A kevésbé tudatos fogyasztói magatartásból adódó válságok jelentős terheket rónak az államra, ezért a kormány számára kiemelten fontos, hogy a lakosság pénzügyi tudatossága javuljon, optimális döntések szülessenek - mondta Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára a Megtakarítási trendek - Mit hozhat a jövő? konferencián Budapesten csütörtökön.
A Világgazdaság konferenciáján az államtitkár megjegyezte, hogy tudatos stratégiával, illetve az oktatási rendszeren keresztül kívánják a fiatalok pénzügyi jártasságát javítani, de az idősebb korosztályt is meg kívánják szólítani.
Hornung Ágnes szerint számos lehetőség áll ma már a felnőtt lakosság rendelkezésére a pénzügyi tudatosság alapját képező öngondoskodásra, amelyek közül a több felületen reklámozott lakossági állampapír-vásárlást emelte ki.
Az önkéntes pénztárak helyzete megváltozott, konszolidáció zajlott le a piacon, a hatékonyabb működés érdekében számos szereplő olvadt össze – jegyezte meg az államtitkár. Szerinte 2015 után nagy kérdés volt, hogyan alakulnak a nyugdíjpénztárak bevételei, de “pozitív meglepetéssel” fogadták, hogy a szektorban növekedés volt tapasztalható, “a magyar lakosság keresi a megtakarítási lehetőségeket”.
Máthé-Tóth István, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgató-helyettese a konferencián azt mondta, hogy a tőkepiac jó működésének egyik feltétele a kiszámíthatóság mellett a társadalmi elfogadottság, ami Magyarországon egyelőre még várat magára.
A társadalmi elfogadottság növekedésének egyik előfeltétele, hogy olyan piac legyen az országban, amely jól működik – mutatott rá a vezérigazgató-helyettes, aki szerint az irány jó, ahogy azt a BUX index emelkedése is jelzi.
A jövőben arra lenne szükség, hogy “a kínálati oldal bővüljön”, vagyis új vállalatok jelenjenek meg a tőzsdei kereskedésben, amit a BÉT a kisebb vállalatok számára létrehozott platformon keresztül, de például az ELITE vállalatfejlesztési programján keresztül is támogat.
Takács András, az OTP Bank Vagyonkezelési és Megtakarítási Igazgatóságának ügyvezető igazgatója a konferencián bemutatta a pénzintézet öngondoskodási indexét, amely idén 36 pontot tett ki a 2016-os 38 pont után.
Megtört a lendület az öngondoskodási kedv növekedésében, és visszatértünk a kezdő mezőre, a 36 pont ugyanis megegyezik a 2011-es értékkel, amikor az OTP Bank először készített felmérést a témában – vélekedett Takács András. Az emberek a hétköznapi célokkal foglalkoznak, kevésbé tekintenek a jövőbe – tette hozzá.
A háttérben meghúzódó okokról szólván Takács András megjegyezte, hogy miután egy pozitív gazdasági cikluson megy keresztül az ország, az emberek “bizonytalansági percepciója”, érzete tompul.
Meglepőnek nevezte Takács András, hogy a megtakarítási piacon megfigyelhető robusztus növekedés ellenére romlott a megtakarításokkal rendelkezők aránya, miközben tavaly még a megkérdezettek 47 százaléka rendelkezett valamilyen megtakarítással, idén ez már csak 42 százalékról mondható el. Az alacsonyabb képzettségűeknél lényegesen jelentősebb volt a romlás, holott a munkanélküliség ebben a csoportban esett vissza leginkább, és a bérintézkedések is ebben a körben fejtették ki a nagyobb hatást – hívta fel a figyelmet az ügyvezető igazgató a mérésük egyik érdekes megállapítására.
Az index alapján kijelenthető: jelentős mértékű vagyonkoncentráció zajlik, vagyis kevesebben takarítanak meg többet – fejtette ki Takács András.
Az OTP az index készítése során 1500 főt kérdezett meg idén szeptemberben a bankszámlával rendelkező 18-70 éves lakosság körében.
