Réthy Margit: Metrikus mártírok

Alighanem a sör az oka mindennek

„A pint of beer please!” Ez a rövid mondat naponta sok ezerszer hangzik el London kocsmáiban, ahol elképzelni is nehéz, hogy egy adag gyanánt fél liter sört csapoljanak.
   

A korsó az pint, a pohár az a fél pint. Pont. Azaz 0, 568 liter, vagyis valamivel több, mint a kontinensen. És a britek ragaszkodnak ehhez, nem is a bő féldeci többlet, hanem a hagyomány okán. Hiszen miért is kellene az évszázadok óta bevált szokásokon változtatni? Literben mérni a sört, mondjuk a northallerton-i „The Fleece Pub” – ban, amely ma is egy XIV. században kiadott italmérési engedély alapján működik…ez felér egy felségsértéssel.
Nos, a pintet ( a fonttal és a mérfölddel együtt) mégsem a csaposok, hanem az zöldségesek mentették meg a közös európai szabályozás süllyesztőjétől.
   

A metrikus mártírok. A néhai Steven Thoburn, napjaink leghíresebb brit zöldségese, 2001-ben került először az újságok címlapjára. A férfi csak hagyományos birodalmi mértékegységben volt hajlandó mérni a portékáját. Többször megbírságolták, de még a hathónapos felfüggesztett börtönbüntetés hatására sem gondolta meg magát. És ezzel örökre belopta magát a britek szívébe. ( Thoburn évekig harcolt igazáért, még az Emberi Jogok Európai Bíróságáig is elment volna, ám 2005-ben , 39 évesen szívrohamban meghalt.)
   

Az önfejű zöldséges valóságos mozgalmat indított el a szigetországban, ahol csakhamar a „metrikus rendszer mártírjaként” emlegették. Követői érdekvédelmi szövetségbe tömörültek ( Metric Martyrs Defence Fund) , és egyre sűrűbben szálltak szembe a hatóságokkal. A legutóbbi eset egy 64 éves kofáé, akire összesen 5000 angol font bírságot róttak ki.
   

A mártírok végül a brüsszeli biztosok szívét is meglágyították. A korábban bővítési, most ipari ügyekért felelős Günter Verheugen azt javasolta, tegyenek engedményt Nagy Britannia esetében, már ami az Unióban kötelező mértékegységrendszer – váltást illeti.
   

Nagy Britanniában 1972, vagyis uniós csatlakozása óta téma az átállás. Többszöri halasztás után 2010 januártól kellett volna végleg átállniuk a metrikus rendszerre. Amely egyébként csak a  XIX. század elején kezdett elterjedni Európában, a franciáknak köszönhetően. A régi mértékegységeket Napóleon törölte el, aki annyira ragaszkodott a tízes számrendszerhez, hogy még az órát is száz percre akarta osztani. Az angolok már csak büszkeségből sem voltak hajlandóak engedni a hagyományos mértékegységekből, amelyeket az egész angolszász kultúrában használtak. ( És használnak ma is , pl. az Egyesült Államokban, Indiában, vagy éppen Kanadában. Az átállás ellenzői erre is, pontosabban a brit – amerikai kereskedelmi kapcsolatokra is hivatkoztak, míg a brüsszeli döntéshozók az európai belső piac érdekeit hangoztatták.)
   

Végül tavaly decemberben egy uniós kompromisszum került a britek karácsonyfája alatt: továbbra is használhatnak hagyományos birodalmi mértékegységeket, persze csak az Unióban egységesen kötelező decimális rendszer mellett.
   

Gond azért így is akad bőven. Pár hete a brit közszolgálati televíziót, a BBC-t érte az arrogancia vádja, a hagyományos Six Nations rögbi – bajnokság közvetítése miatt. A tornán Anglia, Írország, Wales, Skócia, valamint Franciaország és Olaszország csapatai mérik össze erejüket. A felháborodást az okozta, hogy a képernyőkön látható feliratokban a játékosok testsúlya kilogrammban jelent meg. Még az úgynevezett „ belföldi” mérkőzéseken is, amikor  a skótok Wales csapatával küzdöttek. Wales-ben minden szurkoló tudja, hogy például Martyn Williams súlya a mérlegen „ 15 stones 9 pounds”. És nem „101 kg”!  A BBC azzal védekezett, hogy a tengeren túl, vagyis a kontinensen is sokan nézik a bajnokságot , ám ezzel nem nyugtatta meg a kedélyeket. „Nem várhatják el körülbelül 4 millió hazai nézőtől, hogy számológéppel a kezükben izgulják végig a közvetítéseket ! „ – háborogtak a szurkolók.
  

Hogy mennyire válik be a kettős rendszer, azt majd az idő eldönti. Tény, hogy az angolszász mértékegységek nemcsak Nagy Britanniában „tartották magukat” ilyen hosszú ideig. Az amerikai Űrkutatási Hivatal, a NASA például csak tavaly januárban jelentette be, hogy átáll a metrikus rendszerre. Korábban ők is együttesen alkalmazták a két mérési rendszert, és ez bizony sokba került. 1999-ben egy 125 millió dolláros űrszonda semmisült meg amiatt, hogy a NASA két fejlesztőcsoportja kétféle rendszerben végezte a számításokat. Így a szonda elégett, amikor a biztonságos 150 kilométer helyett 60 ezer méterre közelítette meg a Mars felszínét.
   

A britek makacskodásában mégis van valami szerethető: az a természetesség, ahogyan a hagyományaikhoz ragaszkodnak.
   

Jut eszembe : kiszámolták már, hogy a Hétmérföldes csizma valójában több, mint 11 kilométer, és Hüvelyk Matyi tulajdonképpen 4 milliméter híján 3 centi?