A Világbank szeretné bezáratni a tigrisfarmokat

A Világbank szerint Kínának és a többi ázsiai országnak be kellene záratnia a tigrisfarmokat

Kínának és más ázsiai országoknak be kellene zárniuk a magánkézben lévő tigrisfarmokat, mivel azok nem humánusak, emellett csak tápot adnak a veszélyeztetett nagymacskák csontjait és bundáját érintő igényeknek – jelentette be csütörtökön a Világbank.

A felhívásra akkor került sor, amikor tizenhárom, vadon élő tigriseknek otthont adó ország kormányai találkoztak Thaiföldön, hogy megvitassák az állatok védelmét és azt, hogyan lehetne elősegíteni egyedszámuk növekedését. A tigrisfarmok elsősorban Kínára, Laoszra, Vietnamra és Thaiföldre jellemzőek. A tulajdonosok azt állítják, azért tartják a macskákat fogságban, hogy csökkentsék a tigristestrészek – melyeket a tradicionális gyógyászatban alkalmaznak -  illegális kereskedelmét, de a környezetvédők szerint, mindez csak a csempészetet segíti elő.

"Meglátásunk szerint a tigrisfarmok állattartási gyakorlatként kegyetlenek. A tigristestrészek potenciális használatát segítik elő. Ez rendkívül veszélyes, mivel az igény további növekedését válthatja ki” – mondja a Keshav Varma, a Világbank Globális Tigris Iniciatívájának programvezetője. Ez a koalíció 2008-ban alakult a Smithsonian Intézettel és közel negyven környezetvédő szervezettel karöltve. Célja, hogy 2022-re megduplázzák a csíkos nagymacskák egyedszámát.  

"A program, valamint a Világbank szeretné bezáratni ezeket a farmokat” – mondta. A vadon élő tigrisek egyedszáma az emberi terjeszkedés, az élőhelyek több mint 0,9 tizedének elvesztése, valamint az orvvadászat miatt zuhan. A 20. század elejének becsült 100 ezres egyedszámából, már kevesebb, mint 3600 tigris maradt.

A kutatók szerint, Kína magában mintegy ötezer háziasított tigris otthona, a farmok pedig annak ellenére virágzanak, hogy a kormány 1993-ban megtiltotta a tigristestrészek kereskedelmét. Az első tigrisfarmok még a tilalom előtt kezdték meg működésüket, ám később még több jött lére, mivel a spekulánsok úgy hitték, a korlátozás csak ideiglenes lesz. A kormány szerint a farmokat úgy fejlesztették, hogy vonzzák a turistákat, ám a kritikusok szerint valójában azért vannak, hogy begyűjtsék a tigristestrészeket.

Bár befolyásos üzletemberek lobbiztak a korlátozás megszüntetéséért, Kína múlt hónapban bejelentette, komolyabb törvényi szabályozást léptet életbe a testrészek és tigristermékek kereskedelme ellen. Emellett azt is megígérte, hogy szigorúbban szabályozza a fogságban történő szaporítást. A környezetvédők, mint a TRAFFIC csoport üdvözölték az új intézkedéseket, de továbbra is azt szeretnék, ha a tigrisfarmokat bezárnák. Szerintük, a tigristestrészek kereskedelmének engedélyezése tovább szítaná az orvvadászatot, mivel olcsóbb megölni a vadon élő állatot, mint tigrist farmon felnevelni. A testrészek pedig megkülönböztethetetlenek.    

Varma szerint a tigrisfarmok helyzetének megvitatása még napirenden van a háromnapos miniszteri találkozón, mely szerdán kezdődött, és melyen részt vesz Banglades, Bután, Kambodzsa, Kína, India, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál, Oroszország, Thaiföld és Vietnam.