A V4-országokban élők négyötöde elégedetlen Brüsszellel

 

A visegrádi együttműködés országaiban élők 81 százaléka elégedetlen azzal, ahogyan az Európai Unió kezeli az illegális határátlépések kérdését. A Nézőpont Intézetnek a négy országot érintő reprezentatív kutatása szerint a Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon élők négyötöde úgy látja, hogy a brüsszeli bevándorláspolitika megváltoztatására lenne szükség.

Nagy Dániel kutatási igazgató a felmérést ismertetve csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján közölte azt is: a megkérdezettek 73 százaléka értett egyet a magyar határzár megépítésével, fenntartásával, és ugyanilyen arányban utasították el a kötelező betelepítési kvótákat. A V4-országokban élők szerint elsősorban a külső határvédelem, az iparpolitika összehangolása és az autópálya-építések területén kellene szorosabbra fűzni az együttműködést, összhangba hozni a politikát.

Bohuslav Sobotka cseh, Orbán Viktor magyar, Beata Szydlo lengyel és Robert Fico szlovák kormányfő (b-j) csoportkép készítésén vesz részt a visegrádi csoport (V4) miniszterelnökeinek varsói találkozóján 2017. március 28-án (Fotó: MTI/EPA/Rafa Guz)

Bohuslav Sobotka cseh, Orbán Viktor magyar, Beata Szydlo lengyel és Robert Fico szlovák kormányfő (b-j) csoportkép készítésén vesz részt a visegrádi csoport (V4) miniszterelnökeinek varsói találkozóján 2017. március 28-án (Fotó: MTI/EPA/Rafa Guz)

A kelet-nyugati megosztottságról is kérdezték a négy ország polgárait, a válaszadók háromnegyede szerint a nyugat-európai országok nem kezelik egyenrangúként a visegrádi országokat. Sokak szerint “lenéző hozzáállás” érzékelhető, és úgy látják, másodrangú állampolgárként kezelik őket – fűzte hozzá. A gazdasági témák között az euróról, illetve annak bevezetéséről is megkérdezték a V4-országok polgárait. Ahol nem vezették be az eurót, ott azzal szemben kifejezetten elutasítóak voltak az emberek, míg Szlovákiában, ahol már átálltak, elégedettek voltak, és azt mondták, jó döntés volt az euró bevezetése – közölte Nagy Dániel.

Merkel továbbra is népszerűbb Schulz-nál

A közelgő német választás témája is a kérdések között szerepelt. A kutatás szerint összességében Angela Merkelt még mindig jobban pártolják, mint Martin Schulzot. Ez alól kivétel Csehország, ahol a szociáldemokrata politikus népszerűbb, mint a kereszténydemokrata – fűzte hozzá a kutatási igazgató. Fodor Csaba, az intézet ügyvezetője azt közölte, a kutatás a Nemzetközi Visegrád Alap támogatásával készült, és azért tartották fontosnak, mert az elmúlt években felértékelődött a V4-ek együttműködése, és nem csak a bevándorláspolitika területén.

A WDR német televíziócsatorna által közreadott képen Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke (b) és kihívója, Martin Schulz, a német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetője és kancellárjelöltje kezet fog a televíziós vitájukon 2017. szeptember 3-án - a parlamenti választásokat szeptember 24-én tartják Németországban (Fotó: MTI/AP/WDR/Herby Sachs)

A WDR német televíziócsatorna által közreadott képen Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke (b) és kihívója, Martin Schulz, a német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetője és kancellárjelöltje kezet fog a televíziós vitájukon 2017. szeptember 3-án – a parlamenti választásokat szeptember 24-én tartják Németországban (Fotó: MTI/AP/WDR/Herby Sachs)

Arról is beszélt, hogy a visegrádi országok partnersége, függetlenül attól, milyen kormány működött éppen, korábban is mindig előtérben volt, de a 2010-es magyar kormányváltás új lendületet adott a kormányközi intézménynek. Szerinte ha a következő években a visegrádi országokban olyan kormányok alakulnak, amelyek prioritásként tekintenek a kelet-közép-európai államok együttműködésére, akkor a kontinensen egy “új erőközpontként” működhet a V4-ek szövetsége. Hozzátette: a bevándorlás ügyén túl még sok más kérdésben is lehetőség van közös álláspont kialakítására, képviseletére, akár nyugat-európai államok érdekeivel szemben is.

Általános elégedetlenség

A sajtótájékoztatón kiosztott kiadványban egyebek mellett az áll, hogy a négy ország állampolgárainak túlnyomó többsége, 84 százaléka hallott már a visegrádi szövetségről, és fontosnak is tartja a négy ország gazdasági, diplomáciai és politikai érdekeinek közös képviseletét. A megkérdezettek 63 százaléka látja úgy, hogy saját állama a V4 keretében tudja inkább érvényesíteni az érdekeit az Európai Unióban. A bevándorlás ügyéről szóló fejezetben azt írják, hogy a visegrádi országok közül a csehek, lengyelek és a magyarok 15 százaléka, a szlovákok mindössze 10 százaléka elégedett az illegális határátlépések uniós kezelésével.

Az összegzés szerint az uniós kvótarendszer bevezetésével a megkérdezettek 55 százaléka egyáltalán nem ért egyet, és további 18 százalék azoknak az aránya, akik inkább nem értenek vele egyet. Így összességében 73 százalék ellenzi, hogy uniós kvótarendszer alapján osszák szét az Európába érkező menedékkérőket – áll a kiadványban. A Nézőpont Intézet június 29. és július 15. között végzett telefonos közvélemény-kutatást a négy országban, országonként ezer ember megkérdezésével, reprezentatív mintán. A csütörtökön ismertetett, Közvélemény-kutatás a visegrádi együttműködés megítéléséről – Fókuszban a V4-identitás című, a felmérésről készített összegzés a Nézőpont Intézet oldalán érhető el.

A cseh EU-ügyi államtitkár szerint az egész V4-nek az Európai Unió magjában kellene lennie

Nemcsak a visegrádi csoport ( V4) egyes tagjainak, hanem az egész tömörülésnek az Európai Unió magjához kellene tartoznia – nyilatkozott csütörtökön a PAP hírügynökségnek Ales Chmelar, az EU-ügyekért felelős cseh államtitkár, reagálva ezzel Robert Fico szlovák kormányfő korábbi kijelentésére.

Az államtitkárt a lengyel hírügynökség azt követően kereste meg, hogy Robert Fico a kétsebességes Európa koncepciójáról folytatott egyeztetésekkel összefüggésben az utóbbi időben többször kijelentette: azt szeretné, hogy országa – amely tagja az euróövezetnek – az Európai Unió (EU) magjában legyen.

“Szükséges, hogy a V4 mint ilyen legyen ott az EU központjában, ne csak Csehország vagy Szlovákia, Magyarország vagy Lengyelország” – mondta Chmelar, hozzáfűzve: ez az összes visegrádi ország érdeke.

Úgy értékelte: “nagyon szerencsétlen”, az uniós alapértékekkel ellentétes lenne, ha a V4-tagok közül “akárkinek választania kellene, kivel is tart az EU-ban”.

A V4 jelenlegi állapota iránt tudakozódó kérdésre válaszolva Chmelar a regionális együttműködés “legfontosabb, nagyon tartós” formátumának nevezte az országcsoportot.