Kiemelt nyugdíjat kap a Mansfeld Pétert kivégeztető ügyész

 

A Békés Márton történész által jegyzett cikksorozatból kiderül, hogy az 1956-os szabadságharc egyik ikonikus alakjának, vagyis Mansfeldnek kivégzését is jóváhagyó Mátsik György további 16 emberre kért halálbüntetést – a vérügyésznek is nevezett jogászt a mai napig nem vonták felelősségre.

Mátsik György az ’56-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás motorja volt – mondta el az M1 hírcsatorna kedd reggeli műsorában a cikksorozatot szerző Békés Márton, a Terrorháza Múzeum kutatási igazgatója.

Hivatali szerepét tekintve a fővárosi főügyészség vezető ügyészeként dolgozott, hiszen kifejezetten csak és kizárólag az ’56-os események megtorlásának politikai munkáját végezte – mindemellett Északkelet-Magyarországon főrendőrként is tevékenykedett, sőt, később a hulladékgazdálkodás trösztigazgatójává is avanzsált – az úszószövetség elnöki posztjáról már nem is beszélve.

9 ember haláláért biztosan felelős

Wittner Mária kezdeményezésére 2012-ben a magyar országgyűlés ugyan felülvizsgálta a szóban forgó óriási nyugdíjak intézményét, melynek hatására nem kizárható, hogy – Biszku Bélához hasonlatosan – Mátsik nyugdíját is csökkentették, ám az ő esetében felmerülő magas díjazás a már említett trösztigazgatóságnak és szövetségi elnökletnek köszönhető – melyek közül persze egyik sem lehetett volna, ha nem kér halálbüntetést 17 hősre, akik közül kilencet végül ténylegesen ki is végeztek.

Tüntető táblája Mátsik György volt ügyész I. kerületi lakása előtt 2012. szeptember 28-án; a Jobbik "az elszámoltatásért és a kommunista luxusnyugdíjak megvonásáért" tartott Budapesten vonulásos demonstrációt, amelynek kezdetén több százan, a végén már több ezren vettek részt -  képünk illusztráció (MTI Fotó: Marjai János)

Tüntető táblája Mátsik György volt ügyész I. kerületi lakása előtt 2012. szeptember 28-án; a Jobbik “az elszámoltatásért és a kommunista luxusnyugdíjak megvonásáért” tartott Budapesten vonulásos demonstrációt, amelynek kezdetén több százan, a végén már több ezren vettek részt -
képünk illusztráció (MTI Fotó: Marjai János)

„Mindig is meggyőződésből cselekedett” – emelte ki a történész, majd hozzátette: a Kádár rezsim megtorló időszaka 1956-tól egészen ’63-ig tartott, amit ha a forradalom 12 napjával arányosítunk, könnyen kiszámolható, minden egyes napért fél év megtorlás járt. Azok az emberek, akik – ha úgy tetszik – vérbírónak álltak, pontosan tudták, milyen feladatot látnak el, vagyis tisztában voltak azzal, hogy véres munkában fognak részt venni. Ezt már csak az a tény is alátámasztja, miszerint bizonyos igazságszolgáltatásban dolgozó szakemberek egyszerűen visszautasították ezt a felelősséget.

Törvény kontra igazság

Mátsik és dicstelen társai jól tudták, hogy a bíróság – ha nem is első, de – másodfokon valószínűleg helyben fogja hagyni a 18 éves fiatalemberre kért halálbüntetést, és végül úgyis kivégzik, ahogyan az be is következett. Mansfeld Péter ma is élő hozzátartozói korábban már megkeresték az ügyészséget Mátsik ügyében: az akkori indoklás szerint az ügyész a korabeli – jogilag persze vitatható – viszonyok között elkövetett tettei törvényesek voltak, ugyanakkor a mai viszonyok között való elmarasztalása nem lenne igazságos; sőt törvényes sem – tette hozzá Békés Márton.

Magyarországon szerencsére a jelenlegi kormánykoalíció részéről még annak idején, 2012-ben beterjesztésre, majd elfogadásra került egy törvény, mely szerint a kommunizmus idején elkövetett, emberiesség elleni bűntettek hazánkban ugyanúgy nem évülnek el, ahogyan nemzetközileg sem – ezen törvény alapján az összes, Mátsikhoz hasonló vérbíró ellen eljárást lehetne kezdeményezni, hogy végre megkezdődhessen régóta esedékes felelősségre vonásuk.