Szakértő: a kvótadöntés koncepciója elhibázott

 

Kedden lejár a migránsok áthelyezésére megszabott kétéves európai uniós időszak - a Migrációkutató Intézet főigazgatója szerint a kvótadöntés koncepciója elhibázott, a végrehajtását tekintve pedig működésképtelen eszköz a migrációs válság kezelésére.

Az Európai Bizottság szóvivője tegnap azt mondta, hogy az elosztási mechanizmus sikeres, míg az Amnesty International szerint azonban csúfos kudarc.

Elhibázott szívóhatás

Orbán Balázs az M1 hírcsatornán úgy fogalmazott: a koncepció azért elhibázott, mert valójában azokat segíti, akik irreguláris úton jöttek az Európai Unió területére. Ez az eszköz is azt kínálja fel, hogy ide bárki bejöhet, csak jusson be a kontinensre, melyet követően az országok majd megpróbálnak valamilyen módon foglalkozni vele, illetve megosztani a terheket egymás között – egyszóval ez egy szívóhatást fejt ki.

A megvalósítása pedig azért működésképtelen, mert a 120 ezer ember áthelyezéséről szóló kvótadöntést – amely miatt Magyarország és Szlovákia az EU bíróságához fordult – csak mintegy 25 százalékban sikerült eddig teljesíteni, vagyis minden negyedik lekötött menedékkérő átvétele történt meg.

Elhagyott perifériák

Ráadásul az áthelyezett emberek többsége nincs már abban az országban, amely őket átvette – itt elsősorban olyan periférianemzetekre kell gondolni, amelyek nem kifejezetten vonzóak a migránsok számára, ezért hagyták el ezeket a területeket a kvóta áttelepítési mechanizmust követően.

Jens Galschiot dán szobrászművész bronzból készült, hajón utazó migránsokat megjelenítő szoborcsoportja az Elba partján, Drezdában 2017. szeptember 19-én -  képünk illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)

Jens Galschiot dán szobrászművész bronzból készült, hajón utazó migránsokat megjelenítő szoborcsoportja az Elba partján, Drezdában 2017. szeptember 19-én -
képünk illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)

A főigazgató kitért arra is, hogy az Európai Bizottságban nem született meg ez a felismerés: kötelezettségszegési eljárást is indítottak azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek megtagadták a kvótadöntés végrehajtását, így hazánkkal szemben is – jelenleg ennek a kötelezettségszegési eljárásnak a bírósági szakaszba lépését várjuk.

Kulcsfontosságúnak nevezte, hogy Magyarország és azok az országok, amelyek egyetértenek abban, hogy a kvóta nem jó eszköz a helyzet kezelésére, érvényesíteni tudják érdekeiket, és az EU-s intézmények ne fogadjanak el olyan megoldásokat, amelyek a felső határ nélküli kvóta bevezetését tennék lehetővé.