Előírásoknak kell megfelelnie minden védőberendezésnek és korlátnak. Mégis sok a baleset. A nagyberuházások helyett inkább a magántulajdonban lévő ingatlanoknál kellene a szabályokra odafigyelni és ezeket a berendezéseket rendszeresen ellenőrizni, lecserélni. Sokan azonban egyáltalán nem foglalkoznak vele.
A hét elején a békéscsabai bevásárlóközpont első emeleti ablakából zuhant ki egy 15 hónapos csecsemő, aki csodával határos módon kisebb sérülésekkel úszta meg a balesetet. A gyermek, aki egyébként a nagymamájával volt Csaba Centerben, először egy férfi ölébe, majd onnan egy kávézó foteljére zuhant.
A rendőrség vizsgálja a baleset körülményeit. A bevásárlóközpont ügyvezetője Hrabovszki György elmondta, hogy az üvegkorlátokat a cég hetente, a tartószerkezeteket pedig negyedévente ellenőrzi, részleteket azonban a nyomozás lezárultáig nem árulhatott el.
Milyen szabályok vonatkoznak az erkélyekre, korlátokra, és mennyi időnként kell őket ellenőrizni? Szántó László, a Magyar Mérnöki Kamara Tartószerkezeti Tagozatának elnöke azt mondta, hogy minden korlátra, illetve védőberendezésre vannak szabványok, amelyek előírják annak magasságát, a tartórudak távolságát. Úgy kell őket megtervezni, hogy egy 120 milliméter átmérőjű tárgy ne férjen át a nyílásain, és ne tartalmazzon olyan elemeket, amelyeken egy gyerek felmászhat.
Egy második emeleti budapesti körfolyosó leszakadt korlátjánál végeznek mentési munkálatokat a tűzoltók 2002. márciusában a XIII. kerületben. Egy idős hölgy, aki nekidőlt a körfolyosó korlátjának, ami kiszakadt a helyéről. A kiérkező rohammentők az életveszélyes állapotban lévő sérültet a Péterfy Sándor utcai kórházba szállították (MTI Fotó: Mihádák Zoltán)
Elsősorban szét kell választani a nagyberuházásokat a magán beruházásoktól – mondta a Kossuth Rádió Napközben című műsorában a szakértő. Előbbiek esetében már a kiviteli tervezés során be kell mutatni a védőberendezésekre vonatkozó vázlatokat. Gyakori eset azonban, hogy nem teljes körű tervdokumentáció alapján kerülnek megvalósításra az épületek – tette hozzá.
Két fő szempont létezik egy korláttal szemben: magasságot és osztást meghatározó aspektus, valamint egy járékonyságot biztosító rögzítési rendszer. Ez utóbbi nem engedi meg kidőlni a korlátot még terhelés esetén sem – magyarázta.
Korábban egy használatbavétel engedély kiadása során kellett a korlátok meglétét ellenőrizni. Ezek a felülvizsgálatok sok esetben csupán elméletben történnek meg.
Lázár Béla munkavédelmi szakértő szerint a védőberendezések és korlátok tekintetében sokkal nagyobb a probléma a magántulajdonban lévő lakásoknál. Hiszen egy jól működő munkahelyen, ahol van munkavédelmi szakember, bizonyos időközönként bejárást tartanak, ellenőrzik a szerelvényeket, azok állapotát – hangsúlyozta. A lakosságnál azonban nincs semmilyen felülvizsgálat – fűzte hozzá. Ez a tulajdonosnak lenne a kötelessége.
Nagyon fontos a társasházak problémája, hiszen egy elöregedő ingatlanállományról beszélünk – vette át a szót Szántó László. Nem csak felújításra, sokkal inkább cserére is szorulnak. Korábban, míg a többségük önkormányzati tulajdonban volt, a felülvizsgálatuk rendszeres és megoldott volt, mióta magánkézbe kerültek, a felülvizsgálatok megszűntek – magyarázta a szakember.
A korrodálódás problémája épületszerkezeti hiányokat vet fel, mint például a nem megfelelő vízszigetelés, vagy hőszigetelés. Szántó László arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csupán az a veszélyes, ha egy erkély leszakad, hanem az is, ha az erkélyből egy öklömnyi anyag leesik, és valakit fejbe talál. Ezzel a jelenséggel pedig elég gyakran találkozhatunk a főváros belső kerületeiben – mondta.
Felhívta a figyelmet arra, hogy akár egy építési területen is háromsoros korlátot kell készíteni, ami stabilan megfog akár 80 kg-ot is. A „szalagos” megoldás semmiképp sem lehet biztonságos – tette hozzá.
