Kész csoda, hogy a körülmények ellenére kilenc aranyérmet szereztek a magyarok az 1956-os melbourne-i olimpián - erről Hencsei Pál sporttörténész, olimpiakutató beszélt az M1 csatorna műsorában.
Felidézte: az 1956-os olimpiára rányomta a bélyegét a politika, a magyar forradalom melletti szolidaritás jegyében lemondta a részvételt Hollandia, Svájc és Spanyolország, a szuezi válság miatt pedig Egyiptom, Irak és Libanon lépett vissza tiltakozásul, a magyar sportolók azonban részt vettek a játékokon.
Hozzátette: a forradalmi eseményekben, az utcai megmozdulásokban néhány sportoló aktívan részt vett, de a sportbarátok meggyőzték őket, menjenek el az olimpiai játékokra, és “ezzel is igazolják a magyarok függetlenségét és eredményességét”, így a sportolók nagy része úgy döntött, részt vesz az olimpián.
Akár húsz aranyat is nyerhettek volna a sportolók
Mint mondta, mire a sportolók kiértek, addigra a magyar forradalmat már leverték, ez nagy lelki terhet jelentett számukra. Felidézte, hogy 1956 nyarán felfokozott várakozás kísérte az olimpiai szereplés lehetséges kimenetelét, egyesek szerint akár húsz aranyat is nyerhettek volna a sportolók, de ezeknek a várakozásoknak aztán nem volt realitása.
A sporttörténész szerint ebben szerepet játszott a kalandos, hosszú, öt napig tartó fárasztó utazás, illetve, hogy több hét kiesett az edzésekből. De – mint mondta – leginkább az itthon maradt családtagok miatt érzett aggódás nyomta rá a bélyegét a magyar sportolók teljesítményére. “Kész csoda, hogy ennek ellenére kilenc arannyal jól szerepeltek a magyar sportolók” – fogalmazott Hencsei Pál. Az összesített éremtáblázatban Magyarország a 4. helyen végzett.
A Magyarország és Szovjetunió vízilabda-válogatottja közötti elődöntővel kapcsolatban – amelyet melbourne-i “vérfürdőként” emlegetnek – elmondta: a mérkőzés fölényes magyar győzelemmel zárult, azonban nem sokkal a vége előtt, 4:0-ás magyar vezetésnél Zádor Ervint a szovjetek egyik játékosa úgy arcon találta, hogy a magyar játékosnak felrepedt a bőre és ömlött belőle a vér. A kép sok újság címlapjára felkerült.
Hencsei Pál kitért arra is, hogy az olimpián 108 magyar versenyző indult, volt 6 tartalék és csaknem 40 sportvezető is. A küldöttségből 48-an nem tértek haza az olimpiáról. Ez az 1960-as évekig rányomta bélyegét a magyar sport helyzetére, egyesek a magyar sport Trianonjaként emlegetik – jegyezte meg. Az 1956. évi nyári olimpiai játékokat 1956. november 22. és december 8. között rendeztek az ausztráliai Melbourne-ben.
