„Szembe kell fordulni a Soros-tervvel”

Míg a “bevándorlóországok” ideológiája a liberalizmus, addig a nem “bevándorlóországoké” a szuverenitás és a keresztény társadalmi tanítás – fejtette ki a kormányfő, kijelentve: a mai nyugat-európai liberalizmus átvétele a közép-európaiaknak “egész egyszerűen szellemi öngyilkosságot jelentene”, és végül “mi is bevándorlóországgá válnánk (…), kevert kultúrájú ország lennénk belátható időn belül”, itt is terrorizmus lenne, nem lenne határvédelem, családtámogatás helyett pedig “népességimport” ellensúlyozná a demográfiai hanyatlást.

“A bevándorlóországgá alakítás programját ma egy olyan terv jelenti, amelyet a köznyelv Soros-tervnek nevez, egy akcióterv, amely pontosan leírja, hogyan és miképpen kell az ellenszegülő, nem bevándorló közép-európai országokat bevándorlóországokká alakítani” – fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint azonban “nem szabad rést nyitni a pajzson”, ki kell tartani a következő választásig, a kormány ugyanis készen áll a keresztény Magyarország jövőjének megvédésére. “Tudomásul kell venni mindenkinek Brüsszelben is: mi nem leszünk bevándorlóország” – nyomatékosította.

A miniszterelnök úgy értékelt, ma még tabu az európai politikában a bevándorló- és a nem bevándorlóországok közötti belső feszültség kimondása, és az európai vezetők történelmi kihívása, hogy e két különböző országcsoport együttélését kiépítsék. “Ha ez nem sikerül, akkor ez a feszültség a mainál is sokkal erősebb szakadást, akár végzetes szakadást is okozhat az európai kontinens politikai történetében” – hívta fel a figyelmet.

Magyarország álláspontja szerint – folytatta – a “bevándorlóországok” hibás külpolitikát folytatnak, elvesztették a határaik feletti ellenőrzést, és egy modernkori népvándorlásnak kiszolgáltatva magukat egy egészen új fejlődési irányt választottak.

Megjegyezte azt is, hogy Nyugaton az illegális migránsok emberi jogai előnyt élveznek az európai polgárok akaratával szemben, akik nem akarják őket illegális bevándorlókként beengedni.

Szavai szerint a “bevándorlóországok” jelentik ma a legnagyobb veszélyt az európai értékekre, hiszen veszélybe kerül a vallásszabadság, a férfi és nő egyenjogúsága és az antiszemitizmus elleni küzdelem is, mivel a Nyugat-Európába beáramolókról annyi biztosan elmondható, hogy “semmiképpen nem tekintenek szövetségesként az Ótestamentum népére”.

Mindezzel szemben “mi a régi törvényt követjük (…), amely úgy hangzik: az ország határ nélkül olyan, mint a tojás héj nélkül” – mondta, jelezve: Magyarország nem felejti el, hogy a kerítés építésekor a németek, az osztrákok és a nyugati média “pökhendi arroganciával (…) ítélkezett felettünk”, világszerte rágalomhadjáratot indítottak, ami “egy központilag elrendelt, központilag vezényelt kampány volt” az ország ellen.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a kormány “magyar Magyarországot és európai Európát” akar, ami csak úgy lehetséges, ha “azt is vállaljuk, hogy mi keresztény Magyarországot akarunk egy keresztény Európában”, mert csak ennek van jövője.

Ismét kifejtette azt az álláspontját, amely szerint egy népvándorlás esetében a bajba jutott országokat ott kell megsegíteni, ahol a baj van, és nem áttelepíteni őket ide, mert “azzal a bajt vesszük a saját nyakunkba is”.

Hozzáfűzte, hogy egyébként éppen a nagy európai országok részvételével bombázták le például Líbiát – amely addig megfogta a népvándorlási hullámot -, és Szíriát is a nyugati beavatkozás tette tönkre.

A keresztény ihletettségű pártokról szólva a miniszterelnök kifejtette: a keresztény politika feladata nem a kereszténység, hanem az abból kisarjadt emberi létformák – például az ember méltósága, a család, a nemzet és az egyházak – megvédése. Szerinte ez lehetővé teszi a kereszténydemokrata pártoknak, hogy több szavazatot gyűjtsenek össze, mint a hívők száma a társadalomban.

Ezeréves törvény, hogy emberi méltóság, egészséges családok, erős nemzeti kötelék és szilárd hitbéli kötelékek nélkül nem állhat fenn Magyarország – jelentette ki, hangsúlyozva: “a kormány meggyőződése, hogy ami jó a magyar keresztényeknek, az jó Magyarországnak is”.

A keresztény értelmiségiekről szólva Orbán Viktor úgy fogalmazott: “mi azok az emberek vagyunk a magyar társadalomból, akik annak látjuk magunkat, aminek a Jóisten megteremtett bennünket (…), nem az érdekel, miképpen szegüljünk szembe a Teremtő akaratával”, éppen ellenkezőleg, “a kötelességünk pontos mibenlétét vizsgáljuk”.

A KÉSZ-t méltatva arról beszélt, hogy a keresztény értelmiség világából kisarjadt polgári körökben “iskolázta ki magát az ország ‘Mit tegyünk a visszatért posztkommunisták ellen?’ című tantárgyból”. A közös országjárások pedig megalapozták, hogy a polgári jobboldal társadalmi hátországa mára jóval erősebb, mint a riválisoké – tette hozzá.

Felidézte Az idők jelei című 2015-ös konferenciát, amelyre reményei szerint úgy lehet majd visszaemlékezni, mint az a tanácskozás, amely “megnyitotta előttünk a 2018-as ismétlés, mi több, triplázás lehetőségét”.

Erdő Péter: a kereszténységet életünk középpontjába lehet állítani

A kereszténység Európa öröksége, amellyel gazdálkodnia kell – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) kongresszusán szombaton, az Országház felsőházi termében.

Erdő Péter rámutatott: ezt az örökséget el lehet herdálni, “mint értetlen utód a nagyszülők értékes hagyatékát”, de meg is lehet becsülni, fel lehet eleveníteni, és “új fényben” életünk középpontjába állítani.

 

Erdő Péter rámutatott: ezt az örökséget el lehet herdálni, “mint értetlen utód a nagyszülők értékes hagyatékát”, de meg is lehet becsülni, fel lehet eleveníteni, és “új fényben” életünk középpontjába állítani. Ebben a megújulásban vannak frissen szerzett tapasztalatai Közép-Kelet-Európa népeinek, amelyekre érdemes felfigyelni, amelyeket érdemes hasznosítani és megosztani földrészünk egészével. “Ezért érezhetjük joggal, hogy térségünknek ma különös hivatása van: a keresztény örökséghez hűen új megoldásokat találni az új kihívások között” – mondta a bíboros.

Erdő Péter kitért arra: a régi időkhöz képest, amikor a politikai hatalom birtokosai szinte mindnyájan vallásos emberek voltak és a vallás a közélettel hivatalosan is összekapcsolódott, a mai Európa gyökeresen más képes mutat. A közéletet ma nem a keresztény hit szervezi, inkább “egy konkrét vallásoktól függetlenedni kívánó szemlélet működik a legfőbb struktúrák hátterében” – fogalmazott.

A bíboros szerint ugyanakkor a kereszténységnek Európában ma is számos “eleven és hatékony jele van”. Az európai városok és falvak képét ma is “jellemző módon a keresztény templomok határozzák meg”, és e templomok többnyire ma is istentiszteleti célt szolgálnak. Az egész nyugati világban Krisztus születésének utólag kiszámolt évétől számítják az időt, és vasárnap a munkaszüneti nap, az a nap, amelyen a keresztények a kezdet kezdetétől Jézus feltámadását ünnepelték – sorolta a bíboros.

Szólt arról is, hogy az európai államok jogszabályai sok olyan társadalmi intézményt, együttélési és viselkedési szabályt rögzítenek, amelyek még a keresztény hit hatására alakultak ki. Az emberi méltóság fogalma, a házasság intézménye vagy akár az emberi jogok régi, klasszikus felsorolásai szerves kapcsolatban álltak a tízparancsolattal és az evangélium értékeivel. “Mindezek az emlékek nem csupán múzeumi maradványok, ma is ezek tudják közölni azt a titkot, ami miatt értelmes és értékes az életünk: Isten létét, irántunk való szeretetét, teremtő és üdvözítő tervét” – mondta Erdő Péter.

Latorcai: Magyarország ismét frontországgá vált

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke a Védők és építők – Magyarok a keresztény Európában című kongresszuson úgy fogalmazott: Magyarország ma ismét frontországgá vált, “az előttünk álló évtizedek kérdése az, hogy elesünk és elsüllyedünk az újkori népvándorlás hullámai között, vagy képesek leszünk olyan védőbástyákat építeni, amelyeket most sem mos el az ár”. Építkezni azonban csak erős alapokra lehet, ez az alap pedig csak keresztény identitás lehet – fűzte hozzá.

Rámutatott arra: Nyugaton a felvilágosodás óta a kereszténység és annak társadalmi tanítása folyamatosan visszaszorul, “miközben a szabadság, az egyenlőség és a testvériség jelszavának a végtelenségig kiterjesztett, amorf értelmezése egyre meghatározóbbá válik”. Ennek a gondolkodásnak az eredményei már láthatók Nyugat-Európa nagyvárosaiban, ahol az identitását vesztő Nyugat helyét egyre jobban átveszi a Kelet és annak szörnyűséges hozománya, a terrorizmus” – hangoztatta a politikus.

A vallási semlegesség miatt elszakadunk gyökereinktől

Fabinyi Tamás evangélikus püspök arra figyelmeztetett: az európai keresztyénség nem őrzi a jézusi radikalitást. Gazdag országok gazdag egyházai mintha szégyellnék a keresztet és általában a hagyományos biblikus-keresztyén értékeket. Kínosan ügyelnek arra, hogy a keresztyén jelképek nyilvános használata nehogy sértse a más vallásúak vagy a nem hívők érzékenységét. Ezért lehet találkozni azokkal a bizarr példákkal, hogy a hívők leveszik a keresztet a falról, sőt, adott esetben a templom tornyából is. A vallási semlegesség erőltetése azonban egyrészt arctalanná tesz, másrészt az európai gyökerektől való elszakadást segíti elő.

A magyarországi helyzetről szólva úgy fogalmazott: ma azok hullatnak krokodilkönnyeket a keresztyén Európáért, akik alig teszik be lábukat a templomba, és “fütyülnek a jézusi tanításra”. Hozzátette: az emberek könnyen manipulálhatók, az indulatokat könnyen egy bizonyos csoport ellen lehet fordítani. “Könnyen bűnbak lesz a romából, aki úgymond nem akar dolgozni, de a menekültből is, aki elveszi a munkánkat és hagyományainkat” – mondta Fabinyi Tamás.

“…a számadatok alapján én is úgy látom, fönnáll a veszély, hogy Európában visszaszorul a kereszténység, de ha csupán sopánkodunk ezen, a külső hatalmakat hibáztatjuk és bezárkózással próbálunk védekezni, az nem segít” – fogalmazott, hozzátéve, Luther Márton nyomán “föl kell ismernünk”, hogy Isten a megtérésünkre küldte a pogány veszedelmet, az iszlám hódítást, mert ha nem térünk meg, akkor elveszünk”.

A magyar keresztyénségre leselkedő veszélyekről szólva a “vad újpogányság” mellett megemlítette a “domesztikált újpogányságot”, amely a keresztyénségből száműzi a jézusi megbocsátás, az irgalom és az ellenségszeretet tanítását, közben pedig a “vallást olcsó moralizmussá vagy a politikát kiszolgáló tényezővé teszi” – fűzte hozzá Fabiny Tamás.

Összefogásra van szükség

Steinbach József református püspök többek között arról beszélt, hogy véget kell vetni a “kirakat-ökumenének”, annak, hogy “részletkérdésekkel fárasszuk egymást és teológiai vitákra pazaroljuk erőinket”. “Egymást kezét megfogva, együtt kell megmutatnunk, hogy kik vagyunk mi, magyar keresztyének” a Kárpát-medencében és Európában.

Gál Kinga, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője azt hangoztatta, hogy a demográfiai problémák megoldásának kulcsa a családok védelme és nem a migránsok betelepítése. A családok megerősítéséhez azonban kevés a kormányzati segítség, szükség van a privát és a civil szféra támogatására is.