Két éve védi kerítés a magyar-szerb határszakaszt

 

2015 nyarára Európát érintő problémává vált a kontinens felé irányuló illegális bevándorlás. Magyarországon az első félévben több mint 78 ezer tiltott határátlépőt regisztráltak, szinte mind a szerb határon keresztül érkezett. A kormány június 17-én arra utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy készítse elő a magyar-szerb határ lezárását. A kerítés utolsó eleme éppen két esztendeje, szeptember 14-én került a helyére Röszkénél – egy nappal később pedig hatályba lépett a jogi határzár is.

Két éve ilyenkorra az Olaszországgal határos EU-tagállamok gyakorlatilag lezárták a határokat, Németország és Ausztria pedig egyértelművé tette, hogy visszairányítja Magyarországra a hozzájuk innen érkező illegális határátlépőket. A migrációs nyomás eközben egyre nőtt hazánk déli határszakaszán, naponta mintegy ezer illegális bevándorlót tartóztattak fel.

A Magyarországra 2015-ben illegálisan belépők leginkább a 175 kilométer hosszú magyar-szerb határt használták, Olaszország után ez számított Európa második legforgalmasabb illegális bevándorlási szakaszának.

Annak érdekében, hogy ne rekedjen Magyarországon egy akár százezres nagyságrendű bevándorlóáradat, a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja 2015 júniusának közepén a „nyugat-európaiakhoz hasonló lépések” megtételére kérte a kormányt.

A kormány végül június 17-én arra utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy készítse elő a magyar-szerb határ lezárását, ami egy négy méter magas kerítéssel történhet meg.

Egy nappal később meg is jelent a kormányhatározat a „rendkívüli bevándorlási nyomás kezelése érdekében szükséges egyes intézkedésekről”, így a magyar-szerb zöldhatáron 175 kilométer hosszan felállítandó biztonsági kerítésről. A határozatban a belügyminiszter felhívást kapott arra, hogy július elsejéig készítsen előterjesztést az illegális bevándorlás elleni hatékony fellépés érdekében szükséges jogszabály-módosításokról.

Röszke, 2015. január 9. A drónnal készült felvételen migránsok a lezárt Horgos-Röszke határátkelőhelynél, a magyar-szerb határon 2015. szeptember 16-án. MTI Fotó: Ruzsa István

A drónnal készült felvételen migránsok a lezárt Horgos-Röszke határátkelőhelynél, a magyar-szerb határon 2015. szeptember 16-án.
MTI Fotó: Ruzsa István

Jelentős károkat okoztak az illegális határátlépők

Ekkorra már szinte minden napra jutott egy hír arról, hogy a magyar-szerb zöldhatáron át érkező illegális bevándorlók egy része jelentős károkat okoz a határ menti gazdálkodóknak. Az M1 több gazdálkodót és falugazdászt is megszólaltatott, akik arról számoltak be, hogy amerre az illegális határátlépők vonulnak, mindenben kárt tesznek. Fóliasátrakat vágtak föl, kerítéseket és öntözőket rongáltak meg és a gyümölcsösökben, a vetésekben, a búzatáblákban is kárt tettek.

Ásotthalom jobbikos polgármestere, Toroczkai László szerint a bevándorlók áradata „egészségügyi kockázatot” is jelentett az ott élőknek.

Ásotthalom, 2015. augusztus 5. Illegális bevándorlókat készül elszállítani a rendőrség különbusszal az Ásotthalom határában lévő gyűjtőpontból 2015. augusztus 5-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Illegális bevándorlókat készül elszállítani a rendőrség különbusszal az Ásotthalom határában lévő gyűjtőpontból 2015. augusztus 5-én.
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Üdvözölte megépítendő kerítést a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke, Rideg László, aki arról számolt be, hogy a térségben élők egyfajta megnyugvással fogadták a kerítés megépítéséről szóló híreket.

Kétféle határzár építéséről döntöttek

Egy hónappal később a határzár műszaki előkészítésében már jelentős előrelépések történt. A kormány ekkorra kétféle határzár építéséről döntött.

A könnyen átjárható szakaszokon csaknem négyméteres kerítést épít a Belügyminisztérium és a honvédelmi tárca – közölte a Miniszterelnökséget vezető Lázár János július 21-én. Mint részletezte, a horganyzott kerítést a föld alatt másfél, míg a föld felett három méter magasan húzzák fel a szerb-magyar határvonaltól 2 és fél méterre. A határzár tetejére egy 70 centiméteres úgynevezett NATO-drót is kerül, azt magyar oldalról egy oszloprendszer támasztja meg.

Járőröző rendőrautó és katonák a magyar-szerb határon, Ásotthalom térségében. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Járőröző rendőrautó és katonák a magyar-szerb határon, Ásotthalom térségében. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

A csaknem 30-40 kilométernyi, ember által nehezebben járható szakaszon egyszerűbb kerítést építenek – tette hozzá. A kerítésen táblák jelölik majd a legközelebbi legális határátlépési pontokat, semmi nem zárja ki, hogy a valódi politikai menekültek azokon – a szabályok betartásával – belépjenek.

A magyar-szerb-román hármashatárnál álló biztonsági határzár, a hármashatárkő mellett, Kübekházánál 2017. május 27-én. MTI Fotó: Ujvári Sándor

A magyar-szerb-román hármashatárnál álló biztonsági határzár, a hármashatárkő mellett, Kübekházánál 2017. május 27-én. MTI Fotó: Ujvári Sándor

Az MSZP „vasfüggönyözött”, a szlovákok örültek

Az ellenzék és az MSZP mindeközben gyakran tiltakozását fejezte ki a kerítés telepítésével kapcsolatban. A szocialisták szerint a Fidesz-kormány megkezdte a vasfüggöny újraépítését, amivel Orbán Viktor „egyedülálló kört zárt be a demokratikus Európa történetében”.

A Demokratikus Koalíció (DK) és a Párbeszéd Magyarországért (PM) szintén jelezte, hogy leállítaná az építkezést.

Egy felmérés szerint a szlovák állampolgárok kétharmadának ugyanakkor kifejezetten tetszett, hogy Magyarország kerítést épít a magyar-szerb határszakaszon a menekülők beözönlésének megállítására.

A déli határszakaszon kiépített védelmi rendszer Kelebia térségében 2016. december 15-én.MTI Fotó: Ujvári Sándor

A déli határszakaszon kiépített védelmi rendszer Kelebia térségében 2016. december 15-én.MTI Fotó: Ujvári Sándor

Egy tehervagon volt az utolsó elem

Szeptember 14-én került a helyére a magyar-szerb zöldhatárt lezáró műszaki akadály utolsó eleme, egy határkerítés-szakasszá átalakított tehervagon Röszkén, a Szeged-Szabadka vasútvonalon. Ezzel Szerbia felől már csak határátkelőn lehetett Magyarország területére lépni.

Miután időközben az 5-ös főúton található határátkelőre terelték át a migránsokat, azok a zöldhatárról teljesen eltűntek, illetve lassan elnéptelenedett a vasútvonal és a közút találkozásánál létrehozott úgynevezett gyűjtőpont is. A migránsokat a régi átkelőről a röszkei vasútállomásra szállították, onnan pedig vasúti kocsik tucatjain az osztrák határra.

Katonák és rendőrök zárják be az ideiglenes határzár vasúti kapuját egy áthaladó vonat után Kelebiánál 2016. december 9-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Katonák és rendőrök zárják be az ideiglenes határzár vasúti kapuját egy áthaladó vonat után Kelebiánál 2016. december 9-én.
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Élesítették a jogi határzárat is

Szeptember 15-én nulla órától életbe lépett a jogi határzár Magyarországon, amely bűncselekménynek minősíti, ha valaki a már elkészült határkerítés illegális átlépésével jut az országba. A jogszabály-módosítások bevezették a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fogalmát, illetve az államhatártörvény módosításával úgynevezett tranzitzónák kialakítása is lehetővé vált azokon a határszakaszokon, amelyeket a leginkább érint a tömeges bevándorlás.

Megrongált ideiglenes biztonsági határzár a Csongrád megyei Ásotthalomnál 2015. szeptember 17-én.MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Megrongált ideiglenes biztonsági határzár a Csongrád megyei Ásotthalomnál 2015. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Önálló büntetőjogi tényállás lett a Btk.-ban a határzár tiltott átlépése, megrongálása és a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása. Ezek elkövetése esetén a szabadságvesztés mellett – bizonyos esetekben halasztó hatállyal – a kiutasítás büntetését is mindenképpen ki kell szabni. Szigorodott az embercsempészet büntetése is, amiért már akár húsz év is kiszabható.

Ezen a napon tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet hirdetett a kormány Bács-Kiskun és Csongrád megyére – a válsághelyzet jelenleg az ország egész területén érvényben van.

A számok azt mutatják: működik

A 2017. szeptember 4-ei adatok szerint az idén 806 migránst fogtak el tiltott határátlépés miatt, közülük 43-at az ukrán, 742-t a román, 19-et a horvát, kettőt pedig a horvát határszakaszon.

A kormány a belügyminiszter javaslatára ez év augusztusának utolsó napján úgy döntött, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet fél évvel, 2018. március 7-ig meghosszabbítja, mert a tömeges bevándorlás miatt nőtt a terrorveszély.