Gyurcsány: nem akarunk előszobázni, és egy vasfüggöny sem kellene

Hazánk 180 milliárd eurós uniós programot kezdeményezett Közép-Európának - mondta a miniszterelnök Brüsszelben

Négyféle teendőt foglal magában az a Közép-Európának szóló, 180 milliárd euró értékű stabilizációs és integrációs program, amelyet Magyarország kezdeményezett a gazdasági válság leküzdésére, jelentette be vasárnapi brüsszeli sajtótájékoztatóján Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.

A kormányfő kifejtette: a program célja pénzt biztosítani az országoknak, megerősíteni a bankokat tőkével, átalakítani magánszemélyek és vállalatok rövid lejáratú hiteleit hosszabb távú hitelekké, valamint közvetlenül segíteni a reálgazdaságot új hitelekkel, támogatásokkal, beruházásokkal. A miniszterelnök egyszersmind megerősítette azt a magyar álláspontot, hogy fel kell gyorsítani az euróövezeti csatlakozást. 

Az európai uniós állam- és kormányfők informális találkozója előtt nyilatkozva a miniszterelnök leszögezte: fel kell hívni a nyugati EU-tagok figyelmét arra, hogy az egyes bankoknak nyújtott támogatásnak ki kell terjednie a kelet-európai leánybankokra is.

"Az nem járja, hogy Közép-Európára csak akkor van szükség, amikor lehetőséget teremt a régebbi EU-tagok számára" - intett a kormányfő. Úgy vélte, a külföldi befektetéssel felelősség is jár, a támogatásnak a leánybankokra is ki kell terjednie. Emlékeztetett: a 15 régebbi tagország bankjai, pénzintézetei jelenleg összesen 700 milliárd euró beruházással, vagyonnal vannak jelen az érintett tizenkét országban, és ez a tizenkét állam összesített nemzeti jövedelmének a 70-80 százaléka.

Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy a 180 milliárdos csomag - amely a tíz kelet- és közép-európai EU-tagországon kívül Horvátországra és Ukrajnára is vonatkozik - az eddig elhangzott valamennyi kezdeményezésből próbál átfogó programot alkotni. Külföldi újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott: nem szabad engedni, hogy újabb vasfüggöny válassza el Kelet- és Nyugat-Európát. 

A számítások szerint a térség országainak központi bankjait, illetve a nyugati bankok térségi leányainak tőkével való erősítését összesen 50-60 milliárd, a szerkezetüket átalakító bankoknak nyújtandó tőkesegítséget 35-45, a reálgazdaság élénkítését 75-85 milliárd euró szolgálná a csomagon belül. 

A program nagyságrendjével kapcsolatban Gyurcsány Ferenc megemlítette, hogy a Világbank, az EBRD és az Európai Beruházási Bank (EIB) pénteken bejelentett, 24,5 milliárd eurós nemzetközi támogatási programját - amely maga is részben már korábban ismert támogatási elemeket gyúrt egybe - az első reakciók kevésnek ítélik. De leszögezte, hogy megítélése szerint helyes irányú, jó kezdeményezésről van szó. 

A vasárnapi, informális jellegű csúcstalálkozó a miniszterelnök megítélése szerint "a hétköznapi életben két legfontosabb dologról szól, munkahelyről és pénzről". Beleilleszkedik emellett egy hosszabb folyamatba is, a világ húsz fejlett és feltörekvő országát, valamint nemzetközi szervezeteket magában foglaló csoport munkájába, amelynek célja a globális pénzügyi-gazdasági rendszerépítés. 

Európának meghatározó szerepet kell játszania abban, hogy miképpen alakítják át a pénzintézeteket, hogyan alakulnak ezek a folyamatok - hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc. A csúcstalálkozót meglátása szerint befolyásolja két pénteken megjelent adat is, részint az amerikai gazdaság utolsó negyedévi, éves szintre számolva 6,2 százalékos visszaeséséről, részint a nagyon egészséges európai gazdaságnak számító Svédország mélyülő recessziójáról: ott a tavalyi utolsó negyedévben már 4,9 százalékos volt a GDP-csökkenés az egy évvel azelőttihez képest.

Ma ott tartunk, hogy hétről hétre, hónapról hónapra minden elemzői várakozásnál rosszabb adatok látnak napvilágot - fejtette ki. Hozzátette: eközben - a közelmúlt történelmében most először - idén várhatóan a világkereskedelem is szűkülni fog. Hangoztatta: érdemi viták vannak az unióban arról is, lehetséges-e, hogy egy-egy ország csak saját bankjait vagy iparát támogassa, hiszen ezzel versenyelőnybe juttathatja állami pénzekből, sértve a tisztességes verseny alapelveit. 

A visegrádi négyek, a három balti tagország, Románia, Bulgária és Szlovénia vezetőinek ugyancsak vasárnapi különtalálkozójával kapcsolatban Gyurcsány Ferenc bejelentette: a konzultációt - amelyen José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke is részt vesz - Magyarország kezdeményezte annak egyeztetésére, hogyan érvényesítheti legjobban saját érdekeit Közép-Európa.

A miniszterelnök megerősítette, hogy Magyarország továbbra is azon az állásponton van: lehetőség szerint fel kell gyorsítani az euróövezeti csatlakozás folyamatát. Leszögezte: ez nem azt jelenti, hogy az ország nem kívánja teljesíteni a csatlakozás kritériumait. "Nem akarunk előszobázni, ott akarunk lenni, ahol az események történnek" - fogalmazott.

Bejelentette Gyurcsány Ferenc azt is, hogy Brüsszelben kétoldalú találkozót folytat Gordon Brown brit miniszterelnökkel, aki a kormányfő keddi londoni látogatása idején külföldön tartózkodik majd. Londonban Gyurcsány Ferenc más kormánytagokkal, valamint pénzügyi intézmények és szervezetek vezetőivel konzultál a magyar gazdaság versenyképességének, stabilitásának javítása érdekében tett és teendő lépésekről. 

Szerepelt a miniszterelnök brüsszeli napirendjében egy négyszemközti találkozó Borut Pahor új szlovén miniszterelnökkel is. A megbeszélés egyik témája a horvát csatlakozás volt, amellyel kapcsolatban - Gyurcsány Ferenc szavai szerint - "Ljubljanának vannak kritikus megjegyzései". Magyarország felelősséget érez a Nyugat-Balkánért, a régióért, és közre kíván működni abban, hogy elhárítsák az akadályokat a horvát belépés elől - hangoztatta a kormányfő.