Nem fogyatékosság a jelnyelv használata
Írta: hirado.hu/MTI |
2009. július 31. péntek 15:18 |
A kormány álláspontja szerint a nyelvi kisebbséghez kell sorolni azokat a hallássérülteket, akik jelnyelv segítségével kommunikálnak
A kormány által elfogadott törvényjavaslat szerint a jelnyelvet használó hallássérültek nyelvi kisebbségnek számítanak elsősorban, és nem fogyatékossági csoportnak - közölte Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára.
A kormány szerdán fogadta el és pénteken nyújtja be az Országgyűlés elé a törvényjavaslatot, szeptember 14-én pedig akár ennek a megtárgyalásával is kezdhetik a képviselők a munkát.
A javaslat célja a hallássérült - siket és nagyothalló -, valamint a siketvak emberek életminőségének javítása, társadalmi esélyegyenlőségének növelése és a közszolgáltatásokhoz való, a törvény által is előírt egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítása.
Siketek a főiskolán, egyetemen
Korózs Lajos fontosnak nevezte ezen kívül azt is, hogy javuljon a hallássérült tanulók alap- és középfokú oktatása, valamint emelkedjen a felsőoktatási intézményekbe bekerülő hallássérültek - jelenleg mindössze 0,25 százalékos - aránya, és így javuljon munkaerő-piaci szerepvállalásuk is.
2017-től oktatnák általános iskolában a jelnyelvet
A tervezett törvény a magyar jelnyelvet önálló nyelvként ismeri el. Pozitív példaként hozta fel Szlovéniát, ahol nemcsak a szlovén, hanem - tekintettel a Muravidéken lakó magyarokra - a magyar jelnyelvet is hivatalos nyelvként ismerték el. Magyarországon a törvényjavaslat szerint a jelnyelv elsajátítására már az általános iskola megkezdésétől lehetőségük lesz a tanulóknak 2017. szeptember 1-től, akkorra kialakítják a jelnyelv szakos tanárok képzését.
A gyermekek szülei szabadon választhatnak majd a tervezet szerint a bevezetni kívánt kétnyelvű és a hagyományos auditív-verbális (egynyelvű, hangzó beszéden alapuló) oktatási módszer között - közölte Korózs Lajos.