Tárki: a kórházi orvosoknak szinte mindenki ad hálapénzt

A felmérésből kiderül az emberek negyven százaléka szerint a hálapénz nem tekinthető megvesztegetésnek, nem minősül korrupciónak

Minden negyedik felnőtt ad hálapénzt háziorvosának, míg a kórházi orvosoknak tízből nyolcan-kilencen - tájékoztatta az MTI-t a Tárki kutatásának eredményéről csütörtökön. A felmérés szerint az emberek negyven százaléka szerint a hálapénz nem tekinthető megvesztegetésnek, nem minősül korrupciónak.

Októberben a megkérdezettek 24 százaléka mondta, hogy szokott hálapénzt adni háziorvosának, vagyis sem a 2007-es (25 százalék), sem a 2003-as helyzethez képest (21 százalék) nem történt jelentős változás.

A Tárki közleménye szerint a hálapénz önfenntartó erejére jellemző, hogy noha elterjedtsége - a gyerekgyógyász kivételével - a korábbi évek gyakorlatához képest tovább csökkent, a lakosság tapasztalata szerint az emberek túlnyomó többsége ma is ad a kórházban a szülésznek, illetve a sebésznek hálapénzt, s alig kisebb a hálapénzt adók aránya a kórházi gyerek- és belgyógyászok esetében. Nem változott 2007-hez képest az sem, ahogyan az emberek a hálapénz és a korrupció viszonyáról ítélkeznek. Mindkét időpontban az emberek 40 százaléka szerint a hálapénz nem tekinthető megvesztegetésnek, 2007-ben 30 százalékuk (2009-ben 33 százalékuk) vélte úgy, hogy a hálapénz a korrupció egy formája.

A Tárki kutatása szerint a háziorvosnak a fizetőképes és a betegségre legesélyesebb társadalmi csoportok adnak az átlagosnál nagyobb arányban hálapénzt: a budapestiek és az egyetemi végzettségűek 33-33 százaléka, a vállalkozók 34 százaléka, és a 61 év felettiek 31 százaléka.