Wardruna: Runaljod - Gap Var Ginnunga

A kecses viking hajó kimérten, fáradtan mozog a tajtékzó tengeren. Nála talán csak a komótosan evező harcosok tűnnek fáradtabbnak. Bizony fáradtak, elcsigázottak a hajóban ülők, mert útjuk nem úgy végződött, ahogy azt korábban remélték. Ritkán fordult elő velük ilyen, de most kudarcot vallottak. Csupán fele annyian eveznek most vissza az öreg, ám sziklaszilárd sárkányos hajóban, mint ahányat az otthon maradottak hazavárnak.

Akik megmaradtak most komoran, elmerengve néznek maguk elé, monoton ritmusban, szótlanul végzik kötelességüket. Az evezők ropognak, recsegnek kezeikben, miközben izmaik újra és újra megfeszülnek. Sejtik, hogy mit hibázhattak el. Legbelül érzik, tiszteletlenek voltak azokkal szemben, akikkel nem lett volna szabad. Nehéz hát a lelkük. Az ég, mintha elesett társaikat siratná, lassan, nagy cseppekben hullajtotta rájuk könnyeit.

Már nincsenek messze otthonuktól. Ismerős, a szürkületben is fenséges tengerszoros sziklái magasodnak föléjük. Nehéz szívvel irányítják hajójukat a hazát jelentő, szűk szoros felé, de lelkük mélyén már messze elől, otthon járnak. Bármily nagy teherrel is térnek vissza, mégiscsak ez az a föld, és ez az a táj, melyet mindennél jobban szeretnek.

A parton pislogó kis fénypontok egyre nagyobbra nőnek, ahogy közelednek hajójukkal a móló felé, melyen egy idős férfi áll, csendben, mozdulatlanul várva őket. A háta mögött, a távolabb lévő házakból, asszonyok és gyerekek indulnak el futva az épp kikötő hajó felé. Az idős férfi, miközben gyakorlott mozdulatokkal segít megkötni a hajókötelet a parton, halkan, ám határozottan ennyit mond a visszatérőknek:
- Figyelmeztettelek benneteket, hogy nem szabad kiengeszteletlenül hagyni az Isteneinket!

Runaljod – Gap Var Ginnunga címmel idén télen adta ki első albumát a norvég Wardruna.  A lemez, a bevezetőben felvillantott történelmi kort eleveníti meg, de természetesen nem az epika, hanem a zene nyelvén. Az 2007-ben alakult zenekar tagjait azoknak viszonylag könnyű bemutatni, akik otthonosan mozognak a norvég zenei életben, különösen black metal berkekben, a zenekar prominensei ugyanis a Gorgoroth-hoz köthetők.

A Wardruna létrehozója az a Kvitrafn (Einar Selvik), aki 2000 és 2004 között, a bergeni formációban dobolt, az egyik énekes pedig nem más, mint Gaahl, aki nem is oly régen még e banda frontembere volt. (Időközben, egy névhasználati perben született döntés okán, a Gorgoroth név használati joga visszakerült a korábban kirúgott gitároshoz, tehát így Gaahl és társai, bár a zenekar nem szűnt meg, nem játszhatnak a továbbiakban ezen a néven.) Ez a zenekar azonban, a tagokon és zene hangulati aspektusának bizonyos hasonlóságain kívül, egyéb vonatkozásban nem köthető a black metal műfajához.

A lemezen szereplő összes hangszeren egymaga játszó, valamint énekesként is megnyilvánuló Kvitrafn, saját elmondása szerint, egy olyan zenekart szeretett volna életre hívni, mely feleleveníti a letűnt viking idők szellemi és spirituális hagyatékát és visszahoz valamit ebből az északi műveltségből, bölcsességből. Ehhez felhasználta egyfelől a majdnem elfeledett galder és seidr néven ismeretes, mágikus gyakorlatok hagyományát, másfelől a különböző északi népek népzenéjét. A mágikus hagyományok felelevenítése persze elsősorban a koncepcióban és a szövegekben érhető tetten.

A Gap Var Ginnunga a rúnák témakörére felépített trilógia első tagja, melyen 8 rúna, a Hagal, a Bjarkan, a Thurs, a Jara, a Laukr, a Kauna, az Algir és a Dagr került feldolgozásra.

A lemezajánló folytatódik, kérjük lapozzon a következő oldalra!

1. oldal vége