Emberszabásúak a falon - 2009 a gorilla éve

2009 a gorilla éve. Ezzel a címmel hirdet figyelemfelkeltő természetvédelmi kampányt az ENSZ több szervezete, illetve az Állatkertek és Akváriumok Világszövetsége is

A kampányhoz kapcsolódó, a gorillák világát bemutató fotókiállítás mától látogatható az Állatkertben. 2008 a béka esztendeje volt a világ természetvédelmében, 2009 pedig a gorilla éve. A természetvédelmi célú figyelemfelkeltő, szemléletformáló kampányt több neves szervezet hirdette meg, köztük az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP), az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), a Vándorló és Vadon Élő Állatfajok Védelméről Szóló Egyezmény Szervezete (CMS), a Emberszabásúak Túléléséért Partnerségi Program (GRASP) és az Állatkertek és Akváriumok Világszövetsége (WAZA).

Az utóbbi szervezet részvétele különösen fontos, hiszen az állatkertek világszerte több száz millió látogatót fogadnak, így ezeken az intézményeken keresztül rendkívül sok ember figyelme hívható fel a gorillák fennmaradását fenyegető veszélyekre.             A kampány keretében száznál több állatkert egyesíti erejét a gorillák védelme érdekében. Az év során a világ legjelentősebb, vezető állatkertjei öt kontinens 29 országában hívják fel a figyelmet a gorillák védelmének fontosságára, és segítséget nyújtanak abban is, hogy közvetve vagy közvetlenül anyagi és szakmai forrásokat nyissanak meg gorillák szabad természetben folyó védelméhez.  

(Fotó: Fővárosi Állat- és Növénykert)

A „Gorilla éve” kampányban a Fővárosi Állat- és Növénykert is részt vesz. Az Emberszabású Majmok Házában a mai naptól láthatók azok az információs felületek, amelyek a program részeként a gorillák természetvédelmi helyzetével, illetve a védelmükkel kapcsolatos tudnivalókkal ismertetik meg a nagyközönséget. Ugyancsak a kampányhoz kapcsolódik az a fotókiállítás, amelyet április elsejétől május 30-ig láthatnak a látogatók az állatkerti Barlangteremben. Az itt kiállított 32 felvétel a gorillák világába enged bepillantást a látogatók számára. A fotókat részben az Állatkert munkatársai, Bagosi Zoltán és Vidákovits István készítették, részben pedig olyan magyar és magyar származású, de külföldön élő természetfotósok – Buzás Balázs, Michael Seres és Zoltan Takacs – , akik hosszú évek óta érdeklődnek az emberszabású majmok iránt. A kiállítás naponta 11-től 15 óráig látogatható.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben egyébként 1989 óta élnek gorillák. A kifejlett tenyészpár, Liesel és Golo frigyéből született három kölyök közül a két legidősebb, Dango és Gorka már más állatkertek lakója. Ebobo, a legifjabb azonban jelenleg is Budapesten látható. Hármukon kívül még két fiatal, az elmúlt években érkezett nőstény, Iringa és N’Yaounda alkotja az ötfős csapatot.  

(Fotó: Fővárosi Állat- és Növénykert)  

A Fővárosi Állat- és Növénykert nemcsak bemutatja a gorillákat, hanem – az európai állatkertek regionális fajmengmentő tenyészprogramjának (EEP) kereti között – részt vesz a természetvédelmi célú szaporításban is. Eddig három kölyök született Budapesten, amelyek közül kettő már más állatkertekben látható. Az elmúlt években a gorillák budapesti férőhelyén több korszerűsítésre is sor került. A belső tér megnagyobbítása után tavaly készült el a gorillák új, tágas kifutója, amely – alapterületét tekintve – csaknem tízszerese a réginek.

A gorillák védelmét is segítette az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) 2000/2001-es „Bozóthús kampánya”, amelynek petíciójához 1,9 millió aláírást sikerült összegyűjteni. Ezzel a kampány Európa történetének egyik legnagyobb civil kezdeményezésévé vált. Az Európai Parlament Petíciós Bizottságához benyújtott dokumentumnak azóta konkrét eredménye is lett egy EU-s állásfoglalás formájában, amely elsősorban azért komoly fejlemény, mert a természetvédelmi problémák egy részét okozó fakitermelő cégek többsége Európában bejegyzett vállalkozás.  

(Fotó: Fővárosi Állat- és Növénykert)  

Az aláírásokat összegyűjtő mintegy 160 állatkert közül egyébként a hetedik legtöbbet – összesen 45.334-et - a Fővárosi Állat- és Növénykert gyűjtötte össze. A hazai állatkertek látogatóinak jóvoltából mindösszesen 111.388 magyar aláírás szerepel az íveken, ami azért is fontos, mivel ez volt az első alkalom, hogy egy uniós civil kezdeményezésben magyar állampolgárok is állást foglalhattak, még mielőtt Magyarország az EU tagja lett volna. 

A gorillavédelmi kampányhoz is kapcsolódóan két gyűjtőládát helyeztek el az Állatkertben a használt mobiltelefonoknak. Ezeket a készülékeket ugyanis vétek a szokásos háztartási hulladékkal kidobni: a mobiltelefonok egyes részei újrahasznosíthatók, más részük pedig veszélyes hulladéknak számít, ezért azokat szakszerűen ártalmatlanítani kell. A Főkapunál és az Emberszabású Majmok Házában elhelyezett gyűjtőládák erre nyújtanak megoldást, hiszen tartalmukat (az Állatkert, a Vodafone és a Reverse Logistics Group együttműködése keretében) újrahasznosítják. Ez is fontos lépés abba az irányba, hogy mindennapi életünk minden egyes apró mozzanatát igyekezzünk környezettudatosabbá tenni.