Szinesztézia a Mátrában

Az Augusztus első teljes hétvégéjén, a mátrafüredi Sástó mellett megrendezett Fekete Zaj fesztivál több szempontból is kilógott az évről-évre egyre sűrűbb hazai nyári fesztiválok sorából.

Elsősorban azért, mert míg a legtöbb helyen a fesztiválról-fesztiválra járó zenekarok szinte már hakniba hajló fellépései viszik a prímet, addig itt főleg olyan zenekarok tették ki a háromnapos rendezvény gerincét, melyek nem ebbe az állandóan „fesztiválozó”, vagy legalábbis nem az ennyit fesztiválozó vonulatba tartoznak. A Fekete Zaj fellépői között néhány igazán különleges visszatérővel is találkozhattunk. Ennek bizonyítására épp elég megemlíteni a Kortársak, a Land Of Charon, a Scivias, vagy a legtöbbek által várt VHK utód Vágtázó Életerő itteni fellépését.

Természetesen az említett eltérés már magának e rendezvénynek a létrejöttéből is szinte törvényszerűen adódott, hiszen a Fekete Zaj kimondva-kimondatlanul, de mégiscsak a szép emlékű, ecsegfalvi Nightbreed fesztiválok szellemi örököse, s mint ilyen, elsősorban a sötétebb tónusú zenék kedvelőinek szólt. Ez egyébként markánsan tükröződött a közönség összetételén. Szép számmal lehetett olyan arcokkal találkozni, akik már a klasszikus „platós” Nightbreed heppeningeken is tiszteletüket tették. A Fekete Zaj tehát amellett, hogy stílusilag tematikus és máshol nem nagyon látható együtteseket vonultatott fel, e régi ismeretségek okán meglehetősen családiasra sikerült.

Azt pedig különös, elégedett örömmel nyugtáztam, hogy sokunk  így a harminc közelében vagy már épp túl rajta még mindig ugyanazzal a lendülettel és lelkesedéssel tud részt venni egy-egy ilyen rendezvényen, mint egy évtizeddel ezelőtt; és néha már nosztalgiázva ugyan, de képes visszacsempészni és elevenné tenni valamit az egy évtizeddel korábbi hangulatokból, érzésekből, emlékekből. Azokból az emlékekből, melyekhez természetesen néhány már akkor is és még most is létező zenekar munkássága is elválaszthatatlanul, szorosan kapcsolódik.

Az első, csütörtöki napot – ahogy mondani szokás – egyéb elfoglaltság miatt ki kellett hagynom, amit különösen azért sajnáltam, mert a román Negura Bunget egy olyan zenekar, amit épp az első Nightbreed alkalmávalen láttam először élőben. Akkor kellemes benyomásokat szereztem róluk, ezért érdekelt volna, hogy hová fejlődtek azóta. Sajnos ez most kimaradt, de a második napnak egy túl kellemesnek ugyan nem nevezhető, de elviselhető buszozás után, már aktív résztvevője lehettem.

Nem tudom, hogy a kellemes környezetben fekvő kempingnek vagy az ismerősök, barátok társaságában töltött időnek, esetleg egy mélyen tisztelt tokaji bortermelő munkájának köszönhetően, de a nagyszínpadon fellépő békéscsabai The Moon And The Nightspirit koncertjére már kifejezetten jó hangulatban érkeztem. Az általam szintén kedvelt Evensong romjain alakult formáció lassan már nagyobb nemzetközi sikereket ér el, mint a doom-death, majd gótikus, végül progresszív metálba hajló egykori anyabanda.

A portugál kiadónál dolgozó, és gyakrabban inkább Európa nyugati felén fellépő és sikeres zenekart itt végre élőben is meghallgathattam. Lágy, akusztikus, egyszerre népies és egyszerre meseszerű zenéjük a kedvelt kategóriába tartozott mindig is nálam, ám biztos voltam benne, hogy csak élőben ismerhetem meg zenéjük valódi arcát. Erre e nyílt színi, szabad ég alatti koncerthelyszínnél keresve se találhattam volna alkalmasabbat.

Szerencsére a zenekar sem okozott csalódást. A hegedűvel, szintetizátorral, gitárral, dobokkal és énekkel előadott szerzemények egy jóleső, kissé a gyermekkor ártatlan hangulatát idézik és csupa pozitív energiát közvetítenek, ám mégis valamiféle ősi, őstermészeti, néhol vad és zabolázatlan formában. A csengő, tiszta női ének, a fülbarát, dúdolható dallamok és a hegedű utánozhatatlan hangja adják a kellemes érzést, melyet a mélyről feltörő, erőteljes, néhol nyers férfiének és az intenzív dobolás ellenpontoznak. Kompozícióikban az ősmagyar hagyomány témái ötvöződnek népi elemekkel.  Méltóképp' vezették fel a mindenki által legjobban várt zenei legendát a újjáalakulás óta Vágtázó Életerőnek hívott VHK-t.

A beszámoló folytatódik, kérjük lapozzon!