Budapest Noir – főhajtás Budapest előtt

 

Szerelem, varázslat lehet a film, ha olyasmit mozdít meg az emberben, ami ott legeslegbelül lapult, a lelke mélyén. Ki gondolná, hogy egy krimi is képes erre? Gárdos Éva, Ragályi Elemér új filmje pont ilyen varázslat.

Kondor Vilmos Budapest Noir című könyve két évvel ezelőtt úgy került a kezembe, hogy bestsellerség (magyar krimi esetében ritkaság) ide vagy oda, nem hallottam róla. Valaki ajánlotta, jó nevű író volt az illető (a jelzővel csupán szavahihetőségét illusztrálnám), azt mondta, szerinte alap a műfajban, veselkedjek neki bátran. Megtettem. Elhittem, amit mondott. És kicsit csalódtam. Ugyanis a történetet, amely viszonylag jó volt, majdnem elnyelte az a fajta jó szándékú terjengősség, ami ugyan igényes és alapos, de amitől az ember frászt kap, idegessé válik és továbblapoz. Amikor pedig túl sokat lapoz tovább, bizony kénytelen feltenni a kérdést, hogy megéri-e egyáltalán a további lapozgatást. Aztán valamiért mégsem adja fel, cserébe megkapja a megoldást, kiderül, ki volt a gyilkos, ki áll egy prostituált meggyilkolása mögött. Szóval meglesz a megoldás. De a vágy, hogy újabb Gordon Zsigmond bűnügyi történetet olvasson el – sajnos nem.

Mindezt azért volt fontos elmondanom, mert pont emiatt voltam roppant kíváncsi a regényből készült filmre, Gárdos Éva új mozijára. Őszintén izgatott, hogyan lehet egy ennyire szövevényes krimiből jól fogyasztható filmet teremteni. Még mielőtt lelőném a poént, azért hadd áruljam, el, bizony lehetett, és nem is akárhogyan. Olyan kilencven percet kaptunk ugyanis ajándékba, ami rendet tesz a könyvvel kapcsolatos aggályaink körül is, és lendületesen, logikusan visz előre a cselekményben – kérdőjelek nélkül.

Mindezt pedig abban a világban teszi, ahol a zsurnaliszták otthonosan és kényelmesen mozogtak a társasági életben, mindenkiről mindent tudtak, akkor, amikor a szerkesztőségekben hagyományos írógépek szántották a papírt. Akkor, amikor a budapesti kávéházakban komoly rendje volt annak, hogy bizonyos író urak és újságíró urak kijózanító reggelijüket ott költsék el és akkor, amikor a bűn soha jobban nem jövedelmezett, különösképp a prostitúció alakjában. Abban a világban, ahol néhány nagyobb szabású, jól bokszoló férfi az utcán céltalanul szédelgő lányokat terelte a madám védő szárnyai alá…, és így tovább. Nem túl biztató, és mégis.

A Budapest Noir története a 30-as évek világát idézi meg (krimiről lévén szó különösen az alvilágát) annak minden fellelhető jelmez-, díszlet- és építészeti kellékeivel – roppant elegánsan és életszagúan. Úgy meséli el Gordon Zsigmond nyomozását egy fiatal, meggyilkolt prostituált ügyében, hogy közben erőlködés nélkül ágyazza be jeleneteit a történelmi események közé (a film éppen Gömbös Gyula temetésével kezdődik). Fikcióról van szó, de úgy élhetjük át, mint egy igazi, megtörtént eseményt. Ez pedig mindenképp a forgatókönyv, a rendezés és az operatőri közös alkotás eredménye. És persze vitathatatlanul a színészeké.

A Gordon szerepét alakító Kolovratnik Krisztián a Kondor Vilmos azonos című regénye nyomán, Gárdos Éva rendezésében készülő Budapest noir című fim forgatásán 2016. március 9-én. MTI Fotó: Kallos Bea

A Gordon szerepét alakító Kolovratnik Krisztián  (Fotó: MTI/Kallos Bea)

Főhősünket, a keveset alvó, elég sokat dohányzó és többnyire bourbont ivó bűnügyi tudósítót, Gordon Zsigmondot Kolovratnik Krisztián játssza, magabiztos nyugalommal. Ahogy Gárdos Éva rendező a vetítés után elmesélte, Krisztián tulajdonképpen a véletlennek köszönheti ezt a szerepet. Történt ugyanis, hogy Ragályi Elemérrel sétálgatva a Nagymező utcában, az operatőr egyszerre csak meglátta az egyik teraszon Kolovratnikot. (Aki egyébként néhány éve már szakított a színészettel.) S miután hosszú castingolás ellenére sem találtak férfi főszereplőt Ragályi azt javasolta, esetleg kipróbálhatnák. Sikerült, a castingokon is maga mögé utasított mindenkit – így lett ő Gordon. És ahogy Gárdos fogalmazott, Krisztián és filmbéli szerelme Krisztina között pedig már a castingon működött a kémia – később sem csalódott bennük.

Tenki Réka (alias Krisztina, Gordon fotográfus szerelme) pedig mintha nem is öltötte volna magára a jelmezeket, mintha egyszerűen azokba született volna, így mutatja meg a független, munkájának élő nőt, aki romantikus alkat is és mindenre képes (lenne) a férfiért, aki esetleg megkérné a kezét.
Törőcsik Franciska viszonylag kevés időt tölt a vásznon, de annak minden pillanata figyelemre méltó, jól megkomponált. Anger Zsolt főkapitánya, Kulka János mulatótulajdonos, felesége, Kováts Adél és Margó madám, azaz Dobó Kata jelenetei helyenként egészen kivételesek. És ne menjünk el szó nélkül a kisebb figurák mellett, az idős titkárnő szerepében felvillanó, régen látott Bánfalvy Ági mellett, a főszerkesztőt játszó Gáspár Tibor, a tenyérbe mászó társasági rovatvezetőt életre hívó Mucsi Zoltán, vagy a pornográf fotók készítéséből élő, Subitsot alakító Thuróczy Szabolcs mellett sem.

Kolovratnik Krisztián (b) Gordon, Mucsi Zoltán (k) Vogel és Bánfalvy Ági (j) Valéria szerepében a Kondor Vilmos azonos című regénye nyomán, Gárdos Éva rendezésében készülő Budapest noir című fim forgatásán 2016. március 9-én. MTI Fotó: Kallos Bea

Kolovratnik Krisztián Gordon, Mucsi Zoltán Vogel és Bánfalvy Ági Valéria szerepében (Fotó: MTI/Kallos Bea)

Operatőrként ketten jegyzik a filmet

A Budapest Noir abból a szempontból is különleges, hogy ketten fényképezték, apa és fia. Ragályi Elemér ugyancsak operatőr fiát, Marcit kérte fel a közös munkára. „Feje tetejére állt a minket összekötő szakmai viszony, én kezdtem el kérdezni Marcitól, én szorultam tanácsra, és ez pokoli jó érzés volt” – mondta Ragályi Elemér.
Ahogy mesélte az ember egy hosszú pályán gyakorta nyúl azokhoz az eszközökhöz – ha nincs más ötlete –, amelyeket általában sikerrel használt. Az egyik jelenetnél épp a lámpákat igazította meg, amikor Marci azt kérdezte tőle, nem unja-e még, hogy mindig ugyanoda teszi azt a lámpát…
Ragályi Elemér, a Kossuth-, Balázs Béla-, Illés György-, Prima- és Emmy-díjas operatőr pedig azt mondta, de, és Marcit ötletét követte.
Marci szerint azért az együtt munkálkodás oda-vissza játék volt, persze sokszor szorult ő is atyai tanácsra és ötletre. De pont ettől volt jó és ettől működött a munka.

Gárdos Éva rendező (b4), Kemény Ildikó producer (k), Ragályi Elemér operatőr (j4), Kováts Adél (b), Dobó Kata (b2), Kulka János (b3), Tenki Réka (j3), Kolovratnik Krisztián (j2) színészek és Pater Sparrow (Verebes Zoltán) látványtervező a Budapest Noir című film sajtótájékoztatóján a Centrál Kávéházban 2016. január 20-án. MTI Fotó: Kovács Tamás

Gárdos Éva rendező (b4), Kemény Ildikó producer (k), Ragályi Elemér operatőr (j4), Kováts Adél (b), Dobó Kata (b2), Kulka János (b3), Tenki Réka (j3), Kolovratnik Krisztián (j2) színészek és Pater Sparrow (Verebes Zoltán) látványtervező a Budapest Noir című film sajtótájékoztatóján a Centrál Kávéházban   (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Még egy keveset várni kell a bemutatóig
A Budapest Noir a Magyar Nemzeti Filmalap 950 millió forintos támogatásával, a Pioneer Pictures produkciójában készült, és elsőként az Chicagói Nemzetközi Filmfesztiválon láthatta a közönség. Novemberben Los Angelesben is bemutatják a filmet, Gárdos Éva szerint többen is érdeklődnek a film jogai iránt az amerikai piacról. Tervezik a folytatást, hiszen Kondor könyvei közül lenne még mit megmutatni, de az alkotók egyelőre annak örülnek, ami elkészült.
Az a varázslatos világ pedig, amit most sikerült megteremteniük, igazi főhajtás Budapest városa előtt, a sokszor lepusztult, kapualjaiban látszólag széteső város előtt, ahol a csodák igenis megszülethetnek.

A filmet november 2-tól vetítik a mozikban.