Lengyelország olyan EU-t akar, amelyben nem cenzúrázzák a kereszténységet

 

Lengyelország bizonyos akar lenni abban, hogy az Európai Unióban a keresztény hagyományokat nem vetik alá ideológiai cenzúrának - jelentette ki csütörtökön Beata Szydlo lengyel kormányfő, kiemelve, hogy pártja ellenzi a muzulmán bevándorlást.

Lengyelország – Magyarországhoz hasonlóan – elutasította a menekültkvótát, arra hivatkozva, hogy a muszlim bevándorlók veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságára és a stabilitására – jegyezte meg a Reuters brit hírügynökség. Közvélemény-kutatások szerint a lengyelek háromnegyede elutasítja a menekültek befogadását.

A mandátumának felénél járó Szydlo a varsói királyi palotában tartott 15. Külpolitikai Fórumon kijelentette: az európai keresztényeknek nem szabad magukat kényelmetlenül érezniük vagy szégyenkezniük a hitük és hagyományaik miatt.

“Olyan Európai Uniót akarunk, amelyben a keresztény tradíciókat nem vetik alá ideológiai cenzúráknak” – jelentette ki a kormányfő a Lengyel Külpolitikai Intézet szervezte tanácskozáson.

Beata Szydlo lengyel miniszterelnök. (MTI/EPA/Patrick Seeger)

Beata Szydlo lengyel miniszterelnök. (MTI/EPA/Patrick Seeger)

Burkoltan bírálva Franciaországot és Németországot, az uniós integráció hagyományos motorjait, Szydlo kijelentette: az olyan országoknak, mint Lengyelország, nagyobb szerepet kellene játszaniuk az unió döntéshozatali folyamataiban.

“Az állampolgárok jogainak tiszteletben tartására vonatkozó uniós elv csak akkor nem lesz többé üres szólam, ha az Európai Unió jövőjéről szóló vitában valamennyi érintett fél részt vesz, nem csak három-négy ország” – jelentette ki.

Szydlo megerősítette, hogy Lengyelország uniós tagállam marad. “Lengyelország az Európai Unióhoz, az Európai Unió pedig Lengyelországhoz tartozik” – mondta. Hozzátette azonban, hogy az egyes országokban növekvő euroszkepticizmus annak a jele, hogy “egyes politikusok” nem akarják felismerni az unión belüli problémákat.

“Nem elég a különböző országokban élő több millió európait éretlen és veszélyes lakosságként megbélyegezni, vagy Lengyelországot sarokba állítani, amiért van bátorsága ezekről hangosan és világosan beszélni – jelentette ki a kormányfő. – Országunk esetében ez igazságtalan és helytelen.”

“Az európai integrációs folyamatok kezelési mechanizmusa zsákutcában van. Gyakorlatilag az Európai Bizottságra bízták, azaz a tagállamok által delegált tisztségviselők egy csoportjára ” – tette hozzá. “Nem azért delegálták őket, hogy az unió politikájáról döntsenek, hanem hogy biztosítsák, hogy a tevékenységei megfeleljenek az európai jognak.”

Ha a bizottság “azt várja, hogy szuverén államok figyelmen kívül hagyják a választóik akaratát, hogy eleget tegyenek (a bizottság) kívánságainak”, “ez a demokrácia elveinek meghamisítása” -hangsúlyozta Beata Szydlo.

Több kötelezettségszegési eljárás, köztük a lengyel jogállamiság helyzetével kapcsolatos eljárás miatt feszültség van az Európai Bizottság és a két éve hatalomra jutott konzervatív nacionalista lengyel vezetés között – jegyezte meg az AFP francia hírügynökség.

A felmérések szerint a lengyelek legalább 80 százaléka támogatja az uniós tagságot, bár sokan ellenzik az integráció mélyítését és az euróövezethez való csatlakozást.

A kormányfő megjegyezte, hogy a NATO newporti és varsói csúcstalálkozóján hozott döntések megváltoztatták Kelet-Közép-Európa geopolitikai helyzetét. “Célunk e kedvező dinamika fenntartása” – mondta.

“Ma minden, Európa jövőjéről felelősen gondolkodó embernek párbeszédre kell lépnie a közép-európai kormányokkal. A Visegrádi Csoport, a Visegrád Plusz, a Három Tenger Kezdeményezés és Bukaresti Kilencek valamennyien részt vesznek a saját területükön az európai politikai folyamatokban. Ezt elismerték és nagyra becsülték amerikai, európai és kínai politikusok egyaránt” – mondta a lengyel kormányfő.