Híradó - Több mint internet!

Zöld rovat > Természetvédelem 

Az óriás vidra, a barátfóka, a rozmár, a pápaszemes medve, az óriás panda és a vörös macskamedve, valamint a furcsa kinézetű fossza is azon ragadozók között van, melyeknek védelemre van szükségük

Legalábbis azon eddigi legrészletesebb vizsgálat szerint, mely a ragadozók és kapcsolatuk evolúciós történelmét vizsgálta. A vizsgálat 222 ragadozó fajt vett górcső alá, beleértve a nagymacskákat, farkasokat, medvéket, fókákat, vidrákat és rokonaikat. Kiderült, hogy néhány faj annyira egyedi, hogy speciális erőfeszítésekre van szükség túlélésük biztosításához. A kutatás részletei a Molecular Phylogenetics and Evolution folyóiratban jelentek meg.  

A ragadozók népszerűsége és a rajtuk végzett vizsgálatok nagy része ellenére, a kutatók még mindig nem tudják pontosan, hogyan is fejlődtek ki, és a modern fajok milyen kapcsolatban állnak egymással. „Számos kérdés van, melyekre még válaszolni kell” – mondja Ingi Agnarsson professzor, a vizsgálat vezetője. Például nem ismerik a kapcsolatokat a macskaalkatú családok között. „ Még a nagymacskák – oroszlán, tigris, leopárd stb. – kapcsolatairól is nagyon keveset tudunk”. Ugyanez igaz a kutyaalkatú fajokra – mint a rókákra, mosómedvékre, afrikai és ázsiai vadkutyákra és farkasokra -, a kutatók emellett azzal is küszködnek, hogy felderítsék, a medvék milyen viszonyban állnak egymással és más ragadozókkal.

Egyedi problémát jelent annak kiderítésre, hogy melyik állat áll legközelebbi rokonságban a vörös macskamedvével. Ezen kérdések nagy része megválaszolása érdekében. Agnarsson és Laura May-Collado, valamint Dr. Matjaz Kuntner létrehozták az összes ragadozót felölelő, első evolúciós fát. Mindezt a tudomány szerint létező 270 fajból 222 élő ragadozó-, 17 alfaj vizsgálata alapján alkották meg. Ez azt jelenti, hogy a kutatók ellenőrizhetik a kapcsolatokat az összes élő ragadozó 82 százaléka között, mely jóval több azon 28-nál, amit a korábban legátfogóbb vizsgálat nyújtott. A felmérés négy kihalt fajt – mint a kardfogú macska és az óriás, rövidfejű medve -  is felölel.  

A kutatók a citokróm b gén szekvenciáinak összehasonlításával, és a fajokra jellemző variációinak ellenőrzésével vizsgálták, a ragadozók hogyan viszonyulnak egymáshoz. Agnarsson szerint a használt gén szokatlanul megbízható. Ezt más, ugyanezen gént alkalmazó, evolúciós vizsgálatokból tudták, valamint mivel saját eredményeik is egybecsentek a korábbi kutatással. Az új felmérés alátámasztja, hogy a ragadozók két fő evolúciós csoportra oszlanak, a kutyaalkatúakra (Caniformia) és a macskaalkatúakra (Feliformia). Azonban jó néhány meglepetés (összetévesztett ragadozók) is kiderült, melyet a kutatók szerint tovább kell vizsgálni.

Amellett, hogy a ragadozók közötti kapcsolatokat mutatja, a vizsgálat lehetővé tette, hogy a csapat azonosítsa a szokatlanul egyedi fajokat. Az egyedülálló ragadozók között van a barátfóka, az óriás vidra, a tengeri vidra, az óriás panda és a vörös macskamedve, a pápaszemes medve, a libériai mongúz, a vidracibet, a pálmacibet (Chrotagale owstoni), a madagaszkári fossza – mely úgy néz ki, mint egy kutya, mely fára mászik-, valamint a délkelet-ázsiai binturong (Arctictis binturong). A csapat kutatása alátámasztja a jelenleg is zajló erőfeszítéseket, melyek olyan állatok védelmét célozzák, mint a barátfóka és az óriás panda.  

A felmérés azt is sugallja, több vizsgálatra van még szükség ahhoz, hogy a többi ragadozó jövőjét – mint az óriás vidra, a fossza és a rozmár – biztosítani tudják. Agnarsson szerint a vizsgálat azt mutatja, jobb, ha odafigyelünk mi is zajlik a rozmárpopulációkban. „Ez a faj evolúciós szempontból rendkívül egyedi, rengeteg evolúciós történelmet foglal magába, melyen más fajjal nem osztozik. Így a biodiverzitás szempontjából rendkívül fontos”. A rozmárt nemrégiben „legkevésbé aggasztó helyzetűnek” ítélte a Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség (IUCN), ami azt sugallja, hogy a faj nincs közvetlen veszélyben. „Most viszont már nem vagyunk benne biztosak, hogy a faj biztonságban van. Eredményeink azt sugallják, hogy harcolnunk kell védelméért”. 

Egy külön, de hasonló vizsgálatban, a Londoni Zoológiai Társaság elindította az EDGE of Existence – Evolúciós szempontból Egyedi és Globálisan Veszélyeztetett) programot, mely kiemeli azon állatfajokat, melyeknek a ragadozók mellett bizonytalan a védelmi státusza. Ezen a listán, a világ legritkább állatfajaiból száz képviselteti magát, beleértve a kínai óriás szalamandrát, a kétpúpú tevét, és a kék bálnát.