Az FHB történetének legjobb éve volt a tavalyi

Az FHB Jelzálogbank 2008. évi eredményéből nem fizet osztalékot, a magyar számviteli beszámoló szerinti 6,8 milliárd forint mérleg szerinti nyereség az eredménytartalékot gyarapítja. Erről döntöttek a részvényesek a mai közgyűlésen. Az FHB 2007-re sem fizetett osztalékot, 2006-ra a névértékre vetítve 32 százalék volt az osztalék.

Spéder Zoltán, az igazgatóság elnöke a javaslatot azzal indokolta, hogy válságos időszakban fel kell készülni a rosszabb helyzetekre is.

A jelenlegi volatilis makro- és nemzetközi gazdasági helyzetet figyelembe véve akkor jár el helyesen a bank, ha a tőke erősítésére lépéseket tesz, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) is erre hívta fel a figyelmet - mondta. Hozzáfűzte: furcsa volna, ha bank, miközben tőkeemelésről dönt, osztalékot fizet.

 Gyuris Dániel vezérigazgató a tavalyi teljesítményt értékelve kiemelte, hogy az FHB eddigi legjobb eredményét érte el, adózás előtti nyeresége 38 százalékkal nőtt, miközben a bankszektoré átlagosan 11 százalékkal esett, s minden mutató javuló tendenciát mutat.

A pozitívumok között említette, hogy a csoport kereskedelmi bank tagja képes volt betétgyűjtéssel ellensúlyozni a tőkepiaci nehézségeket. A hitelkihelyezést az utolsó negyedévben szigorították, csak megfelelő tartalékkal rendelkező ügyfelekkel szerződnek. Az ügyfélmenedzselő program tavaly októberi bevezetése óta nem nőttek a fizetési késedelmek, a nem teljesülő hitelek aránya 3 százalék alatt van - mutatott rá.

Az eredményre ható tényezők közül kiemelte: az államilag támogatott hitelek erőteljes átárazódásának hatása több mint 5 milliárd forint, a bankjáradéké több mint 1 milliárd forint volt, az értékcsökkenés pedig több mint 60 százalékkal emelkedett a korábbi építkezések nyomán.

A részvényesi vagyon éves szinten 26 százalékkal gyarapodott, a bank tőkefedezettsége 13 százalék - hangsúlyozta. A részvényárfolyammal kapcsolatban megjegyezte, nem fundamentális okok állnak mögötte, hiszen az FHB eddigi legjobb évét zárta, tulajdonosi köre stabil, felfüggesztés szintű árfolyamváltozást nem szenvedtek el a papírok.

Az idei tervekről szólva Spéder Zoltán elmondta: a tervezés rendkívül megnehezült, nagymértékben változó feltételekhez kell alkalmazkodni, ezért gördülő tervezésre rendezkedtek be, negyedévente felülvizsgálják az éves tervet. Az igazgatóság, a bizonytalan piaci környezetet látva, számos lépést tett a forrásstruktúra diverzifikálása, a tőkestruktúra megerősítése érdekében. Továbbra is kiemelt feladat a likviditás, a kockázatkezelés, a hitelminőség és az eredmény szinten tartása - mondta.

Az FHB célja, hogy a fajlagos mutatók alapján a három legjobb bank között legyen - fűzte hozzá a vezérigazgató. A bankcsoport 2009. évi konszolidált eredményének el kell érnie legalább a tavalyit (a nemzetközi számviteli standardok szerint az FHB csoport 2008-ban 6,683 milliárd forint konszolidált adózott nyereséget ért el, 689,5 milliárd forint konszolidált mérlegfőösszeg mellett), konszolidált saját hitelállományának pedig a 2008. év végi szintet. Az utóbbiban kulcsszerepük lesz az állammal kötött megállapodásoknak (az állam 400 millió euró összegű kölcsönt nyújtott a banknak, és 30 milliárd forintos tőkeemelést hajt végre). A 14 százalékos törlesztési ütem ellensúlyozása nem kis feladat a jelenlegi körülmények között - mutatott rá.

További célkitűzés, hogy a költséghatékonysági mutató (CIR) ne haladja meg az 50 százalékot. A részvényesi vagyon a tervek szerint egy év alatt 20 százalékkal gyarapszik a kitűzött üzleti eredmény elérésének hatására. A bank abban bízik, hogy még az első félévben megoldást sikerül találni arra, hogy az ECB befogadja repózásra az FHB jelzálogleveleit.

Az állami lakástámogatások július 1-jétől tervezett felfüggesztésével kapcsolatban a vezérigazgató a közgyűlést követő sajtótájékoztatón úgy vélekedett, ezt alaposan újra kellene gondolni, mivel nem csupán financiális kérdésről van szó. Harmati László vezérigazgató-helyettes rámutatott: a döntés során a makro- és szociológiai kockázatok mellett az érdekelt iparágak konjunktúráját is figyelembe kellene venni, jelenleg például a kamattámogatott hitel az egyetlen termék, ami likviditást nyújt a lakásfejlesztésben érdekelt kis- és középvállalkozásoknak.