Republikánus politikusok vizsgálatokat indítanak Obama és Clinton ellen

 

Az amerikai kongresszus republikánus politikusai bejelentették kedden, hogy több vizsgálatot is indítanak a Barack Obama elnöksége idején oroszokkal kötött uránüzlet és Hillary Clinton e-mailjei ügyében.

Mint Devin Nunes kaliforniai képviselő a sajtónak elmondta, a képviselőház hírszerzési bizottsága vizsgálatot indít annak feltárására, hogy az Obama-kormányzat milyen indoklással hagyta jóvá, hogy Oroszország 20 százalékos részesedést szerezhessen abban a kanadai uránbányászati cégben, amelynek az Egyesült Államok nyugati vidékein is vannak uránbányái.

Bob Goodlatte, a képviselőház igazságügyi bizottságának elnöke és Trey Gowdy, a képviselőház felügyeleti bizottságának vezetője pedig azt jelentette be, hogy bizottságaik Hillary Clinton külügyminisztersége idejének elektronikus levelezését, és annak biztonságosságát kívánják kivizsgálni.

A 115. amerikai kongresszus tagjai hivatali esküt tesznek Paul Ryan, a képviselőház újraválasztott republikánus párti elnöke (hátul, középen) jelenlétében a kongresszus kétéves ciklusának kezdőnapján, 2017. január 3-án a törvényhozás washingtoni épületében, a Capitoliumban. (MTI/EPA/Michael Reynolds)

Az Uranium One nevű kanadai céget, amely az Egyesült Államok uránszükségletének egyötödét biztosítja, hét évvel ezelőtt vásárolta meg a Roszatom orosz állami vállalat. Az ügylethez nemzetbiztonsági okoknál fogva az amerikai külügyminisztériumnak is hozzá kellett járulnia. A tárcavezető ekkor Hillary Clinton volt, aki megadta az engedélyt.

A tavalyi elnökválasztási kampányban többször is előkerült az ügylet, és a The New York Times című napilap, valamint a The Hill című, kongresszusi ügyekkel foglalkozó lap is jelentette: orosz tisztségviselők és az Uranium One elnöke is dollármilliókat adományozott a Clinton Alapítványnak.

Devin Nunes képviselő sajtóértekezletén hangsúlyozta: a bizottság arra is kíváncsi, hogy az ügyletet annak idején vizsgálta-e a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) vagy az igazságügyi minisztérium, és ha igen, akkor arról a törvényhozókat miért nem tájékoztatták.

Donald Trump elnök már a múlt héten Twitter-bejegyzést tett közzé, amelyben arról írt, hogy az Oroszországgal kötött uránmegállapodás “Clinton segítségével és az Obama-kormányzat tudtával a legnagyobb sztori, amelyet a Hamis Média nem akar feldolgozni”.

Hillary Clinton, a demokraták volt elnökjelöltje és volt külügyminiszter hétfőn a C-SPAN közszolgálati televízióban “süket dumának” minősítette az információkat. Két demokrata párti politikus, Elijah Cummings és John Conyers pedig kedden közös közleményében azt állította, hogy az ügyben tervezett vizsgálat a republikánusok figyelemelterelő akciója “arról a nemzetbiztonsági fenyegetésről, amelyet Oroszország jelent” a Trump-adminisztráció idején.

A másik két kongresszusi bizottság Hillary Clinton külügyminiszteri levelezésének biztonságosságát és az FBI ezzel kapcsolatos nyomozását kívánja részletesebben megismerni. Clinton ugyanis, amikor a külügyi tárcát irányította, a hivatalos e-mailjei egy részét nem a biztonságos külügyi rendszeren, hanem a magánfiókján és a magánszerverén keresztül bonyolította, vagyis bizalmas és titkosított információk is kikerülhettek tőle.

A The Washington Post egyébként kedden délután az internetes oldalán arról cikkezett, hogy Hillary Clinton kampánystábja és a Demokrata Párt finanszírozta annak a dossziénak az összeállítását, amely Donald Trump állítólagos oroszországi kapcsolatairól, a Trump-kampánycsapat és orosz tisztségviselők közötti vélelmezett egyeztetésekről szólt.

A The Wall Street Journal című amerikai lap idén januárban a brit Christopher Steele-t, az Orbis Business Intelligence üzleti hírszerző cég egyik igazgatóját nevezte meg az anyag készítőjeként.