Ebben a tűzben, minden elég (?)
2009. február 20. péntek 13:05 |
Az F.O. System, egyike volt azoknak, akik a XX. század utolsó évtizedének életérzését, művészi hitelességgel érzékeltették, borús hangulatú, dalaikkal. Egy zenekar, amelyet, a korabeli szemtanúk beszámolói szerint, valódi sztárkultusz övezett.
A búcsú, mindig szomorú, s természetéből fakadóan nem nélkülözheti a pátoszt. Napjaink bulvár dömpingjének lehetetlen sztorijaival ellentétben, az F.O. System története, a sorozatban gyártott percsztárok időszakában felnőtt generáció szemével nézve, több vonatkozásban is hihetetlen.
A folytonos vágyakozás okozta kínzó hiányérzet korában, egy ésszerűtlenül logikus világ, életre hívott egy életérzést, amelyet a kilátástalanságból fakadó apátia, a dark wave néven világhírűvé vált zenei mozgalom formájában artikulált. A komor hangulatot sugárzó muzsika, nem meglepő módon, a ködös Albionból indult világhódtó útjára, közvetlenül azután, hogy a punk irányzat és az abból kinőtt new wave elveszítette kezdeti progresszivitását és csupán a lemezkiadók üzleti terveinek, egyik bevételi tételévé silányodott.
A felületes szemlélő számára, az óbudai lakótelep, csupán egy, a '60-as, '70-es években tucatszámra épült hazai betonrengeteg közül. A főváros, városrésznyi területű, harmadik kerülete, azonban a római korból megmentett romokon és Európa leghosszabb egybefüggő lakóépületén túlmenően, 1982-re egy újabb különlegességgel is rendelkezett: némi fáziskéséssel, Magyarországon, először itt bukkant fel jelentősebb számarányú, punk-irányzatot képviselő fiatal.
Az egyszerű sémák rendelkeznek azzal a kegyetlen tulajdonsággal, hogy könnyen rájuk un, a Nagyérdemű.
1986-ban, három óbudai srác: Jerabek Csaba, Mátyás Attila és Szendrei Zsolt úgy döntött, hogy ideje feszegetni, azokat a kereteket, melyek az akkortájt már kifáradt hazai alternatív szcénát jellemezték. Zenekart alapítottak.A F. O. System, nevet, korabeli budapesti falfirkákon gyakorta felbukkanó hangulatjelentések inspirálták. Saját bevallásuk szerint, őket az new wave borúsabb hangulatú előadói – a Joy Division, a Siouxsie & the Banshees, a Sisters of Mercy és a Cure befolyásolták megalakulásukkor.
A dobok mögé szorult Szendrei csakhamar frontemberi ambíciókkal állt elő – s, mint ezt az idő hamar visszaigazolta – helyette keresve sem találhattak volna jobb segítőtársat céljaik eléréséhez, mint a megüresedő pozíciót elfoglaló Miklós Pétert, aki új lendületet hozott, az időközben trióvá zsugorodott banda muzsikájába. Az új belépő, fanatikus zenegyűjtőként, naprakész rálátással rendelkezett, a nemzetközi underground trendekre, s ennek jóvoltából – a Bauhaus, a Christian Death, a Cult, a Mission, a Red Lorry Yellow Lorry, a Killing Joke lemezeiből merítvén, markánsabb arculatot, új lendületet adott a zenekarnak.
Néhány koncerten még a Sex-e-pil előzenekaraként léptek fel, az Almássy Téri Szabadidő Központban, de a Fekete Lyuk létrehozóinak kiebrudalását követő underground bojkott, egyik sztrájktörőjeként, hamarosan fényesebben ragyogott a csillaguk, mint azt bárki, előzőleg megjósolhatta volna. Ugyan akadtak jól értesültek, akik külhoni sémák epigonjait látták bennük, de az elsöprő siker, elnyomta a fanyalgó hangokat. Ettől a pillanattól fogva, mindazoknak hosszas sorban állással kellett számolniuk, akik személyes benyomásokat kívántak szerezni, a „Fekete Bolygó, Fekete Hercegei” által előidézett, sajátos atmoszférával kapcsolatban.
Az országhatárokat hamar kinőtték, s a belföldi sikereket követően, a később gothic stílusként emlegetett dark wave legnagyobb piacán, Németországban turnéztak. Valami, mégis megtört bennük: "Szóval számunkra is hihetetlen módon pörögtek az események, és ez felőrölte a zenekar erejét… legalábbis az enyémet mindenképpen. Nem bírtam volna tovább "taposómalomként" zenélni a színpadon, ez a zene nem erről szólt. Elértük, amit akkor egy underground zenekar elérhetett, mégis mindannyian úgy éreztük, hogy az F.O. beteljesítette feladatát. Úgy döntöttünk, hogy az országos turné után abba hagyjuk. 1991-ben a Carrot fesztiválon jelentettük be, hogy vége. Annyira meglepetésszerűen, hogy sokan fel sem fogták, vagy el sem hitték, hogy igaz… de mi tudtuk: ennyi volt."
Elbúcsúztak.
Voltaképp' nem volt meglepő, hiszen megénekelték az elmúlást: „Ahogy jöttünk csendesen, eltűnünk a semmiben.”
Mindössze, az időközben több ezer példányban házilag másolt demo kazetta és egy komplementer színvilágú videoclip maradt utánuk.
Holnap, újra felbukkannak a Pecsában...
hogy kisvártatva végleg eltűnjenek.
„Soha nem értenéd mért mentem el...”
Kiemelt videó:
Utolsó üvöltés: http://www.youtube.com/watch?v=lFXKwansmpo&feature=related
Video:
Utazás: http://www.youtube.com/watch?v=OMiDU65F0Vk&feature=related
Ne félj: http://www.youtube.com/watch?v=frftn2by-lg
Audio:
Még: http://www.youtube.com/watch?v=lFtVi_fNQxQ&feature=related
Vérbeli rajongók számára kötelező :
http://video.google.com/videoplay?docid=-9199187227020906863&ei=N-DcSLa6I4aQ2AKiqfWcCw&q=f.o.+system