A szándék az, hogy az anyanyelvük idegennyelvvé váljon

 

Komoly vitát váltott ki Ukrajnán belül és felháborodást keltett szinte minden szomszédos országban a kijevi parlament által elfogadott új oktatási törvény, amely bírálói szerint jelentősen megnyirbálja a nemzetiségeknek az anyanyelven történő tanuláshoz való jogait. Eközben a kijevi kormány igyekszik úgy beállítani a jogszabályt, mint az ukrajnai oktatás európai mércéjű reformjának első, alapvető pillérét. Fedinec Csilla, az MTA Kisebbségkutató Intézetének szakértője volt az M1 Ma reggel című műsorának vendége.

Ha az ukrán államfő aláírja a törvénytervezetet, akkor a szabályozás a 2018 szeptemberében iskolát kezdőkre vonatkozna először, a többiek még kifutó rendszerben, a régi szabályok szerint tanulnának.

A hírek szerint van egy olyan kiskapu is a tervezetben, mely szerint a kisebbségek igényeit is figyelembe kell venni. Ugyanakkor Fedinec Csilla elmondta: itt a szándékot kell nézni, ugyanis a belengetett felmenő rendszer azt jelenti, a kisebbségek nem előnyöket kapnak azzal, hogy legalább az elemi osztályokat anyanyelven végezhetik, hanem azt, hogy nem egyszerre az összes tárgy lesz ukrán nyelven megtartva, hanem fokozatosan egyre több.


Ez egészen addig tart majd, míg el nem érik azt a szintet, hogy minden alapvető tantárgy ukránul legyen, és az anyanyelv valahol az idegen nyelv státuszába kerülne. Az is benne van ugyanis tervezetben, hogy az összes iskolában tanítható az Európai Unió összes hivatalos nyelve, leginkább az angol, de ebbe beletartozik a magyar is.

A szakértő szólt arról is, hogy Ukrajnában mintegy 3,8 millió diák tanul 17 ezer oktatási intézményben. Ezeknek 90 százalékában ukránul tanítanak, több mint kilenc százalékban oroszul és kevesebb mint egy százalékban egyéb kisebbségi nyelven folyik az oktatás. Az ehhez az egy százalékhoz tartozó embereknek azonban, így a magyaroknak is “létkérdés” a nyelvhasználat – tette hozzá.

A teljes beszélgetést itt nézheti meg.