Mi lesz a Hold-program jövője?

Barack Obama amerikai elnök terve az amerikai űrprogram számára – az előzetes jelentések szerint – alapvető váltást jelent az emberes űrrepülések terén – állítja néhány szakértő

A jelentések azt sugallják, hogy az Obama-kormány a kereskedelmi szektorban fejlesztett űrhajókra támaszkodna, nem pedig a NASA saját járműveire, hogy embereket juttasson alacsony Föld körüli pályára. A terv emellett felölelné a Nemzetközi Űrállomás (ISS) élettartamának meghosszabbítását, valamint a 2020-as Hold-missziók jelenlegi terveinek felhagyását. A NASA Hold-missziót felügyelő, Constellation programjának szóvivője szerint, korai lenne bárminemű kommentárt fűzni mindehhez addig, míg jövő hétfőn nem jelentik be a NASA-t is érintő költségvetést.

(Fotó: NASA TV) 

A terveket ismerők szerint, Obama nem támogatja a Hold-terveket, helyette a NASA-nak új irányvonalakat állapít meg, durván további 6 milliárd dollárból. Csütörtökön a Fehér Ház egyik szakembere megerősítette, hogy a jövő heti költségvetési javaslat alapján a NASA további 5,9 milliárd dollárt kap az elkövetkező öt évben – ahogy ezt már floridai újságok megszellőztették. A pénz némely része az ISS élettartamának hosszabbítását célozza 2020-ig. Emellett cégeket vonzana be, hogy privát űrhajókat építsenek, melyek asztronautákat szállíthatnak az ISS-re az űrsiklók nyugdíjazása után – mondja a magát megnevezni nem kívánó szakember.  

Az elnök költségvetésében szereplő pénz nem elég ahhoz, hogy a George W. Bush elnök által kezdeményezett, Constellation Holdra-szállási tervet kivitelezni lehessen. Egy másik forrás, aki szintén nem nevezte meg magát, azt állítja, hogy Obama véget vetne a Holdat célzó erőfeszítéseknek, ami viszont már 9,1 milliárd dollárba került. Minden a pénzen múlik. A hatéves Bush-terv akkor akadt meg, amikor az ígért költségvetés-növekedésre nem került sor. A NASA legújabb vezetőségének fókuszában is a pénz áll.  

(Fotó: NASA TV)

A NASA számára megállapítandó új irányvonal jó néhány hónapja vesztegel, miközben egy független bizottság tanulmányozta az opciókat, a Fehér Ház pedig súlyozta azokat. Obama döntését hétfőn jelentik be, amikor is közzéteszi a 2011-es költségvetési javaslatot. "Nagyon úgy tűnik, hogy a Bush Hold-misszió nem lesz benne” a jövőbeli támogatásban – mondta egy anonimitást kérő, vezető NASA-szakember.

John Logsdon űrpolitikai szakértő szerint, Obama a Fehér Ház  által felkért, független szakértői bizottság által kedvelt opciót látszik követni. Ezen koncepció felöleli a privát űrhajókat, az űrállomás további öt éven át történő működtetését, és „rugalmas módot” az emberes űrrepülésekre. Ez jelenthet emberes küldetést közeli aszteroidához, egy marsi holdhoz, vagy akár rövid látogatást a Holdra, ahelyett, hogy a Bush-tervet követné, mely az évtized végére Hold-bázist álmodott meg. "A Hold-missziót az a döntés öli meg, melynek értelmében az ISS élettartamát 2020-ig meghosszabbítják” – mondja a szakember. Ez azt jelenti, hogy a Bush féle "2020-as Hold-bázis terv halott. Nem engedhetjük meg magunknak az űrállomás további öt éves működtetését és a Hold-programot”.  Míg a Constellation-program "halott, az űrkutatás nem, és ez nagyon fontos” – mondja Logsdon.  

(Fotó: NASA) 

A szakértők szerint rendkívül fontos a kereskedelmi típusú űrrepülésre történő támaszkodás az asztronauták ide-oda szállítására. Szerdán, egy fehér házi tisztviselő két floridai újságnak elmondta, hogy a kormány további 6 milliárd dollárt kér majd a következő öt évre, hogy segítse a privát cégek ilyen irányú törekvéseit. Eddig egyetlen kereskedelmi cég sem juttatott embert az űrbe független módon, saját fejlesztésű űrhajón. "A hat milliárd dollár azt mutatja, nagyon komolyan gondolják azt, hogy sikeres és biztonságos programmá kell mindezt tenni” – mondja Brett Alexander, a Commercial Spaceflight Federation privát ipari csoport elnöke. "Szerintem nagyon izgalmas és bátor ez a lépés. A kereskedelmi és privát szektor bevonása felüdülést jelenthet az emberes űrrepülés számára”.  

Mindezt mások is így gondolják. Leroy Chiao korábbi NASA asztronauta szerint, a kereskedelmi szektornak esélyt kell adni. "Az alacsony Föld körüli pályára jutáshoz szükséges technológia majdnem ötven éve rendelkezésre áll”. Valójában az Obama-kormány terve néhány szakember szerint szorosan követi azon egyik lehetséges útvonalat, melyet a Norman Augustine vezette független szakértői bizottság javasolt. A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a NASA súlyosan alulfinanszírozott ahhoz, hogy teljesíteni tudja álmát, és az űrsikló-flottát az új Orion űrhajókkal és Ares rakétákkal váltsa fel. Azt is sugallta, hogy a kereskedelmi szektorra történő támaszkodás lehetővé tenné, hogy a NASA a sokkal ambiciózusabb emberes missziókra fókuszáljon, mint például a közeli aszteroidák vagy marsi holdak meglátogatása.

(Fotó: NASA) 

Amennyiben Obama tényleg eltörli a Constellation programot, a "NASA-nak és az országnak nem marad programja, terve és elkötelezettsége bármely emberes űrrepülési programhoz a jelenlegin kívül” – mondja a NASA korábbi vezetője, Michael Griffin. A szakember szerint ez azt sugallná, hogy „Amerika feladja vezető pozícióját az űrversenyben”.  Griffin kritikájában azt is megkérdőjelezte, hogy valamikor a közeljövőben készen áll-e privát fejlesztésű űrhajó az asztronauták szállítására. Mások pedig attól félnek, hogy az Obama féle űrterv számos NASA munkakör megszűnéséhez vezet. 

Az új tervet érintő főbb kérdések egyike természetesen az, mi történik a Holdra-visszatérés projekttel. A vélemények megoszlanak azt illetően, hogy Obamának teljesen le kellene-e állítania a Constellation programot, mely a NASA jelenlegi terve az űrkutatásra. A program égisze alatt már meg is kezdték a munkálatokat, megtervezték az új, Ares I rakétát, és az Orion legénységi kapszulát. A rakéta első sikeres tesztrepülésére 2009 októberében került sor. Az Obama-kormány egyik szakembere szerint, a Bush-program olyan mértékben volt alulfinanszírozott, hogy 2028-2030-ig nem tudott volna asztronautákat juttatni a Holdra.  

(Fotó: NASA) 

A Bush féle Hold-tervet a Columbia űrsikló 2003-as balesete után jelentették be. A katasztrófában hét asztronauta vesztette életét, az űrsikló pedig darabokra tört a Földre történő visszatérés során. A speciális vizsgálóbizottság szerint a NASA-nak új célra volt szüksége. 2004 januárjában Bush azt a javaslatot tette, hogy térjenek vissza a Holdra. Ez a terv ölelte volna fel az Ares I rakétát, és az Orion legénységi kapszulát. Egy másik Ares rakéta pedig a nehezebb terhet szállította volna.

Eddig az űrügynökség 3,5 milliárd dollárt költött az Ares I-re, 3,7 milliárdot az Orionra, emellett közel 2 milliárdot más Hold-missziókra. A kilencvenes évek közepén a NASA hasonló megtorpanást élt meg, melynek során milliárdokat érő terveket kellett feladni. Többek között a Ronald Reagan elnök javasolta Freedom űrállomást, mely akkor került bajba, amikor költségei 11 milliárdra rúgtak, és még nem is fejlesztettek hozzá hardvert. Aztán Bill Clinton elnök terveztette át az űrállomást, és kezdték meg újra a munkálatokat.