Az Airbnb öl és butít, mint a drog?

 

Hazánkban a rövid távú lakáskiadás gyakorlatilag egybeforrt a belvárosban randalírozó külföldiekkel. A jelenség feljebb nyomta a lakásárakat, amelyből kivették részüket a „külföldi befektetők is”. Határainkon túl több város keményen odavágott a gazdaság szürke zónájában mozgó vállalkozásoknak, a hazai szabályozás kifejezetten liberálisnak mondható összevetésben.

Összehányt utca, vécének használt kapualj, és alkalmi légyottoknak helyt adó lépcsőházak – számtalan riport és beszámoló készült a bulinegyedben uralkodó állapotokról. A drogok és prostituáltak pedig összenőttek a lakás- és albérletárakat felhajtó rövid távú lakáskiadással, amelynek az úttörője az Airbnb, a magánlakás-megosztó szolgáltatás. Az egyenlőségjel húzása az őrjöngő turisták és a lakáshotelek (no meg az elszállt ingatlanárak) között talán erős lenne, de az hogy kéz a kézben járnak, tagadhatatlan, ahogyan azt számtalan külföldi példa is bizonyítja.

30 millió forintnyi bírság

Több nagyváros is külön sarcokkal terelte mederbe a szürkegazdaságban nyomuló rövid távú lakáskiadásokat, Los Angelesben például évtizedes bérlőket raktak utcára a nagyobb profit miatt. Amszterdamban, ahova szintén sokan járnak a drogok és a prostituáltak miatt, a nagyüzemi „airbnb-zést” gyakorlatilag betiltották, és 60 napban maximálták egy lakás kiadhatóságát. A holland város egyébként adóemelésekkel kívánja szűrni a turistákat. Berlinben, ahol a holland kulturális fővároshoz hasonlóan ingatlankrízis van, nem is lehet teljes lakásokat kiadni, csak szobákat. Amennyiben a bérbeadó nem regisztrál, és a hatóságok ezt megtudják, akkor komoly, százezer eurós bírságra számíthat.

Hazánkban a fentiekhez mérten könnyebb a helyzet, ami a jelek szerint még könnyebb lesz, legalábbis a közepes szereplőknek, három ingatlanig.

Drogot az anyukának

„És kikérem magamnak, hogy a boltba menet félmeztelen turisták lökdössenek, és hogy délután drogot akarjanak eladni nekem” – nyilatkozta egy anyuka a We love Budapestnek. Az Origo korábbi cikkéből az is kiderül, hogy a családok, akik tehették, elmenekültek a kerületekből, melyek „elvesztették lakónegyed jellegüket”. Az Élhető Erzsébetvárosért Facebook-csoportban a helyiek harcáról kaphatunk képet, mely egyelőre nem igazán talált megértő fülekre, de sikerült egy népszavazást kiharcolniuk. A Magyar Idők az üggyel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Erzsébetváros is kénytelen lesz módosítani helyi rendeleteit, különben még több vendég érkezhet az amúgy is túlterhelt kerületbe.”

A probléma ugyanis nemcsak itt koncentrálódik, hanem a VIII. és a IX. kerület is érintett, de a belvárosi és józsefvárosi vezetés már lépett, az „airbnb-zés” továbbterjedésének legalább gátat vetettek.

A fenti döntések ugyanakkor nem orvosolják a lakók fennálló problémáit, de a házaknak sem ad lehetőséget a törvény. A társasház dönthet úgy, hogy a szervezeti és működési szabályzatába bekerüljön: nem szabad rövid távon kiadni, de azt semmilyen módon nem tudják szankcionálni, ha megszegi valaki.