Német elhárítás: nem volt kibertámadás a Bundestag kampányban

 

Nem történt nagyszabású informatikai támadás vagy dezinformációs művelet Németországban a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást felvezető kampányban - mondta szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) vezetője csütörtökön a Bundestagban egy nyilvános meghallgatáson.

Hans-Georg Maassen kiemelte: a korábbi németországi és külföldi tapasztalatok alapján joggal lehetett tartani attól, hogy orosz részről megpróbálják befolyásolni a Bundestag-választást hackertámadásokkal és a választók félrevezetését célzó akciókkal, de a belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálatnál nem tapasztaltak ilyesmit. Meglehet, hogy az orosz döntéshozók “túl nagynak találták a politikai költségeket”, és az amerikai, illetve a franciaországi elnökválasztási kampányban folytatott tevékenység után ezúttal tudatosan mellőzték a szervezett befolyásolást – vélekedett a BfV vezetője a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényhozási felügyeletét ellátó bizottság, az úgynevezett parlamenti ellenőrző testület (PKGr) előtt.

Hans-Georg Maassen, a német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) vezetője (Fotó: EPA/FELIPE TRUEBA)

A PKGr eddig rendre zárt ülésen, egy lehallgatásbiztos helyiségben tanácskozott. Egy törvénymódosítással – amely a szolgálatok demokratikus ellenőrzésének erősítését szolgálja – bevezették, hogy évente egyszer nyilvános ülést tartanak, amelyen meghallgatják a szolgálatok vezetőit. Így a most először megtartott, háromórás nyilvános ülésen a bizottság tagjai a BfV vezetője mellett a szövetségi hírszerző szolgálat (BND) és a katonai elhárító szolgálat (MAD) vezetőjéhez is intézhettek kérdéseket.

Hans-Georg Maassen a többi között arról beszélt, hogy az iszlamista terrorizmus németországi megjelenésével átalakult a terrorfenyegetettség szerkezete. Míg a korábbi, szélsőbaloldali és szélsőjobboldali terrorhullámok idején a célpontok az állam vagy a gazdaság vezető képviselői, vagy bizonyos társadalmi csoportok tagjai voltak, az Iszlám Állam vagy az al-Kaida terrorszervezet “a szó legszorosabb értelmében a terror, a rettegés elterjesztésére tör”. Ezért válogatás nélkül a lehető legtöbb embert meg akarják ölni és minél látványosabb, “a televíziókban élőben közvetített” akciókat akarnak végrehajtani.

Képviselők a német szövetségi parlament, a Bundestag üléstermében -  képünk illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Felipe Trueba)

Képviselők a német szövetségi parlament, a Bundestag üléstermében - képünk illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Felipe Trueba)

Különbség az is, hogy a magas szinten kiképzett terroristáktól  egészen  kisgyermekekig számos típusú  elkövető mozgósítására,  továbbá  a kezdetleges eszközöktől  a  modern fegyverek bevetéséig  számos módszer alkalmazására képes iszlamista terroristák vezetői nem csupán a demokratikus jogállamot kérdőjelezik meg, hanem azt, hogy a demokratikus jogállam gondoskodni tud az állampolgárok biztonságáról.

A BfV vezetője elmondta, hogy a “minőség” mellett a mennyiség is változik, a szélsőséges iszlamizmus leginkább elterjedt németországi irányzata, a szalafizmus híveinek száma elérte a 10 300-at, a szolgálat több mint 1800-ra teszi mindazok számát, akik hajlamosak lehetnek iszlamista terrorcselekmények aktív támogatására, és csak az idén mintegy 650 értesülés futott be hozzájuk iszlamista terrorfenyegetettségre utaló jelekről.

Christof Gramm, az MAD vezetője (Forrás: Getty Images)

Christof Gramm, az MAD vezetője (Forrás: Getty Images)

Christof Gramm, az MAD vezetője egyebek mellett arról beszélt, hogy a Bundeswehrnél – a német hadseregnél – nem túlságosan elterjedt jelenség a szélsőséges iszlamizmus. Évente átlagosan három ilyen ügyük van, míg a szélsőjobboldali nézetekkel kapcsolatos ügyek száma nagyságrendekkel magasabb.

Bruno Kahl, a BND elnöke a többi között figyelmeztetett, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknak lépést kell tartaniuk a technológiai fejlődéssel. Ezt a BfV és az MAD vezetője is hangsúlyozta, sürgetve egyebek mellett azt, hogy a szolgálatok kapjanak szélesebb jogkört a digitális kommunikáció megfigyelésére. A nemzetbiztonság technológiai készségeinek és lehetőségeinek fejlesztése nélkül “a digitális forradalom csak azoknak használ, akiktől meg akarjuk védeni a hazánkat” – mondta Bruno Kahl.