A saját ingatlan nyújtotta biztonság generációk óta domináns a magyar gondolkodásban. Egy felmérés szerint a takarékoskodó fiatalok is elsősorban saját lakásra gyűjtenek. Európa más részein viszont a lakhatás csak az utolsó helyen áll a prioritások terén. Az első az utazás.
Egy felmérés szerint elsősorban saját lakásra gyűjtenek az egyre inkább takarékoskodó fiatalok itthon. Európai viszonylatban viszont az utazás áll az első, a lakhatás pedig az utolsó helyen. A magyar fiatalok egyébként fontosnak tartják a takarékoskodást, a megkérdezettek 51 százaléka havi rendszerességgel tesz félre, derült ki az Intrum Justitia Európai Fogyasztói Fizetési Jelentéseinek eredményeiből.
Forrás: Shutterstock
Első a lakás, de már változik
Itthon a lakás fontossága a magyar társadalmi berendezkedésből adódik, ez az az ügy, amely valamennyire köti a különbözők generációkat. A saját ingatlan nyújtotta biztonság domináns a gondolkodásban – mondta Laki Ildikó ifjúságkutató, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének munkatársa a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.
Szerinte már tapasztalható változás e tekintetben, egyre fontosabb a magyar fiataloknak is az utazás, de még mindig nem annyira mobilak, dinamikusak, mint a nyugat-európaiak, van bennük kis félelem.
Ezen kívánnak változtatni az olyan programok is, mint az Erasmus. A 18 és 29 év közötti, felsőoktatásban tanuló fiataloknak ez remek lehetőség, és az elmúlt években elő is mozdította a megrekedt folyamatokat. Az ösztöndíjaknak köszönhetően a fiatalok új tapasztalatokat szerezhetnek, és másfajta életvitel szerint élhetnek, amit akár később is folytathatnak – magyarázta Laki Ildikó.
Spórolni is tudni kell
A lakásvásárláshoz vagy az utazáshoz ugyanakkor elengedhetetlen az ahhoz szükséges pénz megspórolása. A pénz megfelelő kezeléséhez komoly ismeretekre van szükség, nem véletlen, hogy 2017-től kormányprogram is indult ezzel kapcsolatban.
Megkezdődött a pénzügyi tudatosságra való nevelés, a szakgimnáziumokban pénzügyi és vállalkozási ismereteket is tanítanak már. Fontos ugyanakkor, hogy ne elméleti, hanem naprakész tudást kapjanak a diákok, amelyet a mindennapokban is kamatoztatni tudnak – mondta Szabó György, a pécsi Radnóti Miklós Közgazdasági Középiskola szakmai igazgatója.
Az új típusú pénzügyi vállalkozási stratégiához már tankönyv is készült. A tantárgyat a 9. évfolyamon kezdik el tanítani a szakgimnáziumokban, a tananyag egyik része pénzügyi, a másik vállalkozásismeretekről szól. A cél, hogy pénzügyi tudatosságban fejlesszék az Y és Z generációt – tette hozzá.
Sok még a teendő
Az ifjúságkutató ezzel kapcsolatban megjegyezte: itthon a pénzügyi tudás megszerzése a szocializációs folyamatokból hiányzó lépésnek tekinthető egyelőre, amelyet nem mindenhol, nem minden közösségben tudnak elsajátítani a fiatalok, nagyok a területi különbségek.
Úgy vélte, egy-két generációra még szükség van, amíg „tökéletesen felnövünk ehhez a kérdéshez”, az ismeretátadást pedig csak fokozatosan lehet beépíteni mind az oktatásba, mind a társadalmi életbe. A fiatalok 15-20 év múlva érhetnek el a nyugatiak szintjére, ami által még sikeresebbekké válhatnak.
Ezzel kapcsolatban a felmérést rámutat: a megkérdezett hazai fiatalok elsősorban készpénzben tartják spórolt pénzüket, majd megtakarítási számlán, amivel a fiatalok fele rendelkezik. Európa-szerte sokan fektetnek részvényekbe, de Magyarországon ez az arány csak hat százalék. Hitelkártyával feleannyi magyar fiatal rendelkezik, mint az Európa más országaiban az azonos korcsoportba tartozók.