A felsőoktatás és a szakképzés közötti merev határt le kell bontani, sok olyan szakma van, ahol a digitális tudás már beépül a munkába - nyilatkozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, miután kedden meglátogatta a WorldSkills rendezvényen a magyar versenyzőket Abu-Dzabiban.
Kiemelte: a szakmák világversenyén jól látszik, hogy több területen, például a mechatronika, a villanyszerelés és gázszerelés szakmákban olyan alkalmazásokat, eszközöket használnak, amelyek túlmutatnak a középfokú végzettségen. Parragh László megismételte a kamara korábbi álláspontját, mely szerint a magyar oktatási rendszer nagyon diverzifikált, a rendszerváltás után sok rokonszakma jelent meg, amelyeket érdemes lenne ágazati szinten kezelni.
Az MKIK elnöke elmondta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a kamara szoros együttműködésével Magyarországon hamarosan létrejönnek a vállalati szektor képviselőiből az ágazati készségtanácsok, hogy a gazdaság elvárásait jobban beemeljék a szakképzés tartalmi fejlesztésébe. A tervek szerint közel húsz ágazati készségtanács működik majd.
Pölöskei Gáborné, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek elmondta, hogy az ágazati készségfejlesztési tanácsok keretében lehet majd az ágazati alapszakmákat végiggondolni, az iskolák pedig az alapszakmákhoz szükséges készségeket adnák át a tanulóknak.
Ezzel megalapoznák a gazdaság, a piac elvárását a szakképzéssel szemben, és a gyorsan változó technológiák követhetővé válnak, mivel az ágazati készségtanácsok a közvetlen oktatási tartalom és a módszertan fejlesztésébe is bekapcsolódnának – mondta az NGM helyettes államtitkára.
Pölöskei Gáborné ismertette továbbá azt is, hogy a tervek szerint a kkv-k ágazati képzőközpontokat is létrehoznának, amelyek non-profit gazdasági társaságokként működnének. Tanulói szerződést ezek után nemcsak a kkv-val közvetlenül, hanem az ágazati képzőközponttal is köthetnék, ez lehetővé tenné, hogy a szakképzés során több munkafolyamatot ismerhessenek meg a fiatalok, bővülne a képzésben részt vevő vállalatok száma.
Parragh László ismertette, a kamara szerint a cégek ösztönzésére a szakképzési hozzájárulást a vállalatoknál kellene hagyni, hogy saját maguk költhessék el azt szigorúan ellenőrzött környezetben. Emellett szükség van iskolai tanműhelyekre is, ahol a szakma egészét meg lehet tanulni.
Az MKIK elnöke szerint a 2018. évi EuroSkills verseny budapesti megrendezése óriási kihívást jelent, a rendszerváltó országok közül Magyarország nyerte el elsőként az európai fiatal szakmunkások versenyének rendezési jogát. A kamara elnöke hangsúlyozta: időarányosan jól áll a verseny szervezése, a szakmákban elkezdődött a versenyzők felkészítése, a verseny szervezésére létrehozott kamarai szervezet lefoglalta a Hungexpo teljes területét a verseny idejére, továbbá kiírta a tendert a szálláshelyek kiválasztására, amely a budapesti szállodakapacitás 5 százalékát teszi majd ki. Ez mutatja, hogy a EuroSkills verseny jelentős turisztikai esemény, országimázst növelő rendezvény is lesz, hiszen 80-100 ezer látogató részvételére számítanak – mondta Parragh László.
Az MKIK elnöke szerint a WorldSkills versenyen jól látható, hol tart a világ szaktudása, a világgazdasághoz hasonlóan a súlypontok itt is átrendeződnek, Kína, Korea, Japán, Oroszország megértette a szakképzés jelentőségét, elképesztő sebességgel bővíti a legmodernebb tudást megjelenítő szakoktatását.
Az Abu-Dzabiban zajló WordSkills fiatal szakmunkások világversenyén a világ 60 országából 1300 fiatal szakember 51 szakmában versenyez október 15-18. között, Magyarországot 19 szakmában 20 versenyző képviseli. Az eredményt október 19-én hirdetik ki.
