Alfred Nobel – a közhiedelemmel ellentétben – nem volt éppen a béke elkötelezett harcosa. Egyszer azt mondta: „Dinamitgyáraim hamarabb véget vetnek a háborúknak, mint a békekonferenciák.” A Nobel-díj idei kitüntetettjeinek nevét az előttünk álló héten jelentik be.
Különös, de a Nobel-díjat alapító svéd Alfred Nobel eredetileg robbanóanyag-gyárosként tengette életét, és a dinamit feltalálásával alapozta meg mesés vagyonát. Ráadásul megosztó személyiség volt, ennek köszönhette, hogy még életében elolvashatta saját nekrológját – ami nem szolgált örömére, sőt, annak hatására átgondolta életét, s végső soron ennek köszönhető a Nobel-díj megalapítása is.
Alfred Nobel svéd vegyész és feltalálónak, a Nobel-díj alapítójának végrendelete a stockholmi Nobe Múzeumban 2015. március 12-én. A testamentumot a március 13-án megnyíló, Örökség című kiállításon először mutatják be a nyilvánosság előtt. (MTI/EPA/Jessica Gow)
1889-ben, bátyja halálakor – figyelmetlenségből – több lap is Alfred Nobelt búcsúztatta, méghozzá nem éppen hízelgő szavakkal. Nobel ekkor döntött úgy, hogy vagyonát a béke céljaira, az emberiség jótevőinek jutalmazására fordítja.
Mintegy öt évvel később, 1895. november 27-én kelt végrendeletében Nobel így rendelkezett: „A tőke, amelyet hagyatékom gondnokai biztos értékpapírokba fektetnek, alapot képez, s ennek kamatát évente díjak formájában kell kiosztani azok között, akik az előző év folyamán az emberiségnek a legnagyobb szolgálatot tették. (…) egy rész annak, aki a legfontosabb felfedezést tette vagy találmányt alkotta meg a fizika területén, egy rész annak, aki a legfontosabb kémiai felfedezést vagy tökéletesítést produkálta, egy rész annak, aki a legfontosabb felfedezést tette a fiziológia vagy az orvostudomány körében, egy rész annak, aki az irodalomban a legkiválóbb idealista irányzatú művet alkotta, s végül egy rész annak, aki a legtöbbet vagy legjobbat tette a népek testvérisége, az állandó hadseregek leszerelése vagy csökkentése és a békekongresszusok rendezése vagy előmozdítása érdekében”.
Minden díjról másutt döntenek
– A fizikai, a kémiai és a közgazdasági díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia;
– az orvosi díjat a stockholmi Károly Egyetem (Karolinska Institutet);
– az irodalmi díjat a Svéd Akadémia;
– a Nobel-békedíjat a Storting, a norvég parlament által megválasztott öttagú bizottság
ítéli oda.
Ezen intézményekhez minden évben február 1-jéig kell befutniuk a jelöléseknek, az értékelést szeptemberig végzik el, a döntést októberben hozzák nyilvánosságra. Az pedig csak ötven év múltán derülhet ki, hogy kik szerepeltek a jelöltek listáján.
A díjakat 1901 óta osztják ki Nobel halálának évfordulóján, december 10-én.
A kitüntetettek Stockholmban a svéd királytól, a Nobel-békedíj kitüntetettje Oslóban a Storting bizottságának elnökétől a norvég király jelenlétében veszi át az érmet és az oklevelet, melyekhez egy csekket is mellékelnek.
Nem akármilyen érme és oklevél jár az elismeréshez
A kézzel gyártott, mintegy 6,5 cm átmérőjű, 20 dekagramm súlyú, 18 karátos aranyból készült, 24 karátos arannyal bevont érmék előoldala a fizikai, kémiai, orvosi és irodalmi díjak esetében azonos: Nobel portréját ábrázolja, latin számokkal felvésett születési és halálozási évével. A díjalapító portréja a békedíjon és a közgazdasági emlékdíjon is szerepel, de kicsit eltérő ábrázolással. Az érmék hátoldalán látható kép a díjat odaítélő testületek szerint változik, ide vésik fel a kitüntetettek nevét.
Alfred Nobel svéd kémikus, a dinamit feltalálójának arcképe a Nobel-díjjal járó emlékérem egyik oldalán. A felvétel készítésének pontos dátuma és helyszíne ismeretlen. MTI Külföldi Képszolgálat
Az oklevelek mindegyike egyedi műalkotás, művészi kivitelezésük az évek során ugyan változott, de szövegezésük mindig ugyanazt a mintát követi. A Svédországban kiosztott oklevelek svéd nyelvűek, és idéznek az indoklásból, a norvég odaítélésű békedíjnál az oklevelet norvég nyelven, indoklás nélkül adják ki.
294 millió forint jár a díjjal
A teljes díjjal járó csekket az idén kilencmillió (adómentes) svéd koronára, átszámítva 294 millió forintra állítják ki. A kitüntetettek a kezdeti fél évszázadban egyre kisebb pénzösszeggel gyarapodtak, mert a végrendelet értelmében a vagyont nem lehetett befektetni. Erre 1953 óta van lehetőség, az összeg nagysága azóta a Nobel-alapítvány bevételeinek arányában változik, és minden évben előre bejelentik.
A Nobel-díjasok tiszteletére adott díszvacsora a stockholmi városháza Kék Termében 2015. december 10-én, a díjak átadásának estéjén. (MTI/EPA/Jonas Ekströmer)
Az összeget 2011-ben csökkentették 10-ről 8 millió koronára, hogy pénzügyileg megerősítsék az alapítványt, s mivel a pénzügyek immár stabilnak tekinthetők, az idén emelésről döntöttek. A díj átvétele határidőhöz kötött, melynek lejárta után csak az érem és az oklevél vehető át, a pénz már nem.
Hárman osztozhatnak a díjon
A kialakult gyakorlat szerint a díjak megoszthatók, de legfeljebb három személy között, a Nobel-békedíjat pedig nemzetközi szervezetek is megkaphatják. Elvileg csak élő személyeket tüntetnek ki, kivételt kétszer tettek: 1931-ben az irodalmi díjnál Erik Karlfeldt svéd költő, 1961-ben a Nobel-békedíjnál a szintén svéd Dag Hammarskjöld volt ENSZ-főtitkár esetében.
2011-ben a kanadai Ralph Steinman, aki megosztva kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat, a kitüntetés bejelentése előtt három nappal meghalt, de a neki ítélt díjat nem vonták vissza.
A 881 Nobel-díjas töredéke nő
Az eddig 579 alkalommal odaítélt Nobel-díjaknak 1901 és 2016 között összesen 911 kitüntetettje volt, 885 személy és 26 szervezet. A többször is kitüntetettek miatt a díjazottak között 881 személy és 23 szervezet szerepel.
A díjat 49 alkalommal kapta nő, de a kitüntetett nők száma csak 48, mert a lengyel-francia Marie Curie kétszer is kiérdemelte az elismerést, ráadásul az összes kitüntetett között ő az egyetlen, akinek munkásságát két külön tudományágban (1903-ban fizikából, 1911-ben kémiából) is díjazták.
A nők többsége – szám szerint 16 – Nobel-békedíjat kapott, a közgazdasági elismerést eddig csupán egyetlen nő, az amerikai Elinor Ostrom vehette át 2009-ben.
Övék az egy családra eső legtöbb Nobel-díj
A díjazottak között a Curie család az “abszolút csúcstartó”: 1903-ban Marie és Pierre Curie együtt kapta meg a fizikai Nobel-díjat, így ők lettek az első Nobel-díjas házaspár, majd 1935-ben lányuk, Iréne Joliot-Curie kapott kémiai Nobel-díjat, ő is a férjével, Frédéric Joliot-val (aki a Curie család iránti tiszteletből Joliot-Curie-re változtatta családnevét) közösen. Így övék az egyedüli Nobel-díjas anya-lánya, valamint apa-lánya cím, vejükkel kiegészülve ők tartják az egy családra eső legtöbb Nobel-díjas nehezen megdönthető rekordját is.
Marie Curie a laboratóriumában. Forrás: m5tv.hu
Rajtuk kívül még három házaspár bővítette a listát: 1947-ben a cseh-amerikai Gerty Theresa és Carl Ferdinand Cori házaspárt tüntették ki orvosi Nobel-díjjal. A svéd Myrdal házaspár tagjai egymástól függetlenül kapták meg a kitüntetést: Gunnar Myrdal 1974-ben a közgazdasági, felesége, a diplomata Alva Myrdal 1982-ben a Nobel-békedíjat vehette át.
Legutóbb, 2014-ben a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser megosztott orvosi Nobel-díjasként növelték ötre a kitüntetett házaspárok számát.
Alma és a fája
Hat Nobel-díjas apa-fia páros bizonyítja, hogy a kiváló elmék esetében sem esik messze az alma a fájától: a brit William Henry Bragg és fia, William Lawrence Bragg 1915-ben – azóta is példátlan módon – közösen kapott fizikai Nobel-díjat.
Szintén fizikából érdemelte ki az elismerést a dán Niels Bohr 1922-ben, miként fia, Aage Bohr is 1975-ben, miként a svéd Karl Manne Siegbahn 1924-ben és fia, Kai Siegbahn 1981-ben, valamint az angol Joseph John Thomson 1906-ban s fia, George Paget Thomson 1937-ben. A svéd Hans von Euler-Chelpin 1929-ben kémiai, a fia Ulf von Euler 1970-ben orvosi Nobel-díjas, az amerikai Arthur Kornberg 1959-ben szintén orvosi, Roger nevű fia pedig 2006-ban kémiai Nobel-díjas lett.
Nem a fiatalok műfaja
A kitüntetettek átlagéletkora 59 év. A statisztika szerint legidősebb korban a közgazdászokat ismerik el, átlagéletkoruk 67 év, 55 éves átlagéletkorukkal a fizikusok a legfiatalabbak.
A mindenkori legfiatalabb díjazott a pakisztáni Malala Juszafzai, aki 2014-ben mindössze 17 évesen nyerte el a Nobel-békedíjat, megdöntve a brit William Lawrence Bragg egy évszázados korrekordját, aki 1915-ben 25 évesen kapta meg a fizikai Nobel-díjat. A tudományos díjazottak között valószínűleg nem is lesz nála fiatalabb díjazott, mert a mai tudóspalánták ebben az életkorban éppen csak kikerülnek az iskolapadból.
Stockholm, 2002. december 10. Kertész Imre átvette az irodalmi Nobel-díjat XVI. Károly Gusztáv svéd királytól a stockholmi hangversenyteremben, az Alfred Nobel halálának évfordulóján megrendezett ünnepségen. Az irodalmi Nobel-díj átadása előtt svéd és német nyelven elmondott laudációjában Torgny Lindgren író, a díj odaítéléséről döntő Svéd Akadémia tagja úgy beszélt Kertész Imre munkásságáról, mint egy szimfonikus műről, amely arról szól, hogy az egyén nem hajlandó feladni személyes akaratát és beleolvadni egy kollektív identitásba. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A legidősebb korban kitüntetett tudós az amerikai Leonid Hurwicz, aki 2007-ben 90 évesen lett közgazdasági emlékdíjas, a legidősebb korban kitüntetett nő Doris Lessing brit írónő, aki szintén 2007-ben, 88 éves korában vehette át a díjat.
A ma élő legidősebb Nobel-díjas a 99 éves Paul Delos Boyer amerikai biokémikus, aki 1997 óta a kémiai Nobel-díj birtokosa, a legfiatalabb az idén 20 éves Juszafzai.
Tévedés, Churchill nem Nobel-békedíjat kapott
A legmeglepőbb Nobel-díj birtokosa Sir Winston Churchill. A néhai brit miniszterelnököt a közhiedelem Nobel-békedíjasként tartja számon, pedig 1953-ban irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki “mesteri történeti és életrajzi műveiért és a magasabb rendű emberi értékek védelmében kifejtett szónoki tevékenységéért”.
