Rémdráma

A június 25-én elhunyt Michael Joseph Jackson augusztus 29-én ünnepelné 51. születésnapját. Beszéltek róla szuperlatívuszokban, pocskondiázták keresetlen szavakkal, de mint jelenség kétségtelenül korszakosnak mondható.

Bizonyos vagyok abban, hogy még a két alkalommal – előbb 1993-ban a 13 éves Jordan Chandler, majd tíz évvel később, a hasonkorú Gavin Arvizo kapcsán –  rendőrségi gyanúként felmerült, de az igazságszolgáltatás által hivatalosan soha nem bizonyított kiskorúak szexuális zaklatása kapcsán kitört botrányok okozta nemzetközi médiahecc sem tud elhomályosítani néhány személyéhez fűződő, megkérdőjelezhetetlen jelentőségű tényt.

Nem a talán soha túl nem szárnyalható Guiness-rekordokat eredményező hanglemez- és koncertjegy eladási, rádiós és on-line statisztikákra, a rajongók világszerte szűnni nem akaró lankadatlan lelkesedésére, a földgolyó számos pontján végzett önzetlen jótékonykodásra, a megszámlálhatatlan plasztikai beavatkozásra, vagy a Neverland álomberuházásba ölt dollármilliókra és a féktelen költekezés folytán hátrahagyott kötelezettségekre gondolok.

Még csak nem is a család, a barátok, valamint a szűkebben és tágabban értelmezett szakma és a velük együttérző közönség által elhullajtott tankhajónyi mennyiségű könnycseppre. Mindez tény, miképpen az is, hogy kitörölhetetlen nyomokat hagyott a  popzene kedvelőinek lelkében, a legújabb kori kultúrtörténetben és a természetben egyaránt.

Ideje, hogy végre kiderüljön, mire is gondolok. Egész pontosan a '82 november 30-án, a karácsonyi lemezpiacot tengeren innen és túl letaroló, szólókarrierje hatodik stúdióalbumaként megjelenő Thriller című album címadó szerzeményére.

A cikk itt nem ér véget, kérjük lapozzon a következő oldalra!