosi/............ megyei közgyűlés tagjainak választása

......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)

................................ (Budapest/megye neve)

Érvényesen szavazni csak egy listára lehet!

1.	2.	X.
O	O	O
(jelölô szervezet neve)	(jelölô szervezet neve)	(jelölô szervezet neve)
(jelölt neve)	(jelölt neve)	(jelölt neve)
(jelölt neve)	(jelölt neve)	(jelölt neve)
(jelölt neve)	(jelölt neve)	(jelölt neve)
(jelölt neve)	(jelölt neve)	(jelölt neve)
(jelölt neve)	(jelölt neve)	(jelölt neve)

A listára szavazni a jelölô szervezet neve felett lévô körben elhelyezett egymást metszô két vonallal lehet, például:

(A szavazólapon a jelölô szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölô szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését, jelképének, illetve jelvényének fekete-fehér színű lenyomatát is. Közös lista esetén a szavazólapon valamennyi jelölô szervezet nevét fel kell tüntetni.

Ha a listák száma indokolja, a listákat két sorban kell a szavazólapon feltüntetni.)

8. számú melléklet az 1997. évi C. törvényhez

(A helyi kisebbségi önkormányzati választás szavazólapjának mintája.)

SZAVAZÓLAP

Helyi kisebbségi önkormányzati képviselôk választása

......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)

................................ (település neve)

Érvényesen szavazni csak egy kisebbség legfeljebb ...... jelöltjére lehet!

(kisebbség neve)		(kisebbség neve)		(kisebbség neve)
(jelölt, jelölô szervezet neve)	O	(jelölt, jelölô szervezet neve)	O	(jelölt, jelölô szervezet neve)	O
(jelölt, jelölô szervezet neve)	O	(jelölt, jelölô szervezet neve)	O	(jelölt, jelölô szervezet neve)	O
(jelölt, jelölô szervezet neve)	O	(jelölt, jelölô szervezet neve)	O	(jelölt, jelölô szervezet neve)	O
(jelölt, jelölô szervezet neve)	O	(jelölt, jelölô szervezet neve)	O	(jelölt, jelölô szervezet neve)	O
(jelölt, jelölô szervezet neve)	O	(jelölt, jelölô szervezet neve)	O		O

A jelöltekre szavazni a nevük mellett lévô körben elhelyezett egymást metszô két vonallal lehet, például:

(A szavazólapon a jelölô szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölô szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését is.

A jelölt, illetve a jelölô szervezet kívánságára a jelölt, illetve a jelölô szervezet, valamint a kisebbség nevét a szavazólapon a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni.)

9. számú melléklet az 1997. évi C. törvényhez

(Népszavazás szavazólapjának mintája.)

SZAVAZÓLAP

Országos/helyi népszavazás

......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)

................................ (helyi népszavazás esetén a település neve)

Érvényesen szavazni (kérdésenként) csak egy válaszra lehet!

Kérdés 1: ........................................................................................................................

IGEN	NEM
O	O

Kérdés 2: ........................................................................................................................

	ELSÔ VÁLASZ	O
	MÁSODIK VÁLASZ	O
	HARMADIK VÁLASZ	O

A válaszra szavazni a válasz alatti/melletti körben elhelyezett egymást metszô két vonallal lehet.