1994. évi III. törvény az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról és kiegészítéséről

.

Az országgyűlési képviselôk választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.) a következôk szerint módosul:

1. § (1) A Vjt. 5. § (1) és (2) bekezdésének helyébe a következô rendelkezés lép:

"(1) Az egyéni választókerületben a választópolgárok és azok a társadalmi szervezetek, amelyek megfelelnek a pártok működésérôl és gazdálkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban: párt) - a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel - jelölhetnek. Két vagy több párt közösen is ajánlhat és jelölhet. Ha két vagy több párt közösen ajánl egy választópolgárt, akkor valamennyi párt nevét fel kell tüntetni az ajánlószelvényen.

(2) Az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább hétszázötven választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. Az ajánlás megtételére kizárólag az e törvény melléklete szerinti "Ajánlási szelvény" szolgál. Ha ugyanazon választópolgárt külön-külön független jelöltként, illetve pártjelöltként is ajánlották, az ajánlási szelvényeket összevonni nem lehet. A választópolgár csak egy egyéni választókerületi jelöltet ajánlhat és csak abban az egyéni választókerületben, amelyben a lakóhelye van. Ha a választópolgár egynél többször ajánlott, akkor valamennyi ajánlása érvénytelen."

(2) A Vjt. 5. § (5) és (6) bekezdésének helyébe a következô rendelkezés lép:

"(5) A pártok - közös egyéni választókerületi jelölés alapján - közösen is állíthatnak területi és országos listát, továbbá listáikat kapcsolhatják.

(6) A területi és az országos pártlistán háromszor annyi jelölt állítható, mint az adott listán megszerezhetô mandátumok száma. Ha a bejelentett jelöltek száma kevesebb, mint a lista által elért mandátum száma, akkor a ki nem adható mandátum betöltetlen marad."

(3) A Vjt. 5. §-a a következô (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Nem indulhat jelöltként, aki a társadalombiztosítási önkormányzatok megválasztott képviselôje."

2. § A Vjt. 6. § (1)-(3) bekezdésének helyébe a következô rendelkezés lép:

"(1) Az egyéni választókerület jelöltjeit az egyéni választókerületi választási bizottságnál, a területi lista jelöltjeit a területi választási bizottságnál, az országos lista jelöltjeit az Országos Választási Bizottságnál kell bejelenteni, legkésôbb a választás napja elôtt harminc nappal, 16 óráig.

(2) A bejelentéssel egyidejűleg a jelölt köteles az illetékes választási bizottságnak személyi adatait: nevét, lakcímét, személyazonosító jelét átadni. A jelöléshez csatolni kell a jelölt nyilatkozatát arról, hogy

a) választójoga van;

b) a jelölést elfogadja;

c) nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen képviselôi megbízatásával, illetôleg megválasztása esetén arról lemond.

(3) Ha a jelölés benyújtása után a területi és országos pártlista jelöltje kiesik, a párt - legkésôbb a szavazást megelôzô nyolc nappal - új jelöltet is bejelenthet."

3. § (1) A Vjt. 7. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következô rendelkezés lép:

[(3) Ha az elsô választási fordulóban a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott ugyan, de egy jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét (a továbbiakban: eredménytelen választási forduló), a második választási fordulóban]

"a) azok a jelöltek indulhatnak, akik az elsô fordulóban az érvényes szavazatoknak legalább tizenöt százalékát megkapták; ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az elsô fordulóban a legtöbb szavazatot elért három jelölt; ha a jelöltek közül bármelyikük idôközben visszalép, helyébe másik jelölt nem léphet;"

(2) A Vjt. 7. § (4) bekezdésének helyébe a következô rendelkezés lép:

"(4) Azok a pártok, amelyek az egyéni választókerületben, közös ajánlószelvénnyel, közös jelöltet állítottak [5. § (1)-(2) bek.], a szavazást megelôzôen legalább nyolc nappal közlik a választási bizottsággal, hogy a töredékszavazataikat milyen arányban kell az országos összesítésnél figyelembe venni."

4. § (1) A Vjt. 8. § (3) bekezdésének helyébe a következô rendelkezés lép:

"(3) Ha az (1)-(2) bekezdés szerinti számítást követôen a területi választókerületben betöltetlen mandátum maradna, akkor az a lista is mandátumot szerez, amely az egy mandátum megszerzéséhez szükségesnél egyébként kevesebb, de annak kétharmadánál több szavazatot kapott. Több ilyen lista közül a mandátumot az szerzi meg, amely sorrendben a legtöbb szavazatot kapta. Ha a számítás elvégzése után üres mandátum marad, akkor ezzel a mandátummal az országos listán megszerezhetô mandátumok száma növekszik."

(2) A Vjt. 8. § (5) bekezdésének helyébe a következô rendelkezés lép:

"(5) Az (1) és (3) bekezdésben említett esetben sem kap azonban mandátumot a területi pártlista, ha a mandátum megszerzéséhez az adott választókerületben szükséges számú szavazat több mint kétharmadát, illetôleg, ha a párt listája a területi pártlistákra a választópolgárok által leadott országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát nem érte el. E vonatkozásban összesíteni csak azonos pártok területi listáira leadott érvényes szavazatait kell. A közös vagy kapcsolt listát indító pártok nem kapnak mandátumot, ha az országosan összesített érvényes szavazatoknak pártonként legalább öt százalékát, háromnál több párt esetében együttesen legalább tizenöt százalékát nem érték el. Ha a párt két vagy több egyéni, illetôleg területi választókerületben más-más párttal indított közös jelöltet, illetve közös vagy kapcsolt listát, a töredékszavazatok összesítésénél és a százalékos határ megállapításánál, továbbá a mandátumok kiosztásánál a szavazatokat a közös jelöltek, illetve közös vagy kapcsolt listák után külön-külön kell számításba venni."

(3) A Vjt. 8. § (7)-(9) bekezdésének helyébe a következô rendelkezések lépnek:

"(7) Azok a pártok, amelyek a területi választókerületben közös listát állítottak vagy listáikat kapcsolták, legkésôbb a választást megelôzôen nyolc nappal közlik a választási bizottsággal, hogy a közös listán vagy kapcsolt listákon fennmaradt töredékszavazataikat milyen arányban kell az országos összesítésnél figyelembe venni.

(8) Ha két vagy több párt azonos számú szavazatot ért el, és ezzel a szavazatszámmal mandátumhoz jutnának, de a területi választókerületben megszerezhetô mandátumok száma kevesebb, mint az azonos szavazatot elért pártok száma, akkor a lista sorszáma szerinti sorrendben kell elosztani a mandátumokat.

(9) Ha a területi választókerületben a választáson egyetlen pártlistát sem indítottak, a területi választókerületre esô mandátumok felkerülnek az országos listára, és a töredékszavazatok alapján kerülnek kiosztásra."

(4) A Vjt. 8. §-a a következô (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Ha a területi választókerületben a második választási forduló érvénytelen volt, mert a választópolgárok egynegyede sem szavazott, akkor az elsô választási fordulóban leadott szavazatokat töredékszavazatnak kell tekinteni, és a betöltetlen területi választókerületi mandátumok az országos listán kerülnek kiosztásra."

5. § A Vjt. 9. § (2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

"(2) Nem minôsülnek az (1) bekezdés szerinti töredékszavazatnak és ezért az országos listán történô mandátumszerzés szempontjából nem vehetôk figyelembe - a 8. § (10) bekezdésében foglaltak kivételével - az érvénytelen választási fordulóban leadott szavazatok. Nem számolhatók el töredékszavazatként annak a pártnak a területi listáira leadott szavazatai sem, amelynek a területi listáira leadott és országosan összesített szavazatai nem haladják meg a valamennyi párt területi listáira leadott országosan összesített szavazatoknak a 8. § (5) bekezdésében meghatározott százalékát. E vonatkozásban összesíteni csak azonos pártok - illetve azonos közös vagy kapcsolt listát állító pártok területi listáira - országosan leadott érvényes szavazatait lehet."

6. § (1) A Vjt. 10. § (3) bekezdésének b) pontja az alábbiak szerint módosul:

(Nem gyűjthetô jelöltet ajánló szelvény:)

"b) a fegyveres erôknél, a rendôrségnél és a rendészeti szerveknél szolgálati viszonyban lévô személytôl, a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben,"

(2) A Vjt. 10. § (4) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

"(4) Az ajánlószelvényen a saját kezű aláíráson kívül fel kell tüntetni az ajánló választópolgár lakóhelyét és személyazonosító jelét, a jelölt nevét és az ôt ajánló párt nevét, vagy a független jelölés tényét."

7. § A Vjt. 11. § (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

"(1) A Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió a választáson jelöltet állító pártok választási felhívását - azonos feltételek mellett - legkésôbb a választást megelôzô napig, legalább egyszer ingyenesen közli. Ugyanez a helyi stúdió kötelessége sugárzási körzetében a jelöltek választási programjával. Egyébként a jelöltet, illetôleg a pártot népszerűsítô hirdetés csak ¯Fizetett választási hirdetésŽ jelzéssel közölhetô."

8. § A Vjt. 12. § (1)-(2) bekezdésének helyébe a következô rendelkezés lép:

"(1) A szavazást megelôzô nyolcadik naptól a választásokkal kapcsolatos közvéleménykutatás eredményét nem szabad nyilvánosságra hozni.

(2) A szavazást megelôzô nap 0 órájától választási kampányt folytatni tilos. Nem minôsül a kampánycsend megsértésének a választási munkacsoportoknak ez idô alatt, kizárólag a választási tudnivalókról adott tájékoztatása, továbbá a választási részvételre vonatkozó pártsemleges felhívása."

9. § (1) A Vjt. 13. § (4) bekezdésének helyébe a következô rendelkezés lép:

"(4) Egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát elhelyezését a települési önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi, város(község)képi vagy idegenforgalmi okból rendeletben megtilthatja. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos."

(2) A Vjt. 13. § (7) bekezdésének helyébe a következô rendelkezés lép:

"(7) Az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot vagy a közlekedés rendjét veszélyeztetô plakátot a rendôrség köteles eltávolíttatni. Az ennek kapcsán felmerülô költséget az köteles viselni, aki a plakátot elhelyezte vagy elhelyeztette."

10. § A Vjt. 14. § (1)-(2) bekezdésének helyébe a következô rendelkezés lép:

"(1) Szavazni kizárólag személyesen, és - az e törvényben említett kivételekkel - csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet.

(2) A mozgásában gátolt személyt szavazásának lehetôvé tétele érdekében - kérésére lakásán, tartózkodási helyén - az illetékes szavazatszámláló bizottság legalább két tagja felkeresi."

11. § A Vjt. 15. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

"(1) Szavazni a szavazás napján 6 órától lehet. Ha a helyi körülmények indokolják, a választási bizottság elrendelheti, hogy a szavazás 5 órakor kezdôdjék. A szavazás munkaszüneti napon 19 óráig, munkanapon 20 óráig tart.

(2) A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni és a szavazást nem lehet szüneteltetni. Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság tagjainak a száma három alá csökken, akkor a szavazást a jelenlévôk kötelesek azonnal felfüggeszteni, az urnát, továbbá az iratokat zárolni, s a felfüggesztés tényérôl a helyi választási munkacsoport vezetôje útján az egyéni választókerületi bizottságot a szavazás törvényes folytatásának biztosítása érdekében haladéktalanul értesíteni."

12. § A Vjt. 16. § (1) bekezdésének helyébe a következô rendelkezés lép:

"(1) A szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely valamely párt használatában van."

13. § (1) A Vjt. 19. § (3)-(4) bekezdésének helyébe a következô rendelkezések lépnek:

"(3) Az egyéni választókerület szavazólapja - ábécé sorrendben - tartalmazza a jelöltek - hivatalosan használt - nevét és az ôket jelölô pártok megnevezését, illetôleg a független jelölés tényét. Azonos nevű jelöltek közül az köteles megkülönböztetni magát, akinek a bejelentése késôbb érkezett az illetékes választási bizottsághoz.

(4) A területi listás szavazólap tartalmazza - a területi választási bizottság által kisorsolt sorrendben - a listák megnevezését és - a párt által bejelentett sorrendben - az elsô húsz jelölt nevét, valamint az esetleges listakapcsolás tényét."

(2) A Vjt. 19. §-a a következô (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Valamennyi szavazólapon a párt bíróság által bejegyzett neve vagy megjelölése mellett a párt kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését, jelképének, illetve jelvényének fekete-fehér színű lenyomatát."

14. § (1) A Vjt. 20. § (1) bekezdésének helyébe a következô rendelkezés lép:

"(1) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplô párt neve felett, illetve az egyéni jelölt neve mellett lévô körbe tollal írt egymást metszô két vonallal lehet."

(2) A Vjt. 20. § (3) bekezdésének helyébe a következô rendelkezés lép:

"(3) Érvénytelen az a szavazat

a) amelyet nem a hivatalos szavazólapon adtak le; vagy

b) amelybôl nem lehet megállapítani, hogy a szavazó kire, illetve melyik párt listájára szavazott;

c) ha a szavazólap nincs lepecsételve a polgármesteri hivatal vagy a szavazókör bélyegzôjével;

d) ha ceruzával töltötték ki a szavazólapot."

15. § A Vjt. 21. § (4) bekezdésének helyébe a következô rendelkezés lép:

"(4) Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság tagja átadja a szavazónak a szavazólapokat, amelyeket ellát a polgármesteri hivatal vagy a szavazókör bélyegzôjével. Szükség esetén megmagyarázza a szavazás módját; a magyarázat nem tartalmazhat agitációt valamely jelölt, illetôleg lista ellen vagy mellett. Ha egy jelölt vagy lista kiesik a szavazólapok elkészítése után, e tényrôl a szavazatszámláló bizottság köteles a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményben, valamint szükség esetén szóban tájékoztatni a választópolgárokat."

16. § A Vjt. 22. §-a a következô (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a választópolgár a szavazólapnak az urnába történô helyezése elôtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, az elrontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja és helyébe új lapot ad ki és ezt a tényt jegyzôkönyvben rögzíti. A bizottság az elrontott szavazólap helyett újat csak egyszer adhat ki."

17. § A Vjt. 24. § (1) bekezdésének helyébe a következô rendelkezés lép:

"(1) A szavazatszámláló bizottság a szavazás lezárása után elôször a fel nem használt, ezt követôen a rontott szavazólapokat kötegbe foglalja, és a kötegeket pecséttel lezárja."

18. § (1) A Vjt. 25. § (1)-(6) bekezdésének helyébe a következô rendelkezések lépnek:

"(1) A szavazatszámláló bizottság - a szavazólapok fajtája szerint külön-külön - a szavazatok összeszámlálásáról jegyzôkönyvet készít. A jegyzôkönyvet legalább egy eredeti példányban kell elkészíteni, melyet a szavazatszámláló bizottság jelenlévô tagjai aláírnak. Az eredeti példányról a szükséges példányszámú másolat fénymásolás útján is elkészíthetô. A másolatot a szavazatszámláló bizottság elnöke vagy titkára hitelesíti.

(2) A jegyzôkönyvet legalább hárommal több példányban kell elkészíteni, mint ahány jelölt a választókerületben indult, illetôleg mint ahány párt területi listát állított.

(3) A szavazatszámláló bizottság elnöke a jegyzôkönyv eredeti és egy másolati példányát haladéktalanul továbbítja az egyéni, illetôleg a területi választókerületi választási bizottsághoz. A jegyzôkönyv harmadik példányát a választást követô harminc nap elteltével kell megküldeni az illetékes levéltárnak. A jegyzôkönyv többi példányát át kell adni az egyéni választókerület jelöltjei, illetôleg a listát állító pártok képviselôinek. A választási iratokat, nyomtatványokat és szavazólapokat megôrzés céljából - az urnával együtt - a polgármesteri hivatalhoz kell szállítani. Kifogás esetén az érintett választási iratokat és szavazólapokat az illetékes választási bizottsághoz kell továbbítani.

(4) Az egyéni, illetôleg a területi választókerületi választási bizottság a szavazatszámláló bizottság jegyzôkönyvei alapján összesíti a szavazatokat, és megállapítja a választás választókerületi eredményét. Errôl kettôvel több példányban készít jegyzôkönyvet, mint ahány lista, illetôleg jelölt indult a választásokon. A jegyzôkönyvet a bizottság tagjai aláírják. Az eredeti példányt, a szavazatszámláló bizottságok jegyzôkönyvének eredeti példányával együtt haladéktalanul az Országos Választási Bizottsághoz kell továbbítani, egy másolati példányt harminc nap után a levéltárnak, a többi példányt a pártok, illetôleg a jelöltek megbízottainak azonnal át kell adni.

(5) Az Országos Választási Bizottság az egyéni választókerületi, a területi választási bizottságok eredeti jegyzôkönyvei alapján összesíti az egyéni választókerületi pártjelöltekre és a listákra leadott töredékszavazatokat, megállapítja a 8. § (5) bekezdésében meghatározott százalékos határt és azt, hogy ezek alapján az országos listák jelöltjei közül kik jutottak mandátumhoz. Errôl eggyel több példányban készít jegyzôkönyvet, mint ahány párt országos listát állított. A jegyzôkönyveket a bizottság tagjai aláírják. Az elsô példányt, harminc nap elteltével a levéltárnak, a többi példányt azonnal a pártok megbízottainak kell átadni.

(6) A szavazásra vonatkozó iratokat a jelöltek, illetôleg megbízottaik az illetékes választási bizottság, valamint a polgármesteri hivatal hivatalos helyiségében a szavazást követô három munkanapon belül a választási bizottság legalább két tagjának a jelenlétében megtekinthetik. A szavazatszámláló bizottság által a szavazás napján használt választói nyilvántartásra, a visszautasítottak és az igazolással szavazók jegyzékére - amelyekbôl megállapítható, hogy ki vett részt a választáson - nem terjed ki a megtekintés lehetôsége."

(2) A Vjt. 25. §-a a következô (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A jegyzôkönyveknek a (3)-(6) bekezdésen túli kötelezô példányszámát, továbbá az adatlapok példányszámát és továbbításának rendjét a belügyminiszter rendeletben szabályozhatja."

19. § A Vjt. 28. § (1)-(3) bekezdésének helyébe a következô rendelkezések lépnek:

"(1) A választási szervnek csak a választókerületben lakóhellyel rendelkezô választópolgár lehet a tagja.

(2) A választási szerv elnöke és titkára nem lehet a választókerületben jelöltet állító párt tagja, illetôleg a független jelölt megbízottja.

(3) A választási szervnek nem lehet tagja a jelölt, a jelöltnek az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott hozzátartozója, a köztársaság elnöke, az Országgyűlés elnöke, a miniszterelnök, miniszter, államtitkár, helyettes államtitkár, köztársasági megbízott, a fôpolgármester, a polgármester, a fôjegyzô, a jegyzô, a megyei közgyűlés elnöke és a választási szerv mellett működô munkacsoport tagja. Az olyan választási szerveknek, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek tagjai egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek."

20. § (1) A Vjt. 30. § (1)-(3) bekezdésének helyébe a következô rendelkezések lépnek:

"(1) A szavazatszámláló bizottság titkárát és két tagját és szavazókörönként legalább egy póttagot a települési önkormányzati képviselô-testület választja meg; személyükre - a pártok javaslataira is figyelemmel - a jegyzô tesz indítványt. A szavazatszámláló bizottság további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet állító párt, illetôleg független jelölt bízza meg. A pártok, illetôleg a független jelöltek közös megbízást is adhatnak. Ha a megbízott tagok száma a jelölés lezárása után kettônél kevesebb, akkor a települési önkormányzat - illetôleg felhatalmazása alapján általa kijelölt bizottság - a szavazatszámláló bizottságot a megválasztott póttaggal egészíti ki.

(2) Az egyéni és a területi választási bizottság titkárát és két tagját a fôvárosi, megyei közgyűlés választja meg; személyükre - a pártok javaslataira is figyelemmel - a fôjegyzô tesz indítványt. A választási bizottság további egy-egy tagját az egyéni és a területi választókerületben jelöltet állító párt, illetôleg független jelölt bízza meg. Ha a megbízott tagok száma a jelölés lezárása után kettônél kevesebb, akkor a fôvárosi, megyei közgyűlés póttagok választásával a választási bizottságot öt fôre egészíti ki. A közgyűlés e hatáskörét bizottságára is átruházhatja.

(3) Az Országos Választási Bizottság titkárát és négy tagját az Országgyűlés választja meg. Személyükre - a pártok javaslataira is figyelemmel - a belügyminiszter tesz indítványt. Az Országos Választási Bizottság további egy-egy tagját az országos listán jelöltet állító párt bízza meg. Ha a megbízott tagok száma a jelölés lezárása után négynél kevesebb, az Országgyűlés Alkotmányügyi, Törvényelôkészítô és Igazságügyi Bizottsága - további tagok választásával - az Országos Választási Bizottságot kilenc fôre egészíti ki."

(2) A Vjt. 30. § (5)-(7) bekezdésének helyébe a következô rendelkezések lépnek:

"(5) A választási szerv saját tagjai sorából elnököt választ. A választás napja elôtti harmincadik napon a választási szerv az elnököt megerôsíti, vagy új elnököt választ.

(6) A választási szerv elnökei és tagjai az illetékes polgármester, fôpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, illetôleg az Országgyűlés elnöke elôtt - tevékenységük megkezdését megelôzôen - esküt vagy fogadalmat tesznek.

(7) A választási szervek elnökeinek és tagjainak nevét, a választási szervek hivatali helyiségének címét a helyben szokásos módon, illetôleg az egyéni és területi választási bizottság tagjainak nevét a fôvárosi, megyei közgyűlés hivatalos lapjában, az Országos Választási Bizottság adatait pedig a Magyar Közlönyben közzé kell tenni."

(3) A Vjt. 30. §-a a következô (10)-(11) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A választási szerv megbízott tagjának megbízatása - a (8) bekezdés kivételével - a választás végleges eredményének közzétételével is megszűnik. Részére tiszteletdíj nem jár.

(11) Az Országos Választási Bizottság a választási törvény egységes végrehajtása érdekében állásfoglalást tehet közzé."

21. § A Vjt. 32. § (1) bekezdésének helyébe a következô rendelkezés lép:

"(1) A szavazatszámláló bizottság legalább három tagból áll."

22. § A Vjt. 35. § (2) bekezdésének helyébe a következô rendelkezés lép:

"(2) A szavazatszámláló bizottság mellett működô munkacsoport tagjait a községi, városi, fôvárosi kerületi jegyzô (a továbbiakban együtt: jegyzô), az egyéni és a területi választókerületi választási bizottságok mellett működô munkacsoport tagjait a fôvárosi, megyei közgyűlés fôjegyzôje, az Országos Választási Bizottság mellett működô munkacsoport vezetôjét és tagjait a belügyminiszter nevezi ki. Az egyéni választókerületi választási bizottság mellett működô munkacsoport vezetôje a választókerület székhelye szerint illetékes jegyzô, a területi választási bizottság mellett működô munkacsoport vezetôje a fôvárosi, megyei közgyűlés fôjegyzôje."

23. § A Vjt. 36. § (2) bekezdésének helyébe a következô rendelkezés lép:

"(2) A szavazókörök számát és területi beosztását a jegyzô állapítja meg úgy, hogy egy szavazókörre 600, de legfeljebb 1200 választópolgár jusson, de minden községben legyen legalább egy szavazókör. Ha egy településen belül több szavazókör van, a szavazókörök sorszámot kapnak. A tartósan gondozás vagy gyógykezelés alatt állók, továbbá a sorkatonák és a jogerôs ítélet nélkül fogva tartottak kérésére az igazolással (40. §) való szavazás lehetôvé tétele érdekében az intézményben is kialakítható szavazókör."

24. § (1) A Vjt. 37. § (1)-(3) bekezdéseinek helyébe a következô rendelkezések lépnek:

"(1) A községi, városi, fôvárosi kerületi jegyzô minden év december 15-ig községenként, városonként, illetôleg választókerületenként, azon belül szavazókörönként összeállítja a választók nyilvántartását (a továbbiakban együtt: nyilvántartás). A választások elsô és második fordulója elôtt az idôközben bekövetkezett változásokat a nyilvántartáson át kell vezetni.

(2) A nyilvántartásba fel kell venni azokat a magyar állampolgárokat, akiknek lakóhelye - ennek hiányában tartózkodási helye (a továbbiakban együtt: lakóhely) - a községben, városban, fôvárosi kerületben (a továbbiakban együtt: település), illetôleg az egyéni választókerületben van, és legkésôbb a választás napján betöltik 18. életévüket, vagy házasságkötés folytán nagykorúvá váltak.

(3) A jegyzô a választás kitűzésétôl számított 27 napon belül elkészíti a választók nyilvántartásába való felvételrôl szóló értesítést, továbbá összeállítja azoknak a nagykorú személyeknek a jegyzékét, akiknek nincs választójoguk. A nyilvántartást úgy kell összeállítani, hogy az alkalmas legyen a választónak a település és az egyéni, területi választókerület és a szavazókör szerinti hovatartozása megállapítására. Tartalmaznia kell - a (9) bekezdésben foglalt korlátozással - a választópolgár nevét, lakcímét és személyazonosító jelét. A nyilvántartást a jegyzô hitelesíti."

(2) A Vjt. 37. § (5)-(6) bekezdésének helyébe a következô rendelkezések lépnek:

"(5) A nyilvántartást, annak elkészülte után a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának helyiségében - abból a célból, hogy a választójogosultság biztosítása ellenôrizhetô legyen - 10 napra közszemlére kell tenni, és ennek idôpontját a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

(6) A közszemlére tétellel egyidejűleg a választás elsô fordulója elôtt írásban értesíteni kell a választópolgárokat a nyilvántartásba való felvételükrôl, feltüntetve a települést, választókerületet, szavazókört, a szavazóhelyiség címét és a szavazás napját. Az értesítô kiküldésérôl a jegyzô gondoskodik. Értesítést a második fordulóról nem kell küldeni."

(3) A Vjt. 37. §-a a következô (7)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A jegyzô a nyilvántartást, illetôleg az értesítôket a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása alapján készíti el. A nyilvántartás és az értesítések technikai elkészítésével megbízhatja a másik települési önkormányzat jegyzôjét, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását üzemeltetô területi vagy központi szervet, illetôleg elkészíttetheti a polgármesteri hivatal dolgozóival. Az értesítôk kiküldhetôk a polgármesteri hivatal dolgozói vagy posta útján. Az értesítô kiküldésével párt vezetôje vagy tagja nem bízható meg.

(8) A választójoggal nem rendelkezôk jegyzéke titkos, abba az érintett személyen, a bíróságon, illetôleg a választási szerv és a munkacsoport tagjain kívül más nem tekinthet be.

(9) A közszemlére tett nyilvántartás, valamint az értesítô a személyazonosító jelet nem tartalmazhatja.

(10) Az Országos Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal a névjegyzéket a pártoknak kérésükre, díjfizetés ellenében, azonos feltételek mellett a választás napja elôtt 30 nappal átadja. Az egyéni jelölt részére ugyancsak az elôzôkben foglalt feltételekkel a jegyzô bocsátja rendelkezésre a

névjegyzéket. Valamennyi érdekelt, aki a választási névjegyzékhez a választások során hozzájuthat, az abban foglalt adatokat kizárólag a választási kampány céljaira használhatja fel."

25. § A Vjt. 37/A. § (1) bekezdésének bevezetô része helyébe a következô rendelkezés lép:

"(1) A választók nyilvántartásának összeállítása céljából, a választás kitűzésétôl számított 6 napon belül, a választásban érintett választókerület települési önkormányzata, illetve a jegyzô részére az a)-c) pontokban megjelölt szervek a választójoggal nem rendelkezô személyek (2) bekezdés szerinti adatait kötelesek közölni - a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartását kezelô szerv útján - az alábbiak szerint:"

26. § A Vjt. 38. § (1)-(4) bekezdésének helyébe a következô rendelkezések lépnek:

"(1) A nyilvántartásból való kihagyás vagy a nyilvántartásba való felvétel miatt - a nyilvántartás közszemlére tételének idôtartama alatt - a jegyzônél emelhetô kifogás.

(2) A kifogás elutasítását a választópolgár annak átvételétôl számított három napon belül megtámadhatja a helyi bíróságnál, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál.

(3) A bíróság a kifogásról a beérkezéstôl számított 3 napon belül, nemperes eljárásban, népi ülnökök közreműködésével határoz. A döntés elôtt minden érdekeltet - kérésére - meg kell hallgatni. Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a nyilvántartás kiigazítását, ellenkezô esetben a kifogást elutasítja. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

(4) A bíróság határozatát, annak meghozatala napján közli a jegyzôvel és azzal, aki a kifogást emelte. Ha a bíróság a nyilvántartásba vétel törlését rendeli el, a határozatot az érintett személlyel is közölni kell."

27. § A Vjt. 39. § (1)-(3) bekezdésének helyébe a következô rendelkezések lépnek:

"(1) A jegyzô a nyilvántartásból kihagyott választópolgárt utólag nyilvántartásba veszi, és errôl a választópolgárt is értesíti.

(2) A jegyzô törli a nyilvántartásból azt, aki idôközben meghalt, aki elvesztette a választójogát, illetôleg aki más választókerület nyilvántartásában már szerepel, vagy igazolással más választókerületben szavaz.

(3) A módosított nyilvántartás a hivatalban a szavazást megelôzô napon 16 óráig megtekinthetô."

28. § (1) A Vjt. 40. § (1)-(5) bekezdésének helyébe a következô rendelkezések lépnek:

"(1) Ha a választópolgár a nyilvántartás elkészítése után a lakóhelyét megváltoztatja, az új lakóhely szerint illetékes jegyzôtôl vagy - a szavazás napján - a szavazatszámláló bizottságtól kérheti a választók nyilvántartásába való felvételét. A kéréshez csatolni kell a korábbi lakóhely szerint illetékes jegyzô igazolását arról, hogy a kérelmezô a választók nyilvántartásában szerepelt.

(2) Az a választópolgár, aki lakóhelyétôl a választás napján távol van, a lakóhelye szerint illetékes jegyzônek az igazolása alapján kérheti a tartózkodási helyén a jegyzôtôl vagy - a szavazás napján - a szavazatszámláló bizottságtól, hogy vegyék fel ôt a választók nyilvántartásába.

(3) A (2) bekezdés szerinti igazolással a választópolgár területi választókerületi és egyéni választókerületi jelöltre egyaránt szavazhat.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti igazolás kiadásakor az illetékes jegyzô a választópolgárt törli a nyilvántartásból. Az igazolásban - a választópolgár nyilatkozata alapján - meg kell jelölni azt a lakóhelyet, illetôleg tartózkodási helyet, ahol a választópolgár szavazni kíván, és azt a nyilvántartásban fel kell tüntetni. Az igazolás és a személyi igazolvány alapján az új lakóhely, illetôleg a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzô vagy a szavazatszámláló bizottság a választópolgárt külön nyilvántartásba veszi. Az igazolást a választási iratok között meg kell ôrizni.

(5) Igazolást a szavazást megelôzô napon 16 óráig lehet személyesen vagy meghatalmazott útján kérni és kiadni. Az igazolást ajánlott levélben is lehet kérni, feltéve, ha az az illetékes hivatalhoz legkésôbb a szavazást megelôzô 5. napon megérkezik. A levélben meg kell jelölni az új lakóhelyet, illetve tartózkodási helyet, ahol a választópolgár szavazni kíván. A levélben kért igazolást a választópolgár számára az általa megjelölt címre tértivevénnyel kell megküldeni úgy, hogy a választópolgár legkésôbb a szavazást megelôzô napon megkapja."

(2) A Vjt. 40. §-a a következô (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az Országos Választási Bizottság az igazolás alapján a külön nyilvántartásba vett választópolgárok adatait - a kétszer vagy többször szavazás megakadályozása érdekében - ellenôrizteti.

(7) Az igazolás kiadásához az igazolást kérô személyazonosító jelét köteles átadni."

29. § (1) A Vjt. 41. § (1) bekezdésének helyébe a következô rendelkezés lép:

"(1) A választási szervek működése és tevékenysége nyilvános. A választási szervek rendelkezésére álló adatok, tények nem titkosíthatók. A választási eljárás nyilvánossága nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyiséghez, valamint a személyes adatokhoz fűzôdô jogokat. A választási eredmény számítógépes adatait azonos feltételekkel kell a független jelöltnek és a választáson jelöltet állító pártok rendelkezésére bocsátani."

(2) A Vjt. 41. § (5)-(6) bekezdésének helyébe a következô rendelkezés lép:

"(5) A szavazás napján a választás befejezése elôtt választási részeredményt nyilvánosságra hozni tilos. Nem minôsül részeredménynek a szavazók számának és arányának nyilvánosságra hozatala.

(6) Minden jelöltnek, pártnak a választásokra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások mértékét és a felhasználás módját - országos összesítésben is - az országos napilapokban nyilvánosságra kell hoznia."

30. § A Vjt. 42. § (1)-(2) bekezdésének helyébe a következô rendelkezés lép:

"(1) A választási törvény megsértése miatt, a választási szervek tevékenysége, intézkedése, döntése és mulasztása ellen az érintett választópolgárok, a jelöltek és a pártok kifogással élhetnek. A kifogást szóban vagy írásban, az illetékes választási bizottságnál lehet elôterjeszteni, legkésôbb a kifogásolt intézkedést (eseményt) követô három napon belül. A kifogás benyújtásával egyidejűleg bizonyítási indítványt kell elôterjeszteni. A bizonyítási indítvány nélkül benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

(2) A szavazatszámláló bizottságok hatáskörébe tartozó döntések [32. § (2) bek.] ellen benyújtott kifogásról az illetékes választási bizottság három napon belül dönt. A választási bizottság döntése ellen a 33. § (2) bekezdés f) pontja kivételével a fôvárosi, megyei bírósághoz lehet jogorvoslattal fordulni."

31. § A Vjt. 43. § (1) bekezdésének helyébe a következô rendelkezés lép:

"(1) A választási bizottság választás eredményét megállapító döntése ellen [33. § (2) bekezdés f) pont] benyújtott kifogásról az Országos Választási Bizottság három napon belül dönt."

32. § A Vjt. 44. § (2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

"(2) Ha a bíróság a jogorvoslati kérelmet megalapozottnak tartja, megállapítja a törvénysértés tényét és

a) ezt az érintett felek, valamint a Magyar Távirati Iroda tudomására hozza; vagy

b) megváltoztatja a törvénysértô döntést; illetve

c) részben vagy egészben megsemmisíti a törvénysértô döntést, és a választási eljárást vagy annak egy részét megismételteti."

33. § (1) A Vjt. 46. § (1)-(2) bekezdésének helyébe a következô rendelkezés lép:

"(1) Az egyéni választókerületben, ha a választás második fordulója is érvénytelen, illetôleg, ha egyéni választókerületi képviselôi megbízatás megszűnt, idôközi választást kell tartani.

(2) Nem lehet idôközi választást tartani az általános választások évében. Az idôközi választást legalább 90 nappal a szavazás napja elôtt az Országos Választási Bizottság évente egy alkalommal - április hónapra - tűzi ki. Az idôközi választás szükségességérôl az illetékes választási bizottság, illetve az Országgyűlés elnöke értesíti az Országos Választási Bizottságot."

34. § A Vjt. 47. § (2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

"(2) E törvény alkalmazása során lakóhelyen a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. §-ában meghatározott fogalmakat kell érteni."

35. § (1) A Vjt. 51. § (4) bekezdésének helyébe a következô rendelkezés lép:

"(4) A választásra fordítható költségvetési támogatás kiutalását a pártok részére egy összegben, a független jelöltek részére személyenként - az Országos Választási Bizottság intézkedése alapján - a döntést követô öt napon belül a Pénzügyminisztérium vagy az általa kijelölt pénzintézet végzi."

(2) A Vjt. 51. § (6) bekezdésének helyébe a következô rendelkezés lép:

"(6) A választási kampány céljára az állami és önkormányzati költségvetési szervek azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampányt folytatni, választási gyűlést tartani tilos, kivéve az ötszáznál kevesebb lakosú községben, feltéve, hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre."

36. § A Vjt. 52. § j) pontja helyébe a következô rendelkezés lép:

(E törvény mellékletei állapítják meg:)

"j) a választási szervek, munkacsoportok tagjai által tett eskü vagy fogadalom szövegét;"

37. § (1) A Vjt. 53. § (1)-(2) bekezdésének helyébe a következô rendelkezés lép:

"(1) E törvény alapján a belügyminiszter rendeletben állapítja meg:

a) a választási eljárás határidôit és határnapjait;

b) a választási szervek mellett működô munkacsoportok feladatait, tagjainak képzését;

c) a választások állami feladatainak, számítástechnikai, szavazatösszesítési rendjének megszervezését; technikai lebonyolítását; a végleges eredményt tartalmazó jegyzôkönyvek összesítési és szállítási rendjét;

d) a választók és választáson indulók nyilvántartásának és értesítésének mintáját; a választási jegyzôkönyvek és nyomtatványok mintáit; a választás elôzetes országos részeredményének és országos végeredmény adatait tartalmazó nyomtatványok mintáit;

e) a választási költségek normatíváit, tételeit, elszámolási rendjét.

(2) A belügyminiszter e tevékenységérôl az Országgyűlés ülésén beszámol."

(2) A Vjt. 53. §-a a következô (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az e törvényben megállapított jogorvoslati, továbbá az egyéni választókerületi jelölt, a területi, az országos pártlista, valamint a töredékszavazatok megosztási arányának [8. § (7) bekezdés] bejelentésére meghatározott határidôk jogvesztôek.

(4) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, ha a határidô vagy határnap munkaszüneti napra esik, úgy azt a közvetlenül megelôzô vagy követô munkanapra állapítsa meg.

(5) Az e törvényben meghatározott határidôk teljesítésén - amennyiben a törvény másképpen nem rendelkezik - a teljesítési határnap 16. óráját kell érteni."

38. § A Vjt. 55. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:

"(1) A választási szervek mellett működô munkacsoportok szakmai tevékenységét a belügyminiszter az országos, illetôleg a területi választási munkacsoport vezetôje útján irányítja.

(2) Az országos, a területi és helyi választási munkacsoport vezetôje a választás napján és az azt követô napon a választással kapcsolatos tájékoztató adatok közlésére jogosult."

39. § (1) E törvény a kihirdetésével lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Vjt. 52. §-ának k) pontja, valamint az 56. § (2)-(4) bekezdése hatályát veszti.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Vjt. 1-11. számú mellékletei helyébe e törvény 1-11. számú mellékletei lépnek, továbbá a Vjt. 13-16. számú mellékletei helyébe e törvény 12-15. számú mellékletei lépnek.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Vjt. 7. számú mellékletének hátoldala, 8. számú mellékletének hátoldala, 9. számú mellékletének hátoldala hatályát veszti.

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Vjt. 17. számú melléklete helyébe e törvény 16. számú melléklete lép.

(6) E törvény 37. § (1) bekezdésében megjelölt határnapon - elsô ízben - 1994. december 15-ét kell érteni.

1. számú melléklet az 1994. évi III. törvényhez

A Vjt. 1. számú melléklete [az 52. § a) pontjához]

A választókerületek kialakításának elvei

1. Az egyéni választókerület a fôváros, megye területén belül van.

2. Az egyéni választókerület lakosainak száma megközelítôen 60 ezer.

3. A települési önkormányzat egész területe az egyéni választókerületen belül van. A fôvárosban az egyéni választókerület két vagy több, fôvárosi kerületi önkormányzat területére is kiterjedhet. A megyei jogú város két vagy több egyéni választókerületre is osztható.

4. Az egyéni választókerület székhelye - lehetôség szerint - városban van.

5. A város és vonzáskörzete egy választókerületet is alkothat.

6. Az egyéni választókerületek kialakításánál - lehetôség szerint - figyelemmel kell lenni a nemzetiségi, vallási, történelmi és egyéb helyi sajátosságokra is.

7. A területi választókerület a fôváros, illetôleg a megye területével azonos.

2. számú melléklet az 1994. évi III. törvényhez

A Vjt. 2. számú melléklete [az 52. § b) pontjához]

Szám

Fôváros, megye

Egyéni választó- kerületek száma

Területi választókerüle-tenként megszerezhetô mandátumok száma

1.	Budapest	32	28
2.	Baranya	7	6
3.	Bács-Kiskun	10	8
4.	Békés	7	6
5.	Borsod-Abaúj-Zemplén	13	11
6.	Csongrád	7	6
7.	Fejér	7	6
8.	Gyôr-Moson-Sopron	7	6
9.	Hajdú-Bihar	9	8
10.	Heves	6	5
11.	Jász-Nagykun-Szolnok	8	6
12.	Komárom-Esztergom	5	5
13.	Nógrád	4	4
14.	Pest	16	14
15.	Somogy	6	5
16.	Szabolcs-Szatmár-Bereg	10	9
17.	Tolna	5	4
18.	Vas	5	4
19.	Veszprém	7	6
20.	Zala	5	5

Összesen:

176

152

3. számú melléklet az 1994. évi III. törvényhez

A Vjt. 3. számú melléklete [az 52. § c) pontjához]

Szám

Fôváros, megye

Területi választókerületenként azoknak az egyéni választókerületeknek a száma, amelyekben az egyéni jelöltállítás a területi lista állításának a feltétele

1.	Budapest	8
2.	Baranya	2
3.	Bács-Kiskun	2
4.	Békés	2
5.	Borsod-Abaúj-Zemplén	3
6.	Csongrád	2
7.	Fejér	2
8.	Gyôr-Moson-Sopron	2
9.	Hajdú-Bihar	2
10.	Heves	2
11.	Jász-Nagykun-Szolnok	2
12.	Komárom-Esztergom	2
13.	Nógrád	2
14.	Pest	4
15.	Somogy	2
16.	Szabolcs-Szatmár-Bereg	2
17.	Tolna	2
18.	Vas	2
19.	Veszprém	2
20.	Zala	2

4. számú melléklet az 1994. évi III. törvényhez

A Vjt. 4. számú melléklete [az 52. § d) pontjához]

szavazatösszesítés és a választási eredmény megállapításának számítási módja

I. Egyéni választókerület

1. Érvényes és érvénytelen választási forduló:

a) Érvényes elsô választási forduló

Érvényes az elsô választási forduló, ha a szavazáson a választásra jogosult választópolgároknak több mint a fele szavazott.

b) Érvénytelen elsô választási forduló

Érvénytelen az elsô választási forduló, ha a szavazáson a választásra jogosultak fele, vagy ennél kevesebb választópolgár szavazott.

c) Érvényes második választási forduló

Az érvénytelen vagy az eredménytelen elsô választási fordulót [1/b) és 2/b) pont] követô második forduló akkor érvényes, ha a szavazáson részt vett a választópolgároknak több mint az egynegyede.

d) Érvénytelen második választási forduló

Érvénytelen vagy eredménytelen elsô választási fordulót [1/b) és 2/b) pont] követô második választási forduló érvénytelen, ha a szavazáson nem vett részt a választópolgároknak több mint az egynegyede.

2. Eredményes és eredménytelen választási forduló:

a) Eredményes elsô választási forduló

Eredményes az az érvényes elsô választási forduló [1/a) pont], amelyen az egyik jelölt megkapta a szavazatoknak több mint a felét.

b) Eredménytelen elsô választási forduló

Eredménytelen az az elsô érvényes választási forduló [1/a) pont], amelyen egyik jelölt sem kapta meg a szavazatoknak több mint a felét.

c) Eredményes második választási forduló

Eredményes az az érvényes [1/a) pont] vagy az érvénytelen [1/b) pont] elsô választási fordulót követô második érvényes választási forduló, amelyen a jelöltek eltérô számú szavazatot kaptak.

d) Eredménytelen második választási forduló

Eredménytelen az az érvényes [1/c) pont] második választási forduló, amelyen a jelöltek azonos számú szavazatot kaptak.

Egyéni választókerületben országgyűlési képviselô az a jelölt lesz, aki az érvényes választási fordulóban megkapta a 2/a) pont vagy 2/c) pont szerinti szavazatszámot.

II. Területi választókerület

1. Érvényes és érvénytelen választási forduló

a) Érvényes választási forduló

Érvényes az elsô választási forduló, ha a szavazáson a választásra jogosultak több mint a fele szavazott.

b) Érvénytelen választási forduló

Érvénytelen az elsô választási forduló, ha a szavazáson a választásra jogosultak fele, vagy annál kevesebb választópolgár szavazott.

c) Érvényes második választási forduló

Érvényes az az elsô érvénytelen fordulót [1/b) pont] követô második választási forduló, amelyen a választásra jogosultaknak több mint az egynegyede szavazott.

d) Érvénytelen második választási forduló

Érvénytelen az elsô érvénytelen választási fordulót [1/b) pont] követô második forduló, amelyen a választójogosultak egynegyede vagy ennél kevesebb szavazott.

2. A területi listás választási eredmény kiszámításának elôfeltételei:

a) területi listákra leadott érvényes szavazatok országos összesítése pártonként külön-külön,

b) azon pártok körének megállapítása, amelyekre leadott szavazatok összege nem haladta meg a törvény 8. § (5) bekezdésében meghatározott százalékos határt.

3. A területi választókerületben az érvényes választási forduló eredményének kiszámítása:

a) A pártok választási listáira leadott érvényes szavazatok számát össze kell adni (a továbbiakban: összes érvényes szavazat).

b) A választókerületben megszerezhetô mandátumok számához egyet hozzá kell adni (a továbbiakban: osztó).

c) Az összes érvényes szavazatot el kell osztani az osztóval. Az így kapott hányados az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám.

d) Meg kell állapítani az egy mandátum eléréséhez szükséges szavazatok számának kétharmadát (a továbbiakban: kétharmados határ).

e) A párt választási listájára leadott szavazatok számát el kell osztani az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatok számával. Az osztás eredményenkénti egész szám a pártok által elért mandátumok száma, figyelembe véve a törvény 8. § (8) bekezdését is. Az osztás maradéka, továbbá a mandátumot nem eredményezô szavazatok a töredékszavazatok.

f) Ha a mandátumoknak az e) pont szerinti elosztása után még betöltetlen mandátum marad, akkor a töredékszavazatok csökkenô sorrendjében kapnak a pártok mandátumot a kétharmados határig. Ha a választókerületben minden mandátumot betöltöttek, akkor függetlenül a kétharmados határtól, több mandátumot elosztani nem lehet. A mandátumot nem eredményezô töredékszavazatok - a törvény 8. § (4) bekezdésében meghatározott töredékszavazatok kivételével - az országos listára kerülnek.

g) A területi választókerületben az f) pontban elvégzett számítás után még betöltetlenül maradó mandátumok felkerülnek az országos listára.

III. A töredékszavazatok alapján az országos listán elérhetô mandátumok elosztása

1. Az egyén, a területi választókerületben keletkezett töredékszavazatokat [9. § (1) bekezdés], országosan pártonként külön-külön összesíteni kell, figyelemmel a törvény 8. § (4) bekezdésére is (a továbbiakban: a pártra leadott töredékszavazat).

2. A pártokra leadott töredékszavazatokat országosan összesíteni kell (a továbbiakban: országos töredékszavazat).

3. Az országos listán elérhetô mandátumok számához (58) hozzá kell adni a területi listán be nem töltött mandátumok számát [II./3 g)].

4. A töredékszavazatok alapján ki kell osztani az országos listán elérhetô mandátumokat. Ennek eljárása a következô: Összeállítunk egy táblázatot, amelynek elsô sorát a pártokra leadott töredékszavazatok képezik. Minden párt töredékszavazatai alatt képezünk egy számoszlopot, amelynek elsô száma az adott párt töredékszavazatainak a fele, a következô szám a harmada, negyede stb.

5. A táblázat segítségével osztjuk ki a mandátumokat. Meg kell keresni a táblázatban elôforduló legnagyobb számot. Amelyik párt számoszlopában találjuk meg azt, az a párt kap egy mandátumot. Ezt követôen meg kell keresni a következô legnagyobb számot. Amelyik párt oszlopában találjuk, az a párt kap egy mandátumot. Ezt az eljárást folytatjuk, míg ki nem osztjuk az összes mandátumot.

Ha a táblázatban elôforduló legnagyobb szám keresése során egyenlô legnagyobb számokat találunk, akkor a törvény 8. § (8) bekezdése szerint kell meghatározni, hogy melyik párt kapja a mandátumot.

IV. A %-os határ és a területi listán megszerezhetô mandátumok kapcsolata

1. A területi listákra leadott szavazatok számát országosan, pártonként külön-külön összesíteni kell (a továbbiakban: a pártra leadott listás szavazatok száma).

2. A pártokra leadott listás szavazatokat összesíteni kell (a továbbiakban: listás szavazatok száma.)

3. Ki kell számítani a pártlistás szavazatok 8. § (5) bekezdésében meghatározott százalékát.

4. Az a párt, amelyik a pártra leadott listás szavazatok száma alapján több szavazatot kapott mint a 8. § (5) bekezdésében meghatározott százalék, megszerzi a területi választókerületben és a töredékszavazatok alapján az országos listáról elért mandátumait.

5. Az a párt, amelyik a pártra leadott listás szavazataival nem haladja meg a 8. § (5) bekezdésében meghatározott százalékot

a) elveszti az egyéni választókerületben elért töredékszavazatait,

b) nem szerez a területi választókerületben mandátumot,

c) nem szerez mandátumot az országos listán.

5. számú melléklet az 1994. évi III. törvényhez

A Vjt. 5. számú melléklete [az 52. § e) pontjához]

Egyéni választókerület szavazólapjának mintája

Országgyűlési képviselô választása

19......... év .................................. hónap .......... nap

................................ számú választókerület

1 (név)		(párt neve)
2 (név)		(párt neve)
3 (név)
4 (név)		(független jelölt)
(név)
(név)
x (név)

A jelöltre szavazni a neve melletti körben elhelyezett egymást metszô két vonallal lehet.

Érvényesen szavazni csak egy jelöltre lehet.

Valamennyi szavazólapon a párt bíróság által bejegyzett neve vagy megjelölése mellett a párt kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését, jelképének, illetve jelvényének fekete-fehér színű lenyomatát.

6. számú melléklet az 1994. évi III. törvényhez

A Vjt. 6. számú melléklete [az 52. § e) pontjához]

SZAVAZÓLAP

(területi választókerület szavazólapjának mintája)

Országgyűlési képviselôk választása

19........ év ............................... hónap ........ nap

1.	2.	3.
(párt neve)	(párt neve)	(párt neve)
..........................	..........................	..........................
(jelölt neve)	(jelölt neve)	(jelölt neve)
..........................	..........................	..........................
(jelölt neve)	(jelölt neve)	(jelölt neve)
..........................	..........................	..........................
(jelölt neve)	(jelölt neve)	(jelölt neve)

A listára szavazni a párt neve felett lévô körben elhelyezett egymást metszô két vonallal lehet.

Érvényesen szavazni csak egy listára lehet.

Valamennyi szavazólapon a párt bíróság által bejegyzett neve, vagy megjelölése mellett a párt kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését, jelképének, illetve jelvényének fekete-fehér színű lenyomatát.

7. számú melléklet az 1994. évi III. törvényhez

A Vjt. 7. számú melléklete [az 52. § f) pontjához]

Tájékoztató a jelöltajánlásról

A választásra jelöltet ajánlani az "Ajánlási szelvény" kitöltésével és átadásával lehet.

A jelöltajánlás a választópolgár szabad elhatározásán alapul, arra senki nem kötelezhetô. A választási törvény elôírása szerint a választópolgár csak egy független jelöltet vagy egy pártjelöltet támogathat, kizárólag abban az egyéni választókerületben, ahol a lakóhelye van.

A támogatni kívánt jelölt, továbbá a párt, társadalmi szervezet nevét a kipontozott helyre kell beírni. Ha független jelöltet kíván támogatni, akkor a "független jelölt" szavakat kell beírni.

A kitöltés után az ajánlószelvényt át lehet adni azon jelölt képviselôjének, akit Ön támogatni kíván.

Választási Bizottság

Ajánlási szelvény

Az ajánló választópolgár neve:

Személyazonosító jel:

Lakóhely:

Az ............................... napjára kitűzött választáson jelöltnek ajánlom:

..........................................

(jelölt neve)

(párt/társadalmi szervezet neve vagy annak rövidítése, illetve "független jelölt" meghatározás)

Dátum ..................................

............................................................................

(ajánló választópolgár saját kezű aláírása)

8. számú melléklet az 1994. évi III. törvényhez

A Vjt. 8. számú melléklete [az 52. § f) pontjához]

.................................

Polgármesteri Hivatal

Igazolás a választók nyilvántartásából való törlésrôl és felvételrôl a lakóhely megváltozása miatt

I.

A választópolgár neve:

Személyazonosító jel:

Korábbi lakóhelye:

A választók nyilvántartásából nevezettet töröltem, mert lakóhelye megváltozott, ezért az ......... év ................................ hónap ............. napra kitűzött választáson csak az új lakóhelyén szavazhat.

Dátum .........................................

.......................................................................

jegyzô

II.

A választópolgár új lakcíme:

A választópolgárt a választók nyilvántartásába .......................... sorszám alatt felvettem.

Dátum ................................

...................................................................

jegyzô vagy szavazatszámláló
bizottság elnöke

9. számú melléklet az 1994. évi III. törvényhez

A Vjt. 9. számú melléklete [az 52. § f) pontjához]

.................................

Polgármesteri Hivatal

Igazolás a választók nyilvántartásából való törlésrôl és felvételrôl a lakóhelytôl eltérô tartózkodási helyen történô szavazáshoz

I.

A választópolgár neve:

Személyazonosító jel:

Lakóhely címe:

A választópolgár nyilatkozik, hogy az ..................... év
................................ hónap ......... napra kitűzött választáson ..................................... (helységnév) kíván szavazni.

A nyilatkozat alapján a választópolgárt a nyilvántartásból töröltem.

Dátum ........................................

.................................................

jegyzô

II.

Tartózkodási hely címe:

A polgármesteri hivatal címe:

A szavazókör sorszáma és címe:

A választópolgárt a választók nyilvántartásába ..................... sorszám alatt felvettem.

Dátum ......................................

.......................................................

jegyzô vagy szavazatszámláló
bizottság elnöke

10. számú melléklet az 1994. évi III. törvényhez

A Vjt. 10. számú melléklete [az 52. § f) pontjához]

Ellenôrzôlap

A választás éve, hónapja, napja:

A választókerület sorszáma:

A szavazókör sorszáma:

Aláírásunkkal tanúsítjuk, hogy az urnát megvizsgáltuk, üresnek találtuk és lepecsételtük. Az urna a törvényes követelményeknek megfelel. Az ellenôrzôlapot az urnába .................. óra .............. perckor helyeztük.

A szavazatszámláló bizottság jelenlévô tagjainak aláírása:

..........................................	............................................
..........................................	............................................
..........................................	............................................
..........................................	............................................

Az elsôként szavazó választópolgár aláírása:

A választók nyilvántartásában szereplô sorszáma:

11. számú melléklet az 1994. évi III. törvényhez

A Vjt. 6. számú melléklete [az 52. § e) pontjához]

A szavazóköri eredményt rögzítô jegyzôkönyv tartalma

Az egyéni és a területi választókerületi szavazás eredményérôl külön-külön készített szavazóköri jegyzôkönyv tartalmazza

a) a szavazás helyét és napját;

b) az egyéni választókerület sorszámát, a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét;

c) a szavazókör sorszámát és címét;

d) az urna lezárásának, az ellenôrzôlap elhelyezésének, továbbá az urna felnyitásának és az ellenôrzôlap meglétének tényét és idejét;

e) a szavazás kezdetének és befejezésének idôpontját;

f) a választók nyilvántartásába az elôzô napig felvettek számát;

g) az igazolással szavazók számát;

h) a választók nyilvántartásába felvettek számát összesen;

i) a választók nyilvántartásában szavazóként megjelöltek számát összesen;

j) a visszautasított szavazók számát;

k) a választói nyilvántartásban szavazóként megjelöltek száma és a szavazólapok száma közötti különbséget;

l) a szavazólapok számát összesen;

m) az érvénytelen szavazatok számát;

n) az érvényes szavazatok számát összesen;

o) a jelöltekre, pártokra leadott szavazatok számát külön-külön;

p) a szavazatszámlálás során tapasztalt esetleges rendellenességet: üresen bedobott borítékok száma, a nem hivatalos borítékok száma, a boríték nélküli szavazatok száma stb.;

r) annak felsorolását, hogy a jegyzôkönyv egy-egy példányát ki vette át.

12. számú melléklet az 1994. évi III. törvényhez

A Vjt. 13. számú melléklete [az 52. § g) pontjához]

A területi választási bizottság jegyzôkönyvének
tartalma

A jegyzôkönyv tartalmazza:

a) a választás napját;

b) a területi választókerület nevét és sorszámát;

c) a választási bizottság tagjainak nevét;

d) a választók nyilvántartásába az elôzô napig felvettek számát összesen;

e) az igazolással szavazók számát összesen;

f) a választók nyilvántartásába felvettek számát összesen;

g) a választók nyilvántartásában szavazóként megjelöltek száma és a szavazólapok száma közötti különbséget;

h) az érvényes szavazatok számát;

i) az érvénytelen szavazatok számát;

j) a területi listákra leadott érvényes szavazatok számát külön-külön;

k) az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazat számát, továbbá annak kétharmadát;

l) a területi listákról megválasztott képviselôk nevét;

m) pártonként a töredékszavazatok számát;

n) a szavazás eredményeként betöltetlen és az országos lista mandátumait növelô mandátumok számát;

o) a választás második fordulója kitűzésének indokát;

p) a választási bizottságnak a szavazással kapcsolatos döntéseit;

r) annak felsorolását, hogy a jegyzôkönyv egy-egy példányát ki vette át.

A Vjt. 14. számú melléklete [az 52. § h) pontjához]

A töredékszavazatok országos összesítésének
eredményét rögzítô jegyzôkönyv tartalma

A jegyzôkönyvnek tartalmaznia kell

a) a szavazás napját;

b) az Országos Választási Bizottság tagjainak nevét;

c) a választók nyilvántartásába az elôzô napig felvettek számát összesen;

d) az igazolással szavazók számát összesen;

e) a választók nyilvántartásába felvettek számát összesen;

f) a választók nyilvántartásában szavazóként megjelöltek száma és a szavazólapok száma közötti különbséget;

g) az érvényes szavazatok számát;

h) az érvénytelen szavazatok számát;

i) a területi listákra leadott érvényes szavazatok számát pártonként külön-külön és összesítve, továbbá a 8. § (5) bekezdésében meghatározott százalékos határt;

j) pártonként a töredékszavazatok számát;

k) az országos listáról megválasztott képviselô nevét;

l) a választási bizottságnak a szavazással kapcsolatos döntéseit;

m) annak felsorolását, hogy a jegyzôkönyv egy-egy példányát ki vette át.

14. számú melléklet az 1994. évi III. törvényhez

A Vjt. 15. számú melléklete [az 52. § i) pontjához]

A választás országos elôzetes eredménye tartalmazza

a) az egyéni és a területi választókerületben szavazók százalékarányát;

b) a megválasztott képviselô nevét, a jelölô párt nevét, illetôleg a független jelölés tényét;

c) a megválasztott képviselôre leadott érvényes szavazatok százalékát;

d) a választásokon szavazók országosan összesített százalékarányát;

e) országos összesítésben az egyes pártokra leadott szavazatok arányát külön-külön;

f) azoknak az egyéni választókerületeknek a felsorolását, amelyekben a második választási fordulóra vagy idôközi választásra kerül sor;

g) azoknak a területi választókerületeknek a felsorolását, ahol második választási fordulóra kerül sor, továbbá az országos listára felkerült mandátumok számát.

15. számú melléklet az 1994. évi III. törvényhez

A Vjt. 16. számú melléklete [az 52. § j) pontjához]

A választási szervek, munkacsoportok tagjai által tett eskü szövege

"Én .............................................. esküszöm, hogy az Alkotmány és a választási törvény rendelkezéseit megtartom és megtartatom. Tisztemet és megbízatásomat hazám javára, legjobb tudásom szerint, lelkiismeretesen teljesítem.

Isten engem úgy segéljen!"

A választási szervek, munkacsoportok tagjai által tett fogadalom szövege

"Én ............................................... fogadom, hogy az Alkotmány és a választási törvény rendelkezéseit megtartom és megtartatom. Tisztemet és megbízatásomat hazám javára, legjobb tudásom szerint, lelkiismeretesen teljesítem."

16. számú melléklet az 1994. évi III. törvényhez

A Vjt. 17. számú melléklete [az 52. § f) pontjához]

Értesítés	(név)
a választói nyilvántartásba való	(lakcím)
felvételrôl	(anyja neve)

Tisztelt Választópolgár!

A választási törvény alapján értesítjük Önt, hogy ................................................................... (fôváros, megye) ....................................... (település) .............. számú választókerület .................. sz. szavazókörében a ........... sorszám alatt szerepel a választók nyilvántartásában.

A szavazókör címe:

A szavazás napja:

Szavazni a személyi igazolvány bemutatásával lehet. Kérjük, hogy ezt az értesítôt szíveskedjék a szavazáshoz magával hozni.

A szavazólapon a pártra, társadalmi szervezetre, egyéni jelöltre szavazni a nevénél lévô körben elhelyezett két egymást metszô vonallal lehet.

Kérjük, ha adataiban eltérést vagy hibát tapasztal, szíveskedjék a polgármesteri hivatalt errôl levélben, telefonon vagy személyesen értesíteni.