Híradó - Több mint internet!

Panoráma > Külföldi hírek 

Az egykori belga politikus lezuhant egy létráról; Karel Van Miert a 90-es években sorra akaszkodott össze cégóriásokkal az unió versenypolitikai biztosaként

Meghalt az egykori nagyhatalmú EU-biztos, Karel Van Miert, a flamand szocialisták egyik vezetője. A politikus a 90-es években az Európai Bizottság tagjaként az egyik legbefolyásosabb tárcáért, a versenypolitikáért volt felelős.

Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso keddi közleményében meggyőződéses és elkötelezett európaiként méltatta a 67 esztendős korában elhunyt politikust, aki nemcsak az európai integrációt viselte szívén, de a szociális értékeket is következetesen képviselte.

Egy kilencgyermekes flamand parasztcsalád sarjaként maga is gazdálkodó akart lenni, ám pályája más irányt vett. Több szakmát is kitanult, mielőtt diplomácia szakon elvégezte az egyetemet. Innen egyenes út vezetett a politikusi és szakpolitikai pályára: gyakornokként kezdte az Európai Bizottságban, majd több vezető kabinetjében is megfordult, és hamar nevet szerzett magának a belga (flamand) szocialisták között is.

1979-ben az Európai Parlament képviselőjévé választották, majd 1989-től hazáját képviselhette az Európai Bizottságban. Előbb a közlekedéspolitikáért, majd 1994-től az európai versenypolitikáért felelt. Különösen utóbbiban tűnt ki, amikor felvette a harcot különféle nagyhatalmú lobbicsoportokkal. 

A tisztességes verseny elveit követte, amikor szembeszállt a német Kirch és Bertelsmann médiakonszernek tervével, amely korlátozta volna a fizetős televíziók piacát. Később sikerült elérnie, hogy az amerikai McDonnell Douglas és Boeing cégek fúziója az európai játékszabályok tiszteletben tartásával történjen meg. A flamand versenypolitikai biztos volt az is, aki azzal vádolta a Forma 1-es autóverseny tulajdonosait, hogy visszaélnek monopolhelyzetükkel.

Van Miert gazdag élete ostoba módon ért véget: belga sajtóhírek szerint hétfőn, gyümölcsösében lezuhant egy létráról. Egyszer Európa kertészeként emlegették: másfél hektáron mintegy 200 gyümölcsfát termesztett. Szívesen kísérletezett a legritkább, már elfelejtett fajtákkal. Politikai öröksége mellett ezek is fennmaradnak.