Navracsics: az EB sajátos logika alapján alakítja migrációs politikáját

 

A Soros-terv "nem szerepel a bizottság munkatervében" - mondta Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztos pénteken Budapesten.

Az Európai Bizottság magyarországi képviseletén rendezett beszélgetésen a biztos kijelentette: a magyar belpolitikai életet nem kívánja minősíteni. A bizottság távol tartja magát a belpolitikától, így a magyar választási kampányban sem szólal meg – közölte.

Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyekért felelős tagja (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyekért felelős tagja (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

Navracsics Tibor szerint a bizottság hozzászokott már, hogy belpolitikai vitákban a felek pro-kontra érvként hivatkoznak rá, illetve bizonyos ügyekben az uniós testületet vádolják. A bizottság migrációs politikája sok bírálatot vált ki – jegyezte meg a politikus. Kitért arra: Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédében meghívta Szerbiát és Montenegrót a tagságra, ami óriási jelentőségű, ez elmozdulást jelenthet a tényleges bővítés felé. Közép-Európában nem okozhat komolyabb problémát a bővítés kérdése. Ha a mostani bizottsági ciklusban nem is valósul meg a bővítés, legalább perspektívát ad a két országnak – vélekedett.

Egyhangú helyett minősített többségi döntéshozatal

Arról is beszélt, hogy 2018 szeptemberében áll elő a bizottság azzal a tervezettel, amely kijelölné, hogy mely területeken lehet szerződésmódosítás nélkül áttérni az egyhangú döntéshozatalról a minősített többségi döntéshozatalra, ami várhatóan rendkívül vitatott kérdéskör lesz. Ilyen terület lehet a közös külpolitika, valamint a belső piaccal kapcsolatos kérdések, így a szociális politika és az adózás – magyarázta.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: EPA/PATRICK SEEGER)

Navracsics Tibor elmondta: a jövő év a kulturális örökség európai éve lesz, bár korábban úgy döntöttek, nem hirdetnek meg tematikus európai éveket, mert nem értek el áttörést ezzel a kezdeményezéssel. Most viszont olyan nyomás nehezedett a bizottságra, hogy a tárcája megkapta ezt a kezdeményezést, és meg kell mutatni, hogy lehet úgy is európai évet csinálni, hogy “az számít”, felfigyelnek rá az emberek – fogalmazott. Közölte: olyan európai rendezvénysorozatot terveznek, amely nem csak Brüsszelben zajlik. Helyi rendezvényeket szeretnének, és döntő részben a tagállamokon múlik, mennyire ünneplik meg az évet – vélte.

Navracsics Tibor elmondta: Magyarország emelte az erre a célra szánt költségvetési keretet, és az elsők között reagált a kezdeményezésre. Fontos, hogy ne a múltról szóljon ez az év, hanem “a jövőről a múltra alapozva” – közölte. Hozzátette: az év egyik lényeges témája lesz az európai identitás.