Sürgősségi vitát szorgalmaznak az ukrán oktatási törvényről

 

Magyarország Romániával közösen sürgősségi vitát kezdeményez az Európa Tanácsban az új ukrán oktatási törvény miatt - jelentette be Németh Zsolt, az országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke az ötpárti egyeztetés után. Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában is kitért az ukrán törvényre. Azt mondta, miután a nyáron Zánkán ötszáz ukrán gyermeket látott vendégül a magyar állam, nem érti, hogy az ukrán politika miért fosztja meg a magyar gyermekeket a magyar nyelvű oktatástól a felső tagozattól kezdve.

A parlamenti pártok közös nyilatkozatban ítélik el az ukrán oktatási törvényt – ezt a magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke jelentette be. Németh Zsolt azt mondta: a kormánytól azt kérik, tegyen meg mindent, hogy a jogszabály ne léphessen hatályba.

„Az öt párt elítéli, hogy a kárpátaljai magyar iskoláknak nagyon jelentős része, mintegy nyolcvan magyar iskolának a sorsa került veszélybe ennek az oktatási törvénynek a következtében. Felszólítjuk Ukrajna elnökét, Ukrajna döntéshozóit, hogy ne léptessék hatályba ezt az oktatási törvényt” – mondta Németh Zsolt.

A kijevi parlament szeptember 5-én fogadta el azt a jogszabályt, amely jelentősen korlátozza, hogy az Ukrajnában élő nemzetiségi kisebbségek anyanyelvükön tanulhassanak. A döntés után arra kérték a kárpátaljai magyar szervezetek Petro Porosenko államfőt, hogy ne írja alá a törvényt.

„Úgy érezzük, hogy visszatért egy magát demokratikusnak tituláló országba a legkeményebb sztálinizmus korszaka, amikor betiltották az anyanyelvű oktatást és átvezették a kisebbségeket egy másik nyelven történő oktatásra” – fogalmazott Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke.

Mindenki tiltakozik 

A magyar kormány az első pillanattól tiltakozott a magyar kisebbséget kirekesztő törvény ellen.

A külgazdasági és külügyminiszter levélben fordult az Európa Tanács főtitkárához, az ENSZ emberi jogi főbiztosához és az EBESZ-hez. Szijjártó Péter a magyar diplomatákat arra utasította, hogy semmi olyan kezdeményezést ne támogassanak, amely Ukrajnának fontos.

A szomszédos országok is elfogadhatatlannak tartják az ukrán parlament döntését. A Fidesz-KDNP EP-képviselője, a kárpátaljai származású Bocskor Andrea kezdeményezésére az Európai Parlament 37 magyar, bolgár, román, lengyel és szlovák képviselője nyílt levélben fordultak Petro Porosenko ukrán elnökhöz, hogy aggodalmukat fejezzék ki.

Magyarországon is több helyen tiltakoztak a jogszabály ellen. Budapesten a Fidelitas kezdeményezésére az ukrán nagykövetség előtt tüntettek.

A Fidesz ifjúsági szervezetének kezdeményezésére ezt követően a törvény ellen tiltakozó nyilatkozatot írt alá tizenkét magyarországi és határon túli magyar, ifjúsági szervezet.

Hamarosan jöhet a válasz 

Az ukrán oktatási törvény hétfőn téma volt az Országgyűlés őszi ülésszakának első napján is. Orbán Viktor nyitóbeszédében rámutatott, hogy miközben Magyarország segíti az ukrán családokat, addig Ukrajna megfosztja a magyar gyermekeket az anyanyelvi oktatástól.

„Ezért is érint bennünket fájdalmasan az ukrán politikának az a döntése, amellyel megfosztja a magyar gyermekeket a felső tagozattól kezdve a magyar nyelvű oktatástól. Kérdezzük: mit vétettek ezek a magyar gyermekek? Mit vétettek az ő szüleik?” – mondta Orbán Viktor.

Az Európa Tanács hamarosan véleményt mondhat az ukrán oktatási törvényről, ugyanis Magyarország és Románia sürgősségi vitát kezdeményez a jogszabályról.