Saját bőrét vágja fel egy gőtefaj "rejtett fegyvere"

Egy új vizsgálat szerint, a spanyol bordás gőte éles bordacsontjaival átvágja saját bőrét, hogy védelmet jelentő tüskéket hozzon létre

A kutatók azt már tudták, a kétéltű faj úgy reagál a veszélyhelyzetekre, hogy bordacsontjait kilöki, melyeket aztán a bőr által kiválasztott, mérgező váladékkal von be. Azonban keveset tudtak arról, hogyan is működik a furcsa adaptáció. Úgy hitték, hogy a gőte egyszerűen összehúzza testét, ezzel arra kényszeríti a bordák végét, hogy a bőrben lévő, speciális lyukakon keresztül kitüremkedjenek.  

Egon Heiss bécsi kutató és osztrák csapata most kimutatta, hogy a gőte valójában előrefelé forgatja bordáit, mígnem azok szigonyhoz hasonlóan éles teteje áthatol az állat bőrében lévő dudorokon. „A jelenséget nagyon régen ismerjük, ám ez az első alkalom, hogy részletes tanulmány készült a bordák mozgásáról” – mondja Tim Halliday brit biológus. 

Számos állatfajról ismeretes, hogy csontos kinövésekkel rendelkezik, melyek tüskékként funkcionálnak. Ám egyedül a spanyol bordás gőte és néhány szalamandra rokona képes saját bordáit rejtett fegyverként elfordítani. Annak kiderítésére, hogyan is viszi mindezt véghez a kétéltű, Heiss csapata ragadozó támadást szimulált úgy, hogy a gőtéket pamutgombolyagokkal érintették egészen addig, míg az állatok védekező helyzetbe nem álltak.

 A röntgen és CT felvételek felfedték, hogy a „tüskék” kifelé irányulón mozgásának kulcsfontosságú eleme a bordaforgatás. A vizsgálat nem talált állandó pórusokat vagy nyílásokat az állat bőrében, ami azt jelenti, hogy a gőték a tüskék minden egyes bevetésekor saját testüket szúrják át. Ám a védekezés előnyei ellensúlyozzák az öncsonkításos sérülésekből eredő kockázatokat, és a gőték igen gyorsan regenerálódnak – írják a kutatók a Journal of Zoology tudományos folyóiratban.    

„A gőtékről és a kétéltűekről általánosságban ismeretes, hogy kivételes képességük van bőrük regenerálására” – mondja Heiss.   Minden egyes borda kívülre került részét kollagén rostok veszik körbe. Ezt a proteint az embereknél égések után a bőrregeneráció elősegítésére használják. Ez azt sugallja, hogy jelenlétük a gőte bordáin felgyorsíthatja a gyógyulást – mondják a kutatók.     Emellett az igen erős immunrendszer a jelek szerint megakadályozza, hogy a gőte sebei elfertőződjenek. „Úgy tűnik, ha meg is sérül az állat, a sérülés mértéke elenyésző és nincsenek költségei” – mondja Halliday.  

Az új vizsgálat emellett némi támpontot is nyújt azzal kapcsolatban, hogyan fejlődhettek ki a szokatlan védelmi adaptációk. A gőte hosszú bordái rugalmas, kétfejű ízülettel illeszkednek a gerincoszlophoz, mely lehetővé teszi, hogy a bordák előre forduljanak. Más szalamandrák hasonló ízülettel rendelkeznek, és bordaketrecüket kisebb mértékben ki tudják tágítani, amikor fenyegetve érzik magukat. Ezzel megnő testméretük, mely a tudomány szerint elijeszti a támadó ragadozókat. Az ilyen egyszerű „mellkas felfújás” vezethetett a spanyol bordás gőte rugóskésszerű bordaketrecének kifejlődéséhez – mondja Heiss.