Nem lehet valódi migrációs politikát folytatni kontroll nélkül

 

Nehéz csupán az élethelyzetből kiindulva, objektíven eldönteni, hogy egy-egy bevándorló üldöztetés elől menekülve, vagy csupán gazdasági okokból hagyja el származási régióját. Mivel ebben a kérdésben sikertelen próbálkozások vannak csupán, Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója szerint a biztonságos hely koncepciójából kellene kiindulni a migrációs politikában.

Az ókor és a középkor menekültekről való gondolkodásának középpontjában nem a személy, hanem a helyszín áll. Nem a „menekült”, hanem a „menedék” – írta Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója a napokban a Mandiner oldalán. „…valódi morális kötelezettségünk nem abban áll, hogy emberek egyéni élethelyzetét megpróbáljuk objektíven megítélni… „- tette hozzá.

A Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta, hogy a nemzetközi menekültügyi rendszer, ami a XX. század közepétől épül, nem alkalmas a XXI. századi migrációs mozgások kezelésére. Nyilvánvalóan arról megy régóta a vita a menekült kérdés kapcsán, hogy azok az emberek, akik most érkeznek Európába nemzetközi védelemre jogosultak-e vagy gazdasági bevándorlók – magyarázta.

Orbán Balázs szerint az egyéni élethelyzet alapján objektíven tudjuk csupán megmondani, hogy üldöztetés elől menekül, vagy gazdasági okokból hagyja el származási régióját egy-egy bevándorló.
Az egyéni élethelyzet felderítésében rendre kudarcot vallunk – fűzte hozzá. Példaként említve, hogy 2015-2016-ban még rendre szírek érkeztek Európába, az afgánok elismerési aránya azonban radikálisan csökkent az unió valamennyi tagállamában. Holott ez nincs így – szögezte le a műsorban.

Szíria gyerekek egy törökországi menekülttáborban. Berlinben nem örülnek ennyire. MTI/EPA

Szíria gyerekek egy törökországi menekülttáborban. Berlinben nem örülnek ennyire. MTI/EPA

Már a középkorban és az ókorban is volt a „menedéknek” egy olyan értelmezése, amely nem az egyéni élethelyzetből indult ki, hanem a biztonságos hely koncepciójából. Ezt az elméletet kellene a XXI. századi körülményekre adaptálni – mondta a szakértő. „A humanitárius kötelezettség abban áll, hogy biztonságos helyet hozzunk létre mindazoknak, akiknek erre szükségünk van. Ezek a biztonságos helyek pedig bárhol lehetnek a világon, nem kell feltétlenül a saját országainkban lenniük.” – olvasható a honlapon megjelent írásban is.

Németország példáját tekintve Orbán Balázs, úgy fogalmazott, hogy a német munkaerőpiac és munkáltatói oldal nagyon erősen nyomás alatt tartja a politikai elitet. Még mindig évi 300 ezer új, kvalifikált, nyelvet beszélő munkaerőre lenne szükségük. A kelet-európai munkaerő-kiáramlás megállt, sőt van esély egy visszaáramlási tendenciára – magyarázta. Hozzátette, Ez azonban kevesebb kvalifikált munkaerőt jelentene.

Éppen ezért 2015-2016-ban a németek kinyitották a kapukat a szírek előtt, hiszen ha már harmadik országból kell a munkaerőpiacra integrálni, akkor a szírek összehasonlítva a többi nemzettel relatíve képzettebbek. Ez azonban egy illúzió volt. Nem lehet valódi migrációs politikát folytatni kontroll nélkül – hangsúlyozta Orbán Balázs.

Mivel jelenleg kevesebben érkeznek Európába, ezt a „kegyelmi” állapotot kellene felhasználni, hogy megértsük a migráció mögötti mozgatórugókat. „Rájöjjünk, min kellene változtatni ahhoz, hogy a következő évtizedek nyomásait ki tudjuk állni.” Orbán Balázs szerint ez szükséges, de nem elégséges előfeltétele annak, hogy Európa stabilan álljon a következő évtizedekben is.