Nem alkotmányellenesek a drog mennyiségére vonatkozó Btk.-rendelkezések

 

Az alkotmánybírósági eljárást egyes, szintetikus cannabinoidokkal kapcsolatos büntetőperekben eljáró bírák kezdeményezték. Szerintük sértik a jogbiztonságot a Btk.-nak azok a rendelkezései melyek e kábítószerek "csekély", "jelentős", illetve "különösen jelentős" mennyiségének megállapítására vonatkoznak.

A Btk. szerint ezekben az esetekben a kábítószerek mennyiségét úgy lehet meghatározni, hogy a hatóanyag-tartalmat vizsgálva a “hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának” mértékét veszik alapul, míg más kábítószerek esetében a Btk. konkrétan számszerűsíti a figyelembe veendő mennyiséget. A büntetőbírák indítványa szerint a támadott rendelkezések kizárólag önkényes értelmezést tesznek lehetővé, ezért sértik a jogbiztonságot. (A büntetőügyekben a cselekmény minősítését és a büntetéskiszabást is jelentősen befolyásolhatja a kábítószer megállapított mennyisége.)

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöki jogkörét ellátó elnökhelyettese (b) beszél az Alkotmánybíróság nyilvános határozathirdetésén az Ab budapesti Donáti utcai épületében 2016. július 12-én. Az első sorban balról jobbra: Varga Zs. András, Szívós Mária (b2), Pokol Béla (b3), Juhász Imre (j3), Dienes-Oehm Egon (j2) és Balsai István (j). A felső sorban balról Stumpf István (b), Salamon László (b2), Czine Ágnes (j2) és Szalay Péter (j) alkotmánybírók. Az Ab határozatában mulasztásos alkotmánysértést állapított meg, mert szabályozatlannak ítélte a gyülekezési jog és más alapjogok összeütközésének kezelését. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöki jogkörét ellátó elnökhelyettese (b) beszél az Alkotmánybíróság nyilvános határozathirdetésén az Ab budapesti Donáti utcai épületében 2016. július 12-én. Az első sorban balról jobbra: Varga Zs. András, Szívós Mária (b2), Pokol Béla (b3), Juhász Imre (j3), Dienes-Oehm Egon (j2) és Balsai István (j). A felső sorban balról Stumpf István (b), Salamon László (b2), Czine Ágnes (j2) és Szalay Péter (j) alkotmánybírók (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

Az Ab rámutatott: nemzetközi tendencia a könnyen és gyorsan előállítható olyan kábító hatású anyagok terjesztése, amelyek a már büntetőjogilag kábítószernek minősülő anyagok kémiai összetételének bizonyos fokú megváltoztatása miatt elkerülhetik az eredeti drog jogi értékelését, holott nagyon hasonló hatást váltanak ki a fogyasztókban. Így nem eléggé körültekintő szabályozás esetén a drogok előállítói időt nyerhetnek, miközben jogalkotó folyamatos lépéskényszerbe kerül, az egyre újabb és újabb anyagok piacra kerülése miatt kénytelen állandóan kiegészíteni, módosítani a szabályozást.

Az Ab megállapította, hogy ahol a törvény konkrétan számszerűsített értékeket használ a kábítószer mennyiségének meghatározásához, ott olyan anyagokra vonatkozik a szabályozás, amelyek régóta ismertek, és összetételük szinte állandónak tekinthető. Az egyéb szerek mennyiségének általánosabb jellegű meghatározásakor pedig az volt a jogalkotó célja, hogy olyan absztrakt mércét alkosson, amellyel az egyre újabb összetételű kábítószerekkel visszaélés is folyamatosan, akadálytalanul elbírálható.

Az Ab kiemelte: a jogbiztonságot sokszor nem a részletező, hanem éppen az általánosabb jellegű szabályozás segíti elő. Ebben az ügyben a jogalkotó egy olyan, általánosan használható mércét alkotott, amelynek köszönhetően az újabb, kábítószernek minősített anyagok megjelenésével egyidejűleg nincs szükség a büntető jogszabályok folyamatos módosítására, kiegészítésére. Ugyanakkor ez a mennyiségmeghatározás is objektívnek tekinthető, hiszen a kábítószer konkrét ügyben megállapított mennyisége független a konkrét elkövető személyes tulajdonságaitól és a kábítószer konkrét használati módjától.

Mindezekre tekintettel az Ab elutasította a kezdeményezéseket; a határozathoz a 15 tagú testületből Czine Ágnes fűzött különvéleményt – az Ab határozatának teljes szövege elérhető a testület honlapján.