Az alvilág is a romagyilkosokat kereste! Íme a 13 hónapig tartó nyomozás részletei
Forrás: hirado.hu/MTI |
2009. augusztus 25. kedd 13:33 |
A gyanúsítottak közül hárman vallomást tettek, egy azonban megtagadta a vallomástételt
Egyezik a helyszínen hagyott DNS-minta és a gyanúsítottak DNS-mintája - jelentette be Házi István az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatója a romák elleni támadások ügyében tartott sajtótájékoztatón.
Romagyilkosságok: egyezik a helyszínen hagyott DNS-minta a gyanúsítottakéval
Kifejtette: hat sörétes és golyós fegyvert, továbbá állványos céltávcsöves és egyéb fegyvereket, több mint 140 lőszert és alkatrészeket, tartozékokat foglaltak le. Típusuk, kaliberük alapján ezek akár a gyilkosságoknál használtak is lehetnek - tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy a szakértői vizsgálatok ez ügyben még tartanak. Lefoglaltak még térképeket és térképszelvényeket is, amelyeken a korábbi támadások voltak bejelölve, valamint egyéb helyszínek - közölte Petőfi Attila.
Ugyancsak újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, mivel még a gyanúsítottakkal sem közölték, hogy miért és hogyan jutottak el a debreceni szórakozóhelyig, a nyilvánosság előtt sem árulják el ezt el egyelőre. Azt azonban elmondta, a nyomozók tudták, hogy az elfogás hajnalán az elkövetői kör és a barátaik egy helyen lesznek jelen, ezért ez az időpont tűnt a legideálisabbnak a rajtaütéshez.
Egyes szakértői vélemények szerint meg kellett volna várniuk a rendőröknek a következő támadást, de végül a rendőri vezetés azért döntött a 21-i időpont mellett, mert nem kockáztathattak emberéleteket egy ilyen rajtaütésen, ahol esetlegesen tűzharc alakulhatott volna ki.
Menekülőút volt az autópálya
Petőfi Attila az elmúlt 13 hónap nyomozásával kapcsolatban azt mondta: rendszertelenül, 18-103 nappal követték egymást a támadások, melyek időpontjai zömmel éjfél és hajnali kettő óra közé estek. Hozzátette: mindig az autópályákhoz közeli, a sztrádáktól 20-25 kilométerre fekvő kis települések szélső házait érintették a bűncselekmények és valamennyi sértett roma származású. Elmondta azt is, hogy eleinte három-négytagú csoportra gyanakodtak, a nagycsécsi kettős gyilkosságot követően azonban ez a szám egy-két fősre csökkent.
Az NNI vezetője kifejtette: több mint 300 bejelentés érkezett a rendőrségre, amelyeket 80 százalékban dolgoztak fel eddig. Ettől függetlenül a nyomozók több vonalat párhuzamosan ellenőriztek a legelső támadás óta folyamatosan. A helyszínek esetében azt mondta, rendőrök tucatjai "szállták meg" a településeket és több ezer embert hallgattak ki, és volt olyan település is, ahol szinte minden lakossal beszéltek, valamint ellenőrizték a környéken fellelhető kamerák felvételeit is.
A fegyverekről szólva azt mondta: először a legális fegyvertartókat ellenőrizték, a vadászokat, majd az illegális fegyverhasználattal kapcsolatba hozható csoportok ellenőrzését kezdték meg, a hatástalanított fegyverek átalakítóit, orvvadászokat. Több mint négymillió híváslista adatát ellenőrizték, és több ezer emberrel beszéltek, akik a támadások időpontjában a helyszínek közelében telefonon beszéltek, különösen a nagycsécsi, alsózsolcai bűncselekmények idején. Érdekességként elmondta, hogy egész Miskolc kétszer kétheti hívásadatát átnézték. Szintén a nyomozás elemeként említette, hogy másfélmillió gépkocsi adatait összesítették.
Hangsúlyozta: ez az elemző munka vezetett eredményre, a gyanúsítottak elfogásához, miután augusztus második felére néhány ember látókörébe került.
A gyanúsítottakról szólva azt mondta: 28-42 év közöttiek, cukrász, katona és hangtechnikus foglalkozásúak. Hozzátette: állandó vagy alkalmi munkavállalók, akik debreceni, illetve környékbeli lakosok. A gyanúsítottak közül hárman vallomást tettek, egy azonban megtagadta a vallomástételt. A vallomások tartalmát Petőfi Attila nem árulta el, így arról sem beszélt, hogy a gyanúsítottak kifejtették-e tettük indítékát. (A gyanúsítottak védői ugyanakkor korábban arról beszéltek, hogy védenceik nem ismerték el részvételüket a bűncselekményekben.)
A rendőrség feltételezése szerint rasszista indítékú támadásokról van szó, de ez a tény csak akkor válik bizonyossá, ha a gyanúsítottak maguk is bevallják - mutatott rá a dandártábornok.
Házi István, az ORFK bűnügyi főigazgatója
sikertörténetnek nevezte a felderítést, amelynek - mint mondta - a végéhez értek. A vezérőrnagy köszönetet mondott a nyomozásban részt vevő rendőröknek, különösen a 120 fős nyomozócsoportnak, továbbá a nemzetbiztonsági szakszolgálatoknak, az adatszolgáltatóknak, a szakértőknek és az állampolgároknak, akik részinformációkkal segítették behatárolni a csoportot.
A bűnügyi főigazgató szalmakazal-effektusnak nevezte a gyanúsítottak kézre kerítését, vagyis ahhoz hasonlította a gyanúsítottak megtalálását, mintha egy tűt kellett volna megtalálniuk egy szénakazalban. Kitért arra, hogy az ország minden részén dolgoztak a nyomozók, a munkába a vidéki rendőrkapitányságok is beszálltak. Hangsúlyozta: a rendőrség önálló nyomozati munkájának eredményeként lettek meg az elkövetők.
Tavaly július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, valamint idén február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön és augusztus 3-ára virradóra Kislétán. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy ember halt meg, a Nagycsécsen elkövetettben ketten, Tatárszentgyörgyön szintén ketten vesztették életüket.
Az egyik elkövető sógora rendőr
Nemcsak a sógora rendőr a romák elleni támadássorozat egyik gyanúsítottjának, a testvére is a rendőrségen dolgozott, egy Hajdú-Bihar megyei rendőrkapitány titkárnőjeként - erősítette meg az MTI információját egy neve elhallgatását kérő rendőrségi forrás.
Az MTI informátora szerint a nő jelenleg szülési szabadságon van. Férje, a gyanúsított sógora ugyancsak a rendőrség munkatársa, ő a hivatásos állomány tagja. A romák elleni támadások ügyében kedden tartott sajtótájékoztatón az MTI kérdésére a rendőri vezetők is megerősítették, hogy az egyik előzetes letartóztatásba került gyanúsított sógora ma is aktívan szolgáló rendőr. Az NNI és a társszervek vizsgálják a rokon esetleges szerepét.
Az MTI információja szerint az egyik gyanúsított, Cs. I., aki korábban szerződéses katonaként két cikluson keresztül is szolgált a koszovói KFOR-misszióban, szoros kapcsolatban áll sógorával, aki Hajdúhadházon ma is aktív rendőr.
Az MTI rendőri forrásból korábban úgy értesült, hogy a nyomozók feltételezése szerint Cs. I. szerezte be a bűncselekményeknél használt lőfegyvereket. A vasárnapi előzetes letartóztatásról szóló bírósági döntés után az egyik gyanúsított kirendelt védője az MTI-nek azt mondta, Cs.I. az egyedüli a romák elleni támadásokkal kapcsolatban elfogott négy férfi közül, aki nem fellebbezett az előzetes letartóztatás ellen, tudomásul vette a kényszerintézkedés elrendelését, de tagadja részvételét a hat halálos áldozatot követelő bűncselekmény-sorozatban.
Az alvilág is beszállt a felderítésbe
Házi István vezérőrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatója a sajtótájékoztatón azt mondta, az alvilág is megmozdult a bűncselekmények felderítéséért, "feldobtak olyan személyeket", akik egyéb bűncselekmény elkövetésével gyanúsíthatók, például lőfegyverrel visszaéléssel, és úgy ítélték meg, hogy esetleg ezek az emberek követették el a romák elleni támadásokat.
Kérdésre válaszolva megemlítette, hogy komoly előéleti és életvitel-vizsgálatot folytatnak minden gyanúsítottnál, hogy kiderítsék, álltak-e szélsőséges szervezetekkel kapcsolatban.
Sajtóhírek szerint az egyik gyanúsított a bíróság által feloszlatott Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség nevű szélsőjobboldali szervezet tagja volt. A szervezet vezetőjét és egyik tagját a bíróság börtönbüntetésre ítélte, mert 1995. január 6-án a debreceni zsinagógában felgyújtották a tóratekercsek őrzésére szolgáló szekrényt, és több nagy értékű tóra elégett.