Már csak öt küldetés vár az űrsiklókra

A NASA három öregedő űrsiklója számára egyre közelebb a vég, már csak öt további misszió vár rájuk az évben, mielőtt ősszel nyugdíjba vonulnának

Ez áll fenn, míg a NASA-nak nincs szüksége több hónapra a fennmaradt missziókhoz, vagy Barack Obama elnök nem dönt az űrsikló-programot meghosszabbításáról, hogy a derengő hiátust kitöltsék az amerikai emberi űrrepülésben. Bár a NASA számára a végső útvonalat még nem döntötték el, az űrügynökség az űrsikló repülések közel 29 éve után fordulóponthoz érkezett.

A legutolsó űrsikló-küldetés az STS-133 misszió lesz a Discovery-vel a Nemzetközi Űrállomásra, mely a tervek szerint 2010 szeptemberében indul. A kilövés a 134. űrsikló-utazás a flotta 1981-es debütálása óta. Az űrsiklók lenyűgöző sikereket és kudarcokat értek el évtizedes történelmükben a Columbia STS-1 1981. április 12-i debütálása óta. Két űrsiklóban – Challenger és Columbia – tizennégy űrhajós lelte halálát balesetekben. 

(Fotó: NASA/Bill Ingalls)

Az űrsikló – hivatalosan a NASA űr- szállítórendszere (STS: Space Transportation System) – volt az első, többször használatos űrhajó. Raktérrel felszerelt űrhajó, mely legénység és hasznos teher szállítására alkalmas. Űrbe juttatását szeparált újrahasznosítható, szilárd hajtóanyagú segédrakéta végzi, valamint egy eldobható, narancs színű, külső üzemanyagtartály, mely fő hajtóművéhez szolgáltatja a lehűtött folyékony üzemanyagot. 

Ám az űrsikló-flotta nem érte el minden célját. Eredetileg a NASA azért hozta létre, hogy gyakori és olcsó űrutazásokat kivitelezhessen majdnem repülőgépnek megfelelő ütemtervvel. A szakemberek szerint a cél az volt, hogy olcsó, rutin alkalmazású és biztonságos gép legyen. De sosem lett belőle rutinszerű felszállás és olcsó mulatság. Az űrsikló biztonsági minősítése is megfelelő volt, de még sem teljesen. Szakértők szerint kockázatosabb volt vele repülni, mint amit egy embereket szállító járműnél elvárnának. Mindennek ellenére nagyon sok mindent vitt véghez, többek között a világ legismertebb és legkedveltebb obszervatóriumának, a Hubble Űrteleszkópnak felvitelét és számos szervizelését. Emellett létfontosságú szerepet játszott a Nemzetközi Űrállomás építésében.

(Fotó: NASA TV) 

Természetesen az űrsikló örökségének felejthetetlen részét képezik a tragikus balesetek is. 1986. január 28-án a világ döbbenten figyelte, ahogy a Challenger űrsikó és hétfős legénysége nem sokkal kilövés után egy robbanásban megsemmisül. 2003. február elsején a Columbiát és hétfős legénységét érte katasztrófa, mikor missziójuk során visszatértek az atmoszférába. Az egyes katasztrófák után a NASA szünetet tartott, hogy kivizsgálhassa a meghibásodásokat, aztán képes volt az űrsikló-program átszervezésére és új életre keltésére.  

Amennyiben a jelenlegi ütemterv marad porondon, 2010-ben az utolsó öt űrsikló-kilövésre kerül sor. Ezen sok misszió felbocsátása nagy kihívás, de olyan, amit a NASA korábban már kivitelezett. Az űrügynökség 2009-ben is öt űrsiklót küldött fel. A legtöbb űrsikló küldetés egy év alatt kilenc volt, melyre 1985-ben került sor.

(Fotó: NASA TV)

 Ezen utolsó űrsikló-küldetések a tervek szerint a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) indulnak majd, hogy felszállítsák a végső helyiségeket és kísérleteket, emellett tartalék alkatrészeket hagyjanak fenn az ISS-en. A siklók nyugdíjazása után, az orosz Szojuz űrhajó lesz az egyetlen olyan űreszköz, mely emberek szállítására képes az ISS-re. A NASA elmondása szerint azt tervezi, hogy az űrsiklót helyettesítő Ares I rakétát és az Orion legénységi modult 2015-re elkészíti.

Független szakértők szerint azonban valószínű, inkább később, valamikor 2017 körül kerülhet sor arra, hogy az új űrhajó készen álljon az emberek szállítására. A NASA terveit átvizsgáló független bizottság tavaly azt mondta, hogy a kereskedelmileg kifejlesztett űrhajók talán segíthetnének az amerikai emberes űrrepülésben tátongó hiátus kitöltésére. Míg a jövő egyelőre bizonytalan, a 2010-es év a NASA számára igencsak eseménydús lesz, és az űrsikló-korszak végét is jelentheti.