Carles Puigdemont katalán elnök és a katalán parlament függetlenségpárti többségének képviselői aláírták kedd este Katalónia függetlenségi nyilatkozatát, de az elnök egyelőre felfüggesztette a nyilatkozat végrehajtását. A szakértő szerint a nemzetközi jog nem kedvez a függetlenségi törekvéseknek, hiszen a meglévő államok status quo-ját igyekszik biztosítani.
Tóth Norbert nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta: Koszovót emlegetik precedensként azok, akik el akarnak szakadni Spanyolországtól. Ám amikor 2008-ban Koszovó függetlenné vált, akkor a nagyhatalmak, illetve azon országok, melyek támogatták függetlenségét, kijelentették, hogy az eset egyszeri és megismételhetetlen, nem válhat precedenssé.
A nemzetközi jog nem igazán kedvez a függetlenségi törekvéseknek, hiszen a meglévő államok területi egységét védi és próbálja biztosítani. Emellett a népek önrendelkezési joga alapján létrejöhetnek ugyan független államok, ám ez Katalónia lakosságát nem illeti meg, hiszen nemzetközi értelemben nem minősül „népnek” – magyarázta a szakértő.
Tóth Norbert kiemelte: jogi értelemben nem történt meg a népszavazás, ténylegesen azonban megtörtént, ezért véleménye szerint minimum tárgyalási kötelezettsége keletkezett a spanyol kormányzatnak.
(MTI/EPA/José Coelho)
A nemzetközi jogász azt is mondta, hogy az unióban több olyan ország van, amely fél a katalán helyzettől; például Belgium a flamand-vallon törésvonallal rendelkezik, ahol többször alakult ki olyan helyzet, melynek következtében majdnem szétesett az ország. De példaként említette Franciaországban Korzikát vagy Bretagne-t, Kelet-Európában Romániát és Szlovákiát, Dél-Európában Görögországot és Ciprust – ezek az országok attól tartanak, hogy beindulnak olyan folyamatok, amelyek precedenst teremhetnek, ezáltal széteshet az országuk – fogalmazott.
Az elmúlt 10 évben olyan folyamat játszódott le Katalóniában, amely radikalizálta a katalánok egy részét és a szeparatizmus felé vitte őket. A függetlenségi törekvésekkel a helyzet elveszett, és nem jelent jó példát a kisebbségvédelemre – magyarázta Tóth Norbert.
Az autonómiatörekvéseknek nem lehet Katalónia jó példája, ám számtalan egyéb kitűnő példa van rá; Olaszországban például Dél-Tirol esete, amely nem jelent elszakadást, és segít a kisebbség törekvéseinek kezelésében is, továbbá megnyugtatóak az érintett államra nézve is – mondta Tóth Norbert.
Hozzátette: jogi úton csak tárgyalásos úton lehetne elszakadni egy államtól, ám ennek kevés a realitása. Illegálisan Katalónia el tud szakadni, akkor azonban az idő képes csak a helyzetet megoldani – fogalmazott Tóth Norbert.