Még mindig a lakás az első: lassan változik a magyarok hozzáállása

 

A saját ingatlan nyújtotta biztonság generációk óta domináns a magyar gondolkodásban. Egy felmérés szerint a takarékoskodó fiatalok is elsősorban saját lakásra gyűjtenek. Európa más részein viszont a lakhatás csak az utolsó helyen áll a prioritások terén. Az első az utazás.

Egy felmérés szerint elsősorban saját lakásra gyűjtenek az egyre inkább takarékoskodó fiatalok itthon. Európai viszonylatban viszont az utazás áll az első, a lakhatás pedig az utolsó helyen. A magyar fiatalok egyébként fontosnak tartják a takarékoskodást, a megkérdezettek 51 százaléka havi rendszerességgel tesz félre, derült ki az Intrum Justitia Európai Fogyasztói Fizetési Jelentéseinek eredményeiből.

shutterstock_177503219

Forrás: Shutterstock

Első a lakás, de már változik

Itthon a lakás fontossága a magyar társadalmi berendezkedésből adódik, ez az az ügy, amely valamennyire köti a különbözők generációkat. A saját ingatlan nyújtotta biztonság domináns a gondolkodásban – mondta Laki Ildikó ifjúságkutató, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének munkatársa a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

A piacvezető cég reprezentatív kutatásában 21 ország több mint 21 ezer megkérdezettje, köztük több mint ezer magyar vett részt.

Szerinte már tapasztalható változás e tekintetben, egyre fontosabb a magyar fiataloknak is az utazás, de még mindig nem annyira mobilak, dinamikusak, mint a nyugat-európaiak, van bennük kis félelem.

Ezen kívánnak változtatni az olyan programok is, mint az Erasmus. A 18 és 29 év közötti, felsőoktatásban tanuló fiataloknak ez remek lehetőség, és az elmúlt években elő is mozdította a megrekedt folyamatokat. Az ösztöndíjaknak köszönhetően a fiatalok új tapasztalatokat szerezhetnek, és másfajta életvitel szerint élhetnek, amit akár később is folytathatnak – magyarázta Laki Ildikó.

Spórolni is tudni kell

A lakásvásárláshoz vagy az utazáshoz ugyanakkor elengedhetetlen az ahhoz szükséges pénz megspórolása. A pénz megfelelő kezeléséhez komoly ismeretekre van szükség, nem véletlen, hogy 2017-től kormányprogram is indult ezzel kapcsolatban.

Megkezdődött a pénzügyi tudatosságra való nevelés, a szakgimnáziumokban pénzügyi és vállalkozási ismereteket is tanítanak már. Fontos ugyanakkor, hogy ne elméleti, hanem naprakész tudást kapjanak a diákok, amelyet a mindennapokban is kamatoztatni tudnak – mondta Szabó György, a pécsi Radnóti Miklós Közgazdasági Középiskola szakmai igazgatója.

Az új típusú pénzügyi vállalkozási stratégiához már tankönyv is készült. A tantárgyat a 9. évfolyamon kezdik el tanítani a szakgimnáziumokban, a tananyag egyik része pénzügyi, a másik vállalkozásismeretekről szól. A cél, hogy pénzügyi tudatosságban fejlesszék az Y és Z generációt – tette hozzá.

Sok még a teendő

Az ifjúságkutató ezzel kapcsolatban megjegyezte: itthon a pénzügyi tudás megszerzése a szocializációs folyamatokból hiányzó lépésnek tekinthető egyelőre, amelyet nem mindenhol, nem minden közösségben tudnak elsajátítani a fiatalok, nagyok a területi különbségek.

Úgy vélte, egy-két generációra még szükség van, amíg „tökéletesen felnövünk ehhez a kérdéshez”, az ismeretátadást pedig csak fokozatosan lehet beépíteni mind az oktatásba, mind a társadalmi életbe. A fiatalok 15-20 év múlva érhetnek el a nyugatiak szintjére, ami által még sikeresebbekké válhatnak.

Ezzel kapcsolatban a felmérést rámutat: a megkérdezett hazai fiatalok elsősorban készpénzben tartják spórolt pénzüket, majd megtakarítási számlán, amivel a fiatalok fele rendelkezik. Európa-szerte sokan fektetnek részvényekbe, de Magyarországon ez az arány csak hat százalék. Hitelkártyával feleannyi magyar fiatal rendelkezik, mint az Európa más országaiban az azonos korcsoportba tartozók.